adozona.hu
Illetékügy a Kúrián: az ügyfélnek kedvezőbb megoldás szülessen
//test-adozona.hu/illetek/Illetekugy_a_Kurian_az_ugyfelnek_kedvezobb__EH1UO6
Illetékügy a Kúrián: az ügyfélnek kedvezőbb megoldás szülessen
Tetszik
Annak meghatározásánál, hogy a vegyes rendeltetésű épületben milyen részt foglalnak el a lakás funkciójú helyiségek, figyelemmel kell lenni az ügy egyedi sajátosságaira és arra, hogy kétség esetén az ügyfélnek kedvezőbb megoldás szülessen, amely összhangban van az illetéktörvény mentességi szabályaiban megjelenő, a lakásépítések támogatására vonatkozó társadalmi érdekkel is – mondta ki a Kúria.
Erre tekintettel az adóhatóság a felperest terhelő visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetését négy évre felfüggesztette.
A határidő eltelte után az adóhatóság jogerős határozatával megállapította, hogy a felperes által létrehozott építmény vegyes funkciójú lakóház, melyben a lakások és az azok rendeltetésszerű használatához szükséges helyiségek hasznos alapterülete nem éri el a felépítmény teljes alapterületének 51 százalékát, ezáltal az illetéket meg kell fizetni.
A felperes bírósághoz fordult. Keresetében vitatta, hogy esetében alkalmazható lenne az alperes által hivatkozott szabály.
Az elsőfokú bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő a helyiségek pontos méretét megadta – ezt utóbb a felek sem vitatták –, illetve kimunkált egy általa helyesnek vélt módszert a lakás funkciójú helyiségek arányának meghatározására, amely ily módon meghaladta az 50 százalékot.
A bíróság a módszert nem fogadta el, ezt jogkérdésként minősítve kidolgozta az álláspontja szerint megfelelő arányosítást, mely szerint a lakásokat és az egyéb rendeltetésű ingatlanrészeket nem egymáshoz, hanem az épület összes hasznos alapterületéhez kell viszonyítani.
Ezzel a számítással a lakások és a hozzájuk rendeltetésszerűen szükséges területek aránya csupán az ingatlan 46,35 százalékát adta.
Mivel a bíróság szerint alkalmazni kell az illetéktörvény azon rendelkezését, hogy lakóépületnek csak a kizárólag vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület minősül, így az illetéket meg kell fizetni, tehát a keresetet elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy egyrészt a bíróság által alkalmazott arányosítás téves és irracionális, másrészt ezt a bíróság hivatalból nem is végezhette volna el.
A Kúria rögzítette, hogy az illetéktörvény felhívott szabályait alkalmazni kellett, tehát vizsgálni, hogy a vegyes rendeltetésű épületben milyen részt foglalnak el a lakás funkciójú helyiségek.
A számítás módszerére nincs egzakt jogszabály, de egységesen kialakult gyakorlat sem, a felek, a szakértő és a bíróság is részben eltérő metodika szerint számolt.
A Kúria rámutatott, hogy ezen jogi háttér mellett figyelemmel kell lenni az ügy egyedi sajátosságaira és arra, hogy kétség esetén az ügyfélnek kedvezőbb megoldás szülessen, amely összhangban van az illetéktörvény mentességi szabályaiban megjelenő, a lakásépítések támogatására vonatkozó társadalmi érdekkel is.
A Kúria döntése szerint az egyértelműen lakás funkciót szolgáló helyiségek esetében arányosításra nincs szükség, míg a vegyes funkciójú helyiségeknek a tisztán lakás célú helyiségek összes alapterülethez viszonyított arányát kell figyelembe venni.
Mivel azonban ezen – az ügyfél számára kedvezőbb – számolás mellett sem érte el a lakáscélú helyiségek aránya az 50 százalékot, így a Kúria az elsőfokú jogerős ítéletet az indokolás részbeni módosításával hatályában fenntartotta.
Forrás: Kúria Sajtó
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)