871 találat a(z) Illeték cimkére
Ingatlannal rendelkező magyar zrt. svájci tulajdonos illetékfizetése c. eredeti kérdés 3. kiegészítés kérése
Kérdés
Egy magyar ingatlannal rendelkező társaságnak két svájci társaság tulajdonosa van (50-50%). Ha az egyik svájci tulajdonos beolvad a a másikba, akkor a befogadó svájci társaság 100 százalék tulajdonos lesz a magyar ingatlannal rendelkező társaságban azaz 50% tulajdonrészt szerez a befogadó társaság, ami felveti a magyar illetéktörvény szerint az illetékfizetési kötelezettséget a befogadó svájci tulajdonos társaságnál. A NAV önök által közölt válaszban azt közölte, ha jól értettük, hogy kedvezményezett volt a svájci beolvadás, ezért illetékmentes volt az átalakulás. Ez csak akkor volna lehetséges ha az Európai Unió által elfogadott az uniós tagállamokra és a EGT-re (Európai Térség Tagállamaira) vonatkozó Átalakulási Irányelv által deklarált kedvezményezett átalakulásnak minősülne az esetünkben részletezett svájci cégek átalakulása, mivel esetünkben is kizárólag társaságok vesznek részt az átalakulásban, készpénz kifizetésére nem kerül sor és a beolvadó társaság tulajdonosa a befogadó társaság új részvényeket bocsát ki a beolvadó társaság tulajdonosának,vagyis a kedvezményezett átalakulás EU-s Átalakulás Irányelv követelményeinek megfelel.(A magyar követelmények természetesen ugyanazok.) Kérdésünk tehát az ,hogy az általunk vázolt svájci társaságok átalakulása kedvezményezettnek tekintendő belföldön is, ezért adó- és illetékmentes? Ha nem kedvezményezett az átalakulás. továbbra is kérdés, hogy a befogadó svájci társaság 50 százalék részesedésszerzése a jogutódlás okán (folyt. köv.)
Egyéni vállalkozásból kft. egyéni cégen keresztül: 5 kérdés, 5 válasz
Cikk
Egyéni vállalkozó szeretne egyszemélyes kft.-vé átalakulni, több kérdése merült fel az ezzel összefüggő kötelezettségekkel kapcsolatban. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Ingatlannal rendelkező magyar zrt. svájci tulaj illetékfizetése – kiegészítés kérése II.
Kérdés
Köszönettel vettük a NAV-tól beszerzett iránymutatást. Félreértés lehetett a NAV-hoz intézett kérdésben, mert esetünkben a magyar zrt. svájci két 50-50 százalékos tulajdonosa közül az egyik svájci társaság beolvadásáról van szó Svájcban a másik svájci tulajdonosba, így véleményünk szerint kedvezményes átalakulásról nem lehet szó Magyarországon. A NAV válaszában azt feltételezte – egyéb információ híján –, hogy az átalakulás belföldi kedvezményezett átalakulás volt belföldön. Változatlanul az a kérdés, hogy esetünkben a svájci beolvadás után a magyar ingatlannal rendelkező társaságban 100 százalékos tulajdonossá vált svájci befogadó cégnél a beolvadó svájci cég több mint 5 éves 50 százalékos részesedése után az illetéktörvény 19. § (5) bekezdése és az Art. 6. § (3) bekezdése alapján a befogadó svájci cégnek (50% részvényszerzés miatt) nem kell illetéket fizetnie belföldön, mivel a több mint 5 éves saját, 50%-os részesedése miatt 50%-kal csökkentheti az illetékfizetési kötelezettségét az Itv. 19. § (5) bekezdése alapján, és a további 50% illetéket sem kell megfizetnie, tekintettel arra, hogy az Art. 6. §(3) bekezdése, valamint a Ptk 3:39. §, és a 3:44. § szerint mint jogutód örökli a beolvadó svájci cég mint jogelőd jogait (és kötelezettségeit), nevezetesen az Itv.19. § (5) bekezdésében szereplő 50% illetékcsökkentési jogát. Ha lehetséges, szeretnénk kérni a fent részletezett probléma NAV-tól történő megkérdezését, amelyért előre is köszönetet mondunk.
Javaslat lakásvásárlás illetékkedvezményére
Cikk
Két fideszes képviselő az illetéktörvény módosítását indítványozza, amely lakáscsere esetén kedvezőbbé tenné az eladott lakás ingatlanalapba történő beszámítását.
Praxis vásárlása, orvos bér
Kérdés
Egy egészségügyi területen tevékenykedő kft. praxist vásárolt. A praxissal megszerzésével kapcsolatosan van-e illetékfizetési kötelezettsége? Ha igen, akkor hova és hogyan kell a vásárlást bejelenteni, hogyan veti ki és mely hatóság veti ki az illetéket? Van-e olyan speciális egészségügyi dolgozókra vonatkozó jogszabály, mely a garantált bérminimum felett ír elő bérezési kötelezettséget (állami intézményekre vonatkozóan mely jogszabály rendelkezik a kötelező bérezési szintekről)? A kft. egészségügyi állami – OEP-finanszírozott – közintézményeknek és a lakosság felé is számláz.
Törzstőke rendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társas vállalkozás tagja részére adott kölcsönt. Ezt a kölcsönt nem kérné visszafizetni, hanem a jegyzett tőke leszállításával egyidejű tőkeemeléssel kivánná rendezni. Kérdés, hogy ez lehetséges megoldás-e és van-e adó- vagy illetékvonzata? Tisztelettel: irodavezető
Egyéni vállalkozásból kft.-vé alakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeretne egyszemélyes kft.-vé átalakulni, és ezzel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: 1. Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az alapítás során az egyéni céget lehet-e jogi értelemben jogutódnak tekinteni, vagyis a működéséhez kapcsolódó engedélyeket automatikusan örökli-e az egyéni cég? Amennyiben igen, azokat csak a magyar jogrendre való tekintettel vagy az EU-ra vonatkozólag globálisan? Ha az egyéni cég örökli a jogokat, akkor azt a kft. mint általános jogutód is örökli? (Az egyéni vállalkozó Ausztriában dolgozik, a nevére szóló engedéllyel rendelkezik és osztrák áfaalany is az ottani értékesítései tekintetében.) 2. Az egyéni cég alapításakor kell illetéket fizetnie az apportként megjelölt ingatlanok és gépjárművek után? 3. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség az egyéni cég kft.-vé való átalakulása során? 4. Jól tudom-e , hogy az áfatörvény szerint sem az egyéni cégbe való apportáláskor, sem pedig az egyéni cég kft.-vé való átalakulásakor nem keletkezik áfafizetési kötelezettség a 17-18. § alapján (a törvényben felsorolt feltételeknek megfelel). 5. Az egyéni cégbe nem vihet be kötelezettségeket, azonban az egyéni vállalkozóra kiállított szállítói számlákat az egyéni cég kifizetheti (és a nem szállítói egyéb kötelezettségeket is). Ezek a kifizetések, egyéb ráfordításnak könyvelendőek a kettős könyvvitel rendszerében (nyitó kötelezettség hiányában)? Ha igen, akkor ez tao-alap növelő tétel lesz-e?
Magánszemély és az ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi, gyakorlatban előforduló kérdésekre szeretnék megnyugtató válaszokat kapni Önöktől! 1. Ha egy magánszemély a több mint 5 éve megszerzett építési telekre egy többlakásos társasházat épít, akkor a felépítményre kell illetéket fizetnie? 2. Ha az 1. pontban lévő ingatlant (többlakásos társasház) nem a telektulajdonos magánszemély, hanem egy cég építi fel, és a felépítmény a cég nevére kerül nyilvántartásba véve (a telek tulajdonosa a magánszemély marad), akkor a cégnek keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége? 3. Egy magánszemély a tulajdonát képező társasház lakásait –magánszemélyként, adóazonosító jellel – bérbe adja. Elszámolhatja-e költségként a társasház teljes bekerülési értékét értékcsökkenési leírásként? 4. A 3. pontban szereplő magánszemély a társasházra felvett hitel(ek) után fizetendő kamatok összegeit elszámolhatja-e költségként, az ingatlan bérbeadásból származó bevételeivel szemben? Segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Ingatlannal rendelkező magyar zrt. svájci tulaj illetékfizetése – kiegészítés
Kérdés
2017.10.16-án feltett fenti című kérdésre a választ köszönettel vettük, de utaltak rá, hogy a NAV állásfoglalását kérték és arról értesítést kapunk, ha megkapták. Kérdésünket szeretnénk kiegészíteni azzal, hogy a svájci tulajdonos beolvadása feltehetően áthúzódik 2018-ra, ezért ha lehet tudni, szeretnénk megkérdezni, hogy lesz-e változás az törvényekben, ami esetünkben érinti az illetékfizetést? Köszönettel.
Lejárat előtti értékesítés nyilt végű pénzügyi lízingnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy partnercégünk nyílt végű pénzügyi lízing szerződést kötött 3 évre egy személygépjárműre, amely szerződést a lejárat előtt felmondanak, de nem a lízingbe vevő kívánja megvásárolni a gépjárművet, hanem kijelöl rá egy vevőt. A gépjármű vevője kapcsolt vállalkozása a lízingbe vevőnek, a lízingbeadó fogja kiszámlázni az autót, és nem piaci értéken értékesítik a gépjárművet. Abban az esetben, ha nem piaci értéken vásárolják meg az autót, keletkezik-e áfa-, illeték vagy társaságiadó-fizetési kötelezettség? Üdvözlettel: Szűcs Ildikó
Napirenden: kata, kiva, egyházi 1 százalék, közigazgatási rendtartás, illetékek
Cikk
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, az egyházaknak felajánlható adóról, az általános közigazgatási rendtartásról, továbbá az illetéktörvény módosításáról szóló vitával folytatta csütörtöki munkáját a Ház.
Ingatlanos beolvadó kft.
