Oszkó: a közvetett adóbevétel 2010-ben a tervezett felett alakult

Megosztás Tetszik

A GDP arányos magyar államadósság növekedésének üteme 2006 után csökkenő pályára állt, jelenleg a Európai Unió átlagán áll és alacsonyabb az eurózóna átlagánál - mondta Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság hétfői ülésén.

A 2010. évi államháztartási gazdálkodást azzal adta át utódjának a Bajnai-kormány, hogy a kockázat a GDP 0,6 százaléka, s végül az új kormány egy százalékos, megközelítően 260 milliárd forintos bevétel növelési intézkedést hajtott végre - jelentette ki a volt pénzügyminiszter.
   
Arra a képviselői kérdésre, hogy a 2010. évi tervezett 609 milliárd forintos társasági adóbevétel, miért csak 323 milliárdra teljesült, a volt pénzügyminiszter elmagyarázta, hogy a különbség közel fele, 120-150 milliárd írható a Bajnai-kormány, a másik fele az Orbán-kormány számlájára, mivel a társasági adóalap csökkent a válságadók és az 500 millió forint árbevételig a 10 százalékos kulcs alkalmazása miatt. Ugyanakkor a közvetett adóbevétel 2010-ben a tervezett felett alakult.
   
Oszkó Péter elmondta: hosszabb távon a mindenkori költségvetés strukturális egyenlege a meghatározó. Ez az egyenleg 2009-ben nagymértékben javult a 13. havi nyugdíj eltörlése, a nyugdíjkorhatár felemelése, a közszféra béreinek korrekciója, valamint az energia és a lakástámogatás csökkentése révén.
   
A volt pénzügyminiszter hozzátette azt is, hogy durva egyszerűsítéssel élve érvényes az az összefüggés, hogy a gazdasági növekedés, az államadósság csökkentés és a politikai népszerűség megtartásának hármasából csak kettő működhet, ezek közül az egyik általában a politikai népszerűség megtartása, s ez a magyar politikában tabunak számít.
   
Kérdésre válaszolva a volt pénzügyminiszter jelezte: a 2006. évi költségvetést kritikusabbnak ítéli meg, mint a válság idején készült 2009. évit.
   
Egy másik képviselői kérdésre, amely szerint 2010-ben az önkormányzatoktól 120 milliárd forintos forráselvonás történt, s ez okozta a tervezettnél nagyobb önkormányzati hiányt, Oszkó Péter elmondta: a forráskivonás összege 70-80 milliárdra tehető, de az önkormányzati eladósodás részben a 2006 óta kibocsátott önkormányzati kötvények kamatának fizetésével és tőketörlesztésének megkezdésével függ össze.