Cégautóadó és operatív lízing - mit jelent ez az áfában?

Megosztás Tetszik

Ki fizeti a lízingnél a cégautóadót? Mi változott július 1-jétől?

Amíg a céges személygépkocsi-fronton korábban a pénzügy lízing ilyen-olyan formája dívott, addig napjainkban inkább az operatív lízing alkalmazása került előtérbe. Sok oknak köszönhető ez, amelyek között előnyös áfa-beli változások is meghúzódnak. (Emlékeztetőül: a kétféle lízingkonstrukció között az a döntő különbség, hogy a futamidő végével a lízingelt dolog feletti tulajdonjog-átruházás pénzügyi lízingnél tipikusan bekövetkezik akár a lízingbe vevő, akár harmadik személy javára, ugyanez operatív lízingnél nem.)

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) az operatív lízinget bérbeadásnak tekinti, mivel a sajátos fogalom-meghatározás miatt (259. § 4. pont) e körbe nem pusztán a klasszikusnak mondható személygépkocsi-kölcsönzés („rent a car”) tartozik, hanem minden olyan ügylet, amelyben a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a birtokba kapott dolog időleges használatáért fizeti. (Megjegyzendő: ez a megítélés vonatkozik a futamidő végéig az úgynevezett nyílt végű pénzügyi lízingre is, ahol a birtokbaadásakor nem bizonyos a dolog feletti tulajdon lízingbe vevő általi későbbi megszerzése.)

Amióta lízing létezik Magyarországon, bevett gyakorlat, hogy a szolgáltató bizonyos, elsődlegesen őt terhelő ráfordításokat nem a lízingdíjba kalkulálva, hanem attól elkülönítve, egy az egyben hárítja át a lízingbe vevőre. Ennek egyik példája az az eset, amikor operatív lízingnél a lízingbe adó a „cégautóadót” terheli át ügyfelére. Kérdés az, hogy megteheti-e ezt a lízingbe adó, s ha igen, milyen áfa-beli konzekvenciákkal jár ez.