adozona.hu
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár: mit és hogyan adhat a munkaadó?
//test-adozona.hu/archive/20110620_onkentes_kolcsonos_nyugdijpenztar
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár: mit és hogyan adhat a munkaadó?
Az adóztatási elv ugyan nem változott, de a béren kívüli juttatások adózása módosult 2011-ben.Az önkéntes kölcsön nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás is cafeteria-juttatásnak minősül, az ezzel kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttük össze.
A cafeteria-juttatásokra 2011-től új rendelkezések vonatkoznak a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvényben. Ez azonban nem jelent új adóztatási elvet, a béren kívüli juttatások után továbbra is a kifizetőt terheli az adó, és ezen kívül sem a juttatónak, sem a magánszemélynek nincs más kötelezettsége. A változás az, hogy e juttatások után is egységesen 16 százalék az adó mértéke a 1,19 százalékos adóalap-szorzóval megállapított adóalap után.
Ilyen béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató havonta adott hozzájárulása a minimálbér 50 százalékát (2011-ben havi 39 ezer forintot) meg nem haladó összegben önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, valamint a minimálbér 30 százalékát (2011-ben havi 23 400 forintot) meg nem haladó összegben önkéntes kölcsönös önsegélyező és egészségpénztárakba.
A hozzájárulás – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra egy összegben is utalható a pénztárba. Ebben az esetben a hozzájárulás a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónapok szerinti bevétel. A megállapított adót a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a hozzájárulás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni.
A munkáltatói hozzájárulásra vonatkozó szabályok alkalmazásának feltétele a magánszemély nyilatkozata arról, hogy más juttatótól nem kapott az adott hónapban hozzájárulást. Ha a juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a munkáltató viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve ha a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.
Az adószabályok alkalmazhatóságának további feltétele az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény rendelkezéseinek betartása is. A legfontosabb előírások a következők:
• Munkáltatói hozzájárulást a pénztárral kötött szerződés alapján csak munkáltató (cég, szervezet, egyéni vállalkozó stb.) a vele munkaviszonyban álló munkavállalója tagdíjfizetési kötelezettségének egészben vagy részben történő átvállalása révén teljesíthet.
• A hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállaló sem zárható ki, aki a munkáltatónál legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati stb. jogviszonyban) áll. Munkavállalóként mindhárom típusú pénztárban egyidejűleg is vállalható hozzájárulási kötelezettség.
• A hozzájárulást minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegben vagy a munkabér azonos százalékában (a munkavállaló által választott pénztártól függetlenül) egységesen kell megállapítani, de pénztártípusonként különbséget is tehető. A munkabér százalékában meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. Az előzőektől eltérően – az életkorral növekedő mértékben - korcsoportonként egységesen el lehet térni azon alkalmazottak tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottak esetében a hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött alkalmazottak részére megállapított mértéket.
• Amennyiben a munkavállaló írásban kéri, a munkáltató a kérelmező tag javára vállalt hozzájárulás teljes összegének, vagy egy részének teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. Egyebekben a munkáltató a hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi pénztártag alkalmazottjára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg.
A havi hozzájárulásnak a minimálbér 50, illetve 30 százalékát meghaladó részének 1,19-es szorzóval megállapított adóalapja után a munkáltatónak a 16 százalék személyi jövedelemadón kívül 27 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, de más kötelezettség ezzel összefüggésben sem terheli a munkáltatót és a munkavállalót.
Az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás és annak adója (ehója) a társasági adó szempontjából és az egyéni vállalkozónál a bevétellel szemben elszámolható elismert költségnek minősül.
Surányi Imréné