Állami nyugdíj: viszonylagos előnyök, változtatható szabályok

Megosztás Tetszik

Diszkriminatívnak, a jogalkotói hatalommal való visszaélésnek, az alapjogok korlátozásának minősítették a másfél száz alkotmánybírósági beadvány készítői a magánpénztári tagokat érintő törvényeket. Az első lélektani pillanatot ez ügyben már lekéste a taláros testület.

Taigetoszt emlegetni talán túlzás lenne a magán-nyugdíjpénztári tagokat érintő év végi törvénymódosítások hézagai kapcsán, de semmiképpen sem légből kapott. Kiderült ugyanis: azok, akik kitartanak kasszatagságuk mellett, és az állami nyugdíjrendszerben nem szereznek elegendő szolgálati időt, nyugdíjaskorukban a mai szabályok szerint nem lesznek jogosultak ingyenes egészségügyi ellátásra. Ez a január 31-ei határidőig a magánpénztár mellett voksoló 102 ezer ember közül főleg a fiatalabbakat érintheti, az állami rendszerben ugyanis a mostani előírások szerint a teljes nyugdíjhoz 20, a résznyugdíjhoz pedig 15 év szolgálati idő szükséges. Márpedig 2011. december 1. után a jelenlegi tb-nyugdíj-szabályok szerint már nem szerezhet szolgálati időt az, aki magán-nyugdíjpénztári tag maradt. Magyarán: akinek addig nem lesz legalább 15 éve, keresztet vethet időskori egészségügyi ellátására.

Az aggályokat eloszlatni próbáló Nagy Anna kormányszóvivő szerint ha kell, törvