A NAV válaszol: mit kell fizetni a diákok után?

Megosztás Tetszik

Milyen közterheket kell megfizetni a diákmunka után, s melyek azoka, amikkel nem kell számolni egy tanuló foglalkoztatásakor? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai válaszolnak.

Bejelentett diákmunka esetén milyen közterhekkel kell számolni a 2011-ben? Ugyanúgy vonnak belőle nyugdíj, tb-járulékot, s adózni is kell utána?

A személyi jövedelemadóról szóló (1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 8. §-a) törvény hatálya alá tartozó jövedelem után - így a munkaviszonyból származó jövedelem után is - az adó mértéke az adóalap 16 százaléka. Az összevont adóalap megállapítása során figyelembe kell venni az adóalap kiegészítést is, amely a jövedelem 27 százaléka.

Amennyiben a diákmunkát munkaviszonyban, - iskola, vagy diákszövetkezeten keresztül – végzi a tanuló, abban az esetben adójóváírás igénybevételére jogosult, amely a megszerzett jövedelem 16 százaléka, havonként maximum 12.100 forint, amelyet évi 2 millió 750 ezer forint összegű éves jövedelemhatárig lehet igénybe venni. Megbízási jogviszony esetén adójóváírás nem érvényesíthető.

Diákmunka esetében a járulékfizetési kötelezettség attól függően alakul, hogy a tanuló foglalkoztatására milyen jogviszonyban kerül sor, amely jellemzően munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban történhet.

Munkaviszony létesítésekor a tanuló automatikusan biztosítottá válik, és a foglalkoztató a munkaviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, valamint 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást fizet. A tanuló 10 százalék nyugdíjjárulék és 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (ebből 6 százalék az egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék a munkaerő-piaci járulék) fizetésére kötelezett.

Megbízás esetén a diák akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad részét.

A fizetendő járulékok mértéke megbízásnál is megegyezik a fent leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a diák nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére.

Amennyiben a diák az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulóként végez tevékenységet, nem minősül biztosítottnak, és járulék illetve egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség sem terheli sem a szövetkezetet, sem a tanulót.