871 találat a(z) Illeték cimkére
Ingatlannal rendelkező betéti társaságban történő üzletrészszerzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., melynek tagjai magánszemélyek. A bt. jegyzett tőkéje 1 millió forint (beltag 50 ezer forint, kültag 950 ezer forint). Két hónappal ezelőtt egy független (azaz nem családtag) magánszemély kültagként belépett a gazdasági társasába 10 millió forinttal. Így a bt. jegyzett tőkéje 11 millió forintra emelkedett. Most, szeptemberben az új tag névértéken, azaz 50 ezer forintért megvásárolta a beltag üzletrészét. A bt. eszközértékének több mint 75 százalékát teszi ki egy ingatlan értéke. Kérdéseim: mi lesz a 4 százalékos illeték alapja, amit az új tagnak fizetnie kell? Rövid időn belül a kültag személyében is változás fog bekövetkezni. Ha ő is névértéken, azaz 950 ezer forintért adja el az üzletrészét, akkor mi lesz az illetékkiszabás alapja? Jól tudom, hogy a NAV felé a VVBA nyomtatványon kell a cégbírósági végzéstől számított 30 napon belül a bejelentést megtenni? Esetleg van még bármilyen nemű bejelentési kötelezettségem az üzletrész-átruházással kapcsolatban? Válaszukat előre is köszönöm.
Vagyonátruházási illetékre mentesség kérése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: 2016. 06. 23-án ügyfelem eladott egy XI. kerületi,17 725 000 forint értékű ingatlant. Majd 2016. 09. 02-án vásárolt 13 millió forint értékű ingatlant, mely hétvégi ház, gazdasági épülettel. Kérhető-e illetékmentesség az alábbi indokok alapján: egy éven belül történt az eladás és a vétel, valamint a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az eladott lakástulajdoné? Az ingatlan vételét intéző ügyvéd nem jelölt semmit erre vonatkozóan a B400-as nyomtatványon, így ha kérhető illetékmentesség, akkor azt külön kérelemben kellene kérnünk a NAV-tól a fenti indokokkal? Köszönöm szépen szakértői véleményét!
Termőföldvásárlás illetéke II
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét válasza értelmezésében. A családi gazdálkodó nem bérletet vagy jogot vásárolt, hanem földet, arra kérte az illetékmentességet.
Elhunytak adója: az örökös és az adóhatóság feladatai
Cikk
Az életben két dolog biztos a halál és az adó – tartja a mondás. Nem könnyű, ha elveszítjük egy szerettünket, de az élet nem áll meg. Bármennyire is nehéz, de számos kötelezettség vár még ránk a gyász időszaka alatt.
Termőföldvásárlás illetéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó a most folyó termőföld-árveréseken megnyert egy árverést, így vásárolt egy termőföldet. Nyilatkozattételkor kérte az illetékmentességet. A termőföldön viszont valakinek bérleti joga van, így előfordulhat, hogy 5 éven belül nem tudja birtokba venni, tehát nem azért, mert nem szeretné, hanem mert nem tudja birtokba venni. Az lenne a kérdésünk, hogy ha ez a birtokbavétel valóban nem történik meg 5 éven belül, akkor az illetéket meg kell fizetnie a családi gazdálkodónak, méghozzá duplán, vagy lehet esetleg tenni valamit, mivel nem az ő hibájából nem tudja birtokba venni? Vagy célszerűbb módosítani a nyilatkozatot (az ügyvéd azt mondta neki, hogy fél éven belül módosíthatja) és nem kérni az illeték mentességet, hanem inkább megfizetni most az illetéket?
Illetékfizetés készpénz ajándékozása után
Kérdés
Édesapám 2 millió forint készpénzt ajándékozna nekem. Kell-e utána illetéket fizetni, a megajándékozottnak van-e még egyéb fizetni való utána?
Új illetékszabályok utazásszervezésre, szállásszolgáltatásra, idegenvezetésre
Cikk
Új rendeletet adott ki a nemzetgazdasági miniszter néhány tevékenység bejelentésével, nyilvántartásba vételével és adatváltozás bejegyzésével kapcsolatos illetékkötelezettségéről.
Vagyoni betét: mikor és mennyi illetéket kell fizetni?
Cikk
Az üzleti élet egyik legtipikusabb mozgatórugója a társaságok vagyoni betéteinek átadása, megszerzése. Köztudott, hogy a visszterhes ügyletnek illetékvonzata is van, ám csak akkor, ha bizonyos feltételek teljesülnek.
Bankbetét öröklése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Végrendelettel örökölt nem egyenesági örökség esetében a bankbetétek után hány százalék illetéket kell fizetni? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Elszámolásra átvett pénzeszköz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ügyvéd az ügyfelétől a cégbírósági illetékek megfizetésére pénzt vesz át. Kérdés, hogy erről milyen bizonylatot állítson ki az ügyfele részére? Válaszát köszönöm: Bognárné
Tagi kölcsön és illeték – SOS!
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Rövid és sürgős kérdésem lenne, amiben kérem a segítségüket. A kérdés az, hogyan lehet kijönni egy végelszámolás alatt álló társaság esetében a magánszemély taggal kapcsolatos tagi kölcsön-illeték spirálból? A probléma az, hogy a cég a végelszámolás kezdetekor nem volt tisztában az azóta felmerült kötelezettségekkel, amikre nincs a mérlegben fedezete, de a végelszámolás abbahagyásába vagy felszámolásba való átfordításába nem egyezik bele. Szeretné lezárni a végelszámolást további tagi kölcsön igénybe vételével. A tagi kölcsön elengedése azonban illetékfizetési kötelezettséget eredményez, aminek kfizetéséhez ismét tagi kölcsönre lesz szüksége a cégnek. Hol van ennek a spirálnak a vége? Vagy valamit nagyon rosszul gondolok? Előre is köszönöm a segítségüket és a válaszukat. Tisztelettel és üdvözlettel.
