Heim: a fájdalmas intézkedéseken jobb minél előbb túl lenni

Megosztás Tetszik

Heim Péter szerint a válságadókat muszáj 2013-ra kivezetni és változtatni kell a szabályozókon ahhoz, hogy Magyarország logisztikai központtá válhasson. A közgazdász, üzletember az fn.hu-nak adott keddi interjúban azt is megjegyezte, hogy bár az ország helyzete javul, máshol még mindig jobb befektetési lehetőségek vannak.

A Széll Kálmán Terv iránya jó, de a fájdalmas intézkedéseken jobb minél előbb túl lenni, akár a korengedményes nyugdíjról, a rokkantellátásról, a munkanélküli ellátásról, a segélyezési rendszer átalakításáról, esetleg a természetbeni juttatásokról van szó - véli Heim Péter.
   
A  közgazdász úgy véli, hogy egy maratoni futás első pár kilométerén vagyunk túl. Bárhogy végződhet. Sok mindennek változnia kell. Hogy egy kicsivel lejjebb mentek az adók és hogy úgy néz ki a szociális ellátórendszerhez hozzányúlnak, az szerinte jó. Az a kérdés, hogy az állam a fejlesztéseket hogy fogja támogatni, ez pedig, mint mondta, még ködös.
   
A válságadókat Heim Péter szerint 2013-ban muszáj lesz kivezetni. Azzal egyetért, hogy legyen valamilyen mértékű bankadó, elkülönített alapban. Ha a bankrendszer újra problémával szembesül, finanszírozzák abból a kimentésüket, de válságadókra hosszú távon nem lehet gazdaságpolitikát építeni. Torzítja is a gazdaságot. És három évnél tovább nem tud működni. Hozzátette: kiadási oldalon kell csökkenteni, vagy nem kell annyira vágni az adókat. Ha tartósan bent marad ekkora bankadó, akkor Magyarországon a bankok nem fogják hitelezni a gazdaságot, bármit tesz az állam vagy az unió.
   
A gyógyszerkasszához szerinte hozzá kellett nyúlni, a 120 milliárdot azonban sokallja. Az egészséges mérték szerinte egyharmaddal kevesebb, és erre a szintre is 3 év alatt lehet eljutni anélkül, hogy problémák lennének a gyógyszerellátásban és maradjanak gyógyszeripari beruházások is.
   
Heim Péter szerint Magyarországból lehetne logisztikai központ, de ez a mai szabályzókkal és az országra rátelepedő államhatalommal nem működik. Mint kifejtette, a világgazdaság 4–4,5 százalékkal nő, a magyar meg 2,5 -3 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy máshol még mindig jobb befektetési lehetőségek vannak. Kelet-Európán belül Magyarország kezd relatíve jó helyzetbe kerülni, itt ma már nem vagyunk sereghajtók, de a világban ez a térség még mindig sereghajtó.
   
Heim Péter szerint a kínaiak érdeklődnek, de még nem döntötték el, hogy itt lesz-e az egyik európai logisztikai központjuk. Annyi hely van még. Lehet, hogy a kínai befektetések egy vagy fél százaléka ide jöhet, ami sok pénz, "de ne gondoljuk, hogy Budapest lesz a központ". Kína fő befektetési célpontja még mindig a nyersanyagpiacok és a nagy gazdaságok - mondta Heim Péter az fn.hu-nak.