Kérdés
Egy 35 millió forint könyv szerinti értékű ingatlannal és 5 millió forint vagyonnal rendelkező belföldi kft. beolvad egy belföldi zrt.-be nem kedvezményezett átalakulással. A beolvadó kft. vagyonát nem értékelik át. A kft. végleges vagyonmérlegében-leltárában lévő lakóingatlan és készpénz könyv szerinti értéken kerül a befogadó zrt. vagyonába a beolvadás napjával. A kft. a beolvadás napjával minden bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tesz és a beolvadás napjával megszűnik. A zrt. a befogadó megszerzi a lakóingatlant könyv szerinti értéken és az 5 millió forint készpénzt. Kérdések: Kell-e a befogadó zrt.-nek illetéket és áfát fizetni az ingatlan után? Kell-e a készpénz után valamit fizetni, illeték stb., ha igen, akkor miért, ha nem, akkor miért?
Örökrész ajándékozása tartozás fejében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy kell-e ajándékozási illetéket fizetni az alábbi esetben: Örökös lemond az örökségéről és testvérének ajándékozza az édesapjuktól örökölt ingatlanrész felét. Az erről készült jegyzőkönyv szerint az ajándékozás azért történik, mert a megajándékozott gondozta (és a továbbiakban is gondozza a túlélő szülőt). (A jegyzőkönyvben még az is szerepel, hogy azért ajándékozza az ingatlanrészt,mert a szülők pénzben segítettek hiteltörlesztéssel, de szerintem ez nem releváns, logikusnak sem mondanám, hogy ezért kapja a testvér). A közjegyző szerint nem kell ajándékozási illetéket fizetni, de mivel oldalágról és nem egyeneságról van szó, így nem tudom mi miatt ne kellene fizetni (azért mert gondozás fejében kapja)? Köszönöm.
Magyar ingatlannal rendelkező zrt. részvényesének bejelentési kötelme
Kérdés
Ha egy ingatlannal rendelkező zrt.-ben két 50 százalékos részvényes van több mint 5 éve, akkor az illetéktörvény 19. § (5) bekezdés a) pontja kimondja, hogy az 50 százalékos tulajdonrészen felüli tulajdonszerzés esetén csak az 50 százalék feletti új részesedés után kell illetéket fizetni a tulajdont megszerző részvényesnek, és bejelenteni a 91. § rendelkezése szerint a NAV-nak, ha a részesedés 75% vagy több lett. Ha a fenti zrt. egyik tulajdonosa beolvad a másik tulajdonosba, akkor a befogadó 100 százalékos tulajdonos lesz. Illetéket viszont a fentiek miatt nem kell fizetnie, mivel az Art. 6. § (3) bekezdése szerint mint jogutód örökli a beolvadó részvényes 50 százalékos illetékcsökkentési jogát. Mivel esetünkben nem visszterhes vagyonszerzésről, és nem is illetékmentes szerzésről van szó – mivel az illetékmentességek között az illetéktörvény nem említi –, így a 91. § szerinti bejelentési kötelezettsége nincs a részesedést szerző befogadó tulajdonosnak. A befogadónak a tulajdonszerzést a cégbíróságnak be kell jelentenie, így a NAV is tudomást szerez a tulajdonszerzésről. Jól értjük a jogesetet és a megoldását?
Nem kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Egy 5 millió forint jegyzett tőkéjű Y nevű zrt.-be beolvad egy 3 millió forint jegyzett tőkéjű B nevű kft. Mindkét cégnek kettő-kettő 50 százalékos részesedésű tagja van. A beolvadó cég vagyonát sem értékelik át. B Kft. végleges vagyonmérleg-leltára szerint 3 millió forint készpénzt és egy 5 millió forint értékű gépkocsit ad át Y Zrt.-nek a beolvadás napjával, majd B Kft. az adóbevallása benyújtása után megszűnik. Y Zrt. eszközeinek értéke az átalakulás után 8 millió forinttal nő, jegyzett tőkéje 10 millió forint lesz, a tőketartalékába 3 millió forinttal fog nőni. Az új kibocsátású 5 millió forint részvényből B Kft. volt tulajdonosai 2-2 millió forint értékű, a régi részvényesek 0,5-0,5 millió forintnyi új részvényt kapnak .Az átalakulás nem volt kedvezményezett, mert a résztvevők úgy vélték, hogy a szabályozás bizonytalan fogalmazása miatt nem teljesíthető, hogy az átalakulás valós gazdasági kereskedelmi okból történt. Kérdéseink 1.) Y Zrt. befogadó számára a megkapott vagyoni elemek minek minősülnek, ajándéknak, apportnak, ingyenes átadásnak, visszterhes átruházásnak? 2.) Y Zrt.-nek lesznek-e társaságiadóalap-növelési, illeték-, áfafizetési kötelezettségei az átvett vagyonelemek miatt, és ez mikor lesz, ha a tulajok belföldi cégek? 3.) Y Zrt. új részvényt kapó tulajainak cégként lesz-e adó-, illetékfizetési kötelezettsége, mint cégeknek? És ha magánszemélyek az tulajdonosok?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