Peren kívüli egyezség miatti vételár-módosítás és áfavonzata 2. (az illeték)
Kérdés
Tisztelt Bartha Katalin! Nemrégen tettem fel a fenti című kérdést. Kérdésemben a vételár módosítása miatt a NAV által esetleg kiszabható illetékkülönbözettel kapcsolatban szeretnék megnyugtató választ kapni. 1. Ön szerint a vételár módosításakor a NAV kiszabhat illetékkülönbözetet. Ezt milyen jogszabályhelyek alapján állítja? Az illetéket nem a vételár, vagy a B400-as adatlapon bejelentett érték, hanem a forgalmi érték alapján állapítja meg. Ha ez így van, akkor álláspontom szerint a NAV nem jogosult egy már jogerős határozatát felülvizsgálva egy nagyobb illetékösszeget megállapítani, hiszen a forgalmi érték nem változhat a vételár módosításának következtében. Mellesleg ez az ügylet nem tartozik az Art 142. § súlyosítási tilalma alá? Többször olvastam NAV-határozat indoklásában, sőt bírósági ítéletben is, hogy a B400-as adatlap módosítására (önellenőrzésére) nincs lehetősége az adózónak! Akkor ilyen vételár módosításakor milyen összeget kell beírni a B400-as adatlapra? Egyáltalán szükség van-e ilyenkor egy új B400-as adatlap beadására, szükséges-e az adásvételi szerződés módosítása, annak az érintett földhivatalhoz történő eljuttatása? Válaszait előre is megköszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Értékesítési célú ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértők Az 1990. évi XCIII. törvény (illeték) 26. § (1) pontja alapján illetékmentes a "vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett lakás....." egyéb más feltételeket is figyelembe véve. Számunkra az értékesítési cél, ami érdekes, a többi feltétel egyértelmű. Tekinthető-e értékesítési célúnak a fent említett 1990. évi XCIII. törvény (illeték) 26. § (1) pontja értelmében az a 14 lakásból (lakások önálló helyrajzi számmal rendelkeznek) álló társasház, amelyet egy gazdasági társaság újonnan épített, tárgyi eszközei között tartja nyilván, értékcsökkenést számol el, és jelenleg bérbeadással hasznosítja? Az értékesítést megelőzően átsorolná a készletek közé az ingatlanokat. A jövőben várhatóak újabb lakásépítések. Jól gondolom-e, hogy az értékesítési cél alátámasztására a számviteli nyilvántartásban, mint saját termelésű készletként kellene kimutatni az építkezés költségeit? Sajnos a telek beszerzése – amelyre az újabb lakások építése történne – már korábban megtörtént, és ez tárgyi eszközként került nyilvántartásba vételre. Ez mennyiben befolyásolja az értékesítési cél megvalósulását, megfelelő-e, ha az építkezés megkezdése előtt a telek a készletek közé átsorolásra kerül?
Örökölt telek értékesítése
Kérdés
Magánszemély 2009-ben szülőtől örökölt szántó besorolású belterületű ingatlant. Az egy hrsz-on lévő ingatlant azóta átminősítették 20 külön építési telekké területrendezést követően. Az építési telkek értékesítését 2016-ban tervezi a tulajdonos. Felmerül-e itt sorozatértékesítés és ezáltal áfafizetési kötelezettség? Személyi jövedelemadóban a terület felosztása befolyásolja-e a szerzés időpontját? Öröklés esetén az illetékmentes ingatlan esetében is a hagyatéki végzésben szereplő értéket kell-e szerzési értéknek venni?
http://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Meg_ha_elengedi_is_a_szallito_a_tartozast_d_AARBDB
Kérdés
Az Itv. 17. § (4) bek. szerint az (1) bek. n) szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége... A 17. § z (1) bek. n) pontja mind az elengedő, mind a vagyonszerző vonatkozásában a „gazdálkodó szervezet” fogalmával operál. A (4) bek. viszont úgy fogalmaz, hogy az illetékmentesség mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye, ahol…. Azaz a vagyonszerző – bizonyos további feltételek fennállása esetén ugyan, de – lehet olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a székhelye külföldön van. Magyar gazdálkodó szervezetnek, gazdasági társaságnak a székhelye viszont nem lehet külföldön. Ez logikailag azt jelenti, hogy ha nem lenne a (4) bek. szerinti „megszorítás”, akkor bármilyen külföldi államban (is) lehetne a székhelye, nemcsak belföldön. Ez azt jelenti, hogy az (1) bek. n) pont alkalmazásában, amikor „vagyonszerző gazdálkodó szervezet”-et említ a törvény, ott külföldi székhelyű, illetőségű gazdálkodó szervezetre, így köztük gazdasági társaságra is utal, azokra is vonatkozik. Viszont ezen jogszabályhely az elengedő és a vagyonszerző közötti mindennemű megkülönböztetés nélkül rendelkezik követelések gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozásáról, követelés-elengedéséről és a tartozásátvállalásáról. Így viszont, ha a vagyonszerző lehet külföldi – és fentebb erre jutottam – akkor az elengedő is lehet az. Üdv.MZ
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
