hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A szochokedvezmények igénybevételének egyes korlátai

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Gyakran merül fel problémaként, hogy a szochokedvezményeknek milyen időbeli, személyi vagy összegbeli korlátai vannak. Cikkünkben néhány ezzel összefüggő, sokakat érintő kérdésre adunk választ.

Az első, amit általánosságban ki kell emelnünk, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényben (szochotörvény) foglalt kedvezmények kizárólag a munkaviszonyban álló dolgozók esetén érvényesíthetők. Ez alól egyedüli kivételt a 13. szakasz szerinti megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos járulékkedvezmény képez, ami a munkaviszonyban álló dolgozókon túl a társas vállalkozói jogviszonyban állók után is igénybe vehető, illetve az egyéni vállalkozó saját maga után is élhet vele.

De nem csak ebben különbözik az ezen paragrafus szerinti kedvezmény a többitől, hanem a kedvezmény alapját illetően is. A szochotörvény 10-12., illetve a 15. paragrafusai szerinti kedvezmények esetében ugyanis a kedvezmény alapja nem az adóalap, hanem a bruttó munkabér törvényben meghatározott százaléka, míg a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó adókedvezménynél az adóalapból kell kiindulni.

Hallgassa meg a társadalombiztosítás általános szabályaira vonatkozó tájékoztatónkat is a cikk szerzőjétől!

Ez jelentős eltérés, mivel a törvény 17. paragrafusának (2) bekezdése pontosítja, hogy az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.

Ennek megfelelően a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. paragrafus (7) bekezdésének 3. pontja alapján a személyi jellegű kifizetésnek minősülő tételek (például lakhatási költségtérítés, lakásépítésre nyújtott támogatás, étkezési térítés, jubileumi jutalom, betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénzkiegészítés, végkielégítés), noha összevont adóalapba tartozó jövedelemként járulék- és szochoalapot képeznek, kedvezmény meghatározása során nem vehetők figyelembe.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ezt példán keresztül is magyarázzuk, és a kedvezmény igénybevételét befolyásoló további korlátozásokra is rámutatunk!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink