871 találat a(z) Illeték cimkére
Végelszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a 2017. aug 1-jén tartott taggyűlésén a cég végelszámolásáról határozott. A végelszámolás kezdete 2017. aug. 1. A cég a Kincstár utalványmintája alapján az 15 000 forint illetéket, valamint a 3000 forint közzétételi költségtérítést július 25-én átutalta. A cégbírósági végzés aug 10-én kelt, ebben szerepel a fenti tételek megfizetésének ténye. Az ügyvédnek az általa kiállított egyszerűsített számla alapján társasági szerződés módosítása, eljárás a cégbíróságnál jogcímen készpénzben július 31-én fizetett szolgáltatási díjat. Hogyan kell szerepeltetni a kifizetett illetéket, költségtérítést és ügyvédi munkadíjat a tevékenységet lezáró (2017. 01.01 – 2017. 07. 31.) beszámolóban? Ezek már a végelszámolás költségei, és el kell határolni, illetve az illetéket és költségtérítést könyvelhetem költségként, vagy csak követelésként szerepelhet? Megtisztelő és mielőbbi válaszát előre is köszönöm.
Üzletrészről végrendelkezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem tájékoztatását abban, hogy ha 100 százalékos magánszemélyi tulajdonban álló kft. egyszemélyi tulajdonosa hagyatékként rendelkezni kíván a kft. üzletrészről, van-e lehetősége arra, hogy a kft. vagyonnak csak egy bizonyos elemére terjedjen ki a végrendelkezés (könyvekben kimutatott ingatlan)? Ha igen, azt milyen vagyontárgyként kell értelmezni (üzletrész, ingatlan)? Milyen illeték vonatkozik rá, ha nem egyenes ágon rendelkezik róla? (Testvére gyermeke részére hagyatékolná.) Ugyanezekkel az összetevőkkel ajándékozás megvalósítható-e? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Rendszeres olvasója
Nem eszközök között szereplő ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni üzletrész-értékesítéssel kapcsolatban. Eredeti állapot: "A" egyszemélyes Kft., amelynek jegyzett tőkéje 500 ezer forint, beolvadt "B" egyszemélyes Kft.-be, amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint. "B" Kft. változatlan névvel, adószámmal üzemel tovább, a jegyzett tőkéje 3,5 millió forint, a tulajdonosok jegyzett tőkéjének aránya azonos, mint a beolvadás előtt volt. A kisebb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos meg kívánja vásárolni a másik tulajdonos üzletrészét, aki azt el kívánja adni. A társaságnak ingatlantulajdona van, ami korábban az eszközök között szerepelt. Ha az ingatlan nem szerepel a kft. eszközei között, tehát már korábban átsorolta az eladásra szánt áruk közé, akkor az üzletrészátruházás kapcsán nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége az üzletrészt megvásárló félnek? Az eladó magánszemély részéről milyen adófizetési kötelezettség keletkezik? Az átruházás megtörténhet a jegyzett tőke értékén is? Segítségét előre is köszönöm: Bné Piros
Illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély földet vett, pontosabban szőlőt. Adómentességet kapott mint földműves, vállalta 5 évig a művelést. Viszont az egyik területet kivonatta művelés alól, ez egy szántóföld. Illetéket akar fizetni a tulajdonos. Ez a terület 250 000 forintra lett árazva. Miként kell ezt rendeznünk? Milyen nyomtatványon kell bejelentést tenni az illeték kivetéséhez? Köszi szépen a választ! Tisztelettel: Hné Zsuzsanna
Duplán rótt ki illetéket a NAV, a Kúria visszadobta az ügyet a bíróságnak
Cikk
A hagyaték egyes tárgyai után az örökös csak egyszeresen kötelezhető illetékfizetésére, s ha nem ismételhető meg a hagyatéki eljárás, akkor a forgalmi értéket az illetékkiszabás során kell meghatározni – szögezte le legfrissebb ítéletében (Kfv.I.35.666/2016/11.) a Kúria.
Házastársak ajándékozási illetéke
Kérdés
Tisztelt Szakártő! Szeretném segítségét kérni abban a kérdésben, hogy a házastársak illetékmentessége akkor is alkalmazható-e, ha az ajándékozás különvagyonból történik? Vagyis a felek házassági szerződést kötnek és a házassági szerződés által érintett különvagyon ajándékozása esetén kell-e illetéket fizetni? Segítségét előre is köszönöm!
Apport illetékmentessége
Kérdés
Helyi önkormányzat ingatlant apportál a 100 százalékban a tulajdonában álló kft.-be. A társaságot az ingatlanszerzés után megilleti az illetékmentesség (illetéktörvény 26. § (1) t) pont)?
Illetékkel kapcsolatos kérdés
Kérdés
Ha vásárolok egy olyan belterületi épitési telket, amelyen egy épület alapja és falai állnak, nyílászárók sincsenek beépítve, az illeték elbirálásnál ez teleknek minősül-e? Ugyanis valaki azt állitja, hogy a NAV egy ellenörzésnél ezt nem teleknek fogja minősíteni. Várom segitő válaszukat
Vége a büntető illetéknek, ha meghiúsul a lízingügylet
Cikk
Kedvezően változtak a nemrégiben elfogadott adótörvény-módosítási csomagban a meghiúsult lízingügyletekre vonatkozó illetékszabályok.
Illetékkedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 18 millió forint összegű az ingatlan teljes vételára. A vevők: egy állagvevő és egy haszonélvezeti jogot szerző vevő. Az illetéktörvény (Itv.) 72. paragrafusa alapján ebben az esetben a tulajdonjog értéke 10 800 000 forint a haszonélvezeti jog számított mértéke 7 200 000 forint. Az állagvevő 35 év alatti, első lakástulajdon-szerző. A kérdés az, hogy az ő esetében alkalmazható-e az Itv. 26. § haszonélvezeti jog, (6) bekezdése szerinti 50 százalékos kedvezmény. Tehát ilyen esetben a teljes ingatlan terhekkel nem csökkentett értékét (18 millió forint), vagy haszonélvezeti joggal csökkentett értékét (10 800 000 forint) kell figyelembe venni. A 26. § (15) bekezdése szerinti részletfizetési kedvezmény tudomásom szerint mindenképpen jár, mert az értékhatártól független. Válaszát előre is köszönöm! A sürgősségre figyelemmel szeretném kérni, hogy legyen szíves soron kívül válaszolni. Köszönöm!
Illetékügy a Kúrián: az ügyfélnek kedvezőbb megoldás szülessen
Cikk
Annak meghatározásánál, hogy a vegyes rendeltetésű épületben milyen részt foglalnak el a lakás funkciójú helyiségek, figyelemmel kell lenni az ügy egyedi sajátosságaira és arra, hogy kétség esetén az ügyfélnek kedvezőbb megoldás szülessen, amely összhangban van az illetéktörvény mentességi szabályaiban megjelenő, a lakásépítések támogatására vonatkozó társadalmi érdekkel is – mondta ki a Kúria.
Illeték-visszatérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől termőföldet vásároltam, melyen 2029-ig haszonbérleti szerződés volt. A NAV kivetette az illetéket, amit meg is fizettem. A haszonbérlő most hajlandóságot mutat, hogy a szerződést közös megegyezéssel felbontsuk, így saját művelésbe tudnám venni a területet. Nem kell illetéket fizetni azon adásvétel után, melynél öt éven belül lejár a haszonbérleti szerződés. Ennek feltétele viszont, hogy a birtokba kerüléstől öt évig a földet a gazdálkodóknak saját maguknak kell művelniük. Az adásvétel óta még nem telt le az öt év, jelenleg a 2. évben vagyunk, és aratás után lenne aktuális a haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel történő felbontása. Azt szeretném tudni, hogy a megfizetett illetéket visszakérhetem-e a NAV-tól? Üdvözlettel: Welchner Gáborné
Tagi kölcsön elengedése kapcsolt felek között vagy tőkésítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 50-50 százalékban tulajdonos két másik belföldi kft. Az egyik tulajdonos 90 millió forint kamatmentes kölcsönt nyújtott a cégnek. A kérdésem, hogy a kamatmentes kölcsön keletkeztet-e elszámolandó könyvelési tételt bármelyik félnél év végével? Ha a kapott kölcsönt a nyújtó elengedi, milyen adó-, illetve illetékfizetési kötelezettség keletkezik, és melyik félnél hogyan kell ezt könyvelni? Miként kell eljárni, ha a kölcsönt a tőke részévé kívánja tenni a nyújtó, ezt milyen eljárással teheti, és ennek milyen költségei lennének? Válaszát előre is köszönöm!
Illeték üzletrész megvásárlásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár 100 százalékban tulajdonosa az A Kft.-nek. Ugyanezen házaspár 100 százalékban tulajdonosa a B Kft.-nek is. Mind az A Kft., mind a B Kft. 50-50 százalékos tulajdonosa az Ingatlan Kft.-nek, tehát részesedésként tartják nyilván ezen üzletrészeket. A házaspár meg kívánja vásárolni az A Kft.-től és a B Kft.-től a tulajdonukban lévő Ingatlan Kft.-s üzletrészeket. Mivel az Ingatlan Kft. az illetéktörvényben leírtak szerint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság, ezért a házaspár tulajdonába kerülő több mint 75 százalékos tulajdoni részesedést biztosító üzletrészek után vizsgálni kell, hogy keletkeztet-e ez az ügylet illetékkötelezettséget. Kérdésünk az, hogy a házaspárnak az üzletrészek megvásárlásával kapcsolatban keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége, vagy az illetéktörvény 26. § (1) bekezdés t.) pontja szerint az illetékfizetés alól mint kapcsolt vállalkozói viszonyban lévők mentesülnek? Hogyan kell ezen üzletrészvásárlást az adóhatóságnak bejelenteni? Segítségüket köszönöm.
Túlzott teher a vállalkozásokon: jogorvoslat végén legyen szankció!
Cikk
Túlzott terheket rónak a cégekre a vám- és adókötelezettségekhez kapcsolódó szankciók és jogorvoslati költségek – derül ki a vámszabályozásban érintett hazai gazdálkodók körében végzett felmérésből. A jogorvoslathoz kapcsolódó illetékek mellett a bírságot is meg kell fizetni a pótlólagosan kiszabott vámot és adót tartalmazó határozat jogerőre emelkedése előtt, amely akár a vitatott összeg 2-5-szörösét is kiteheti.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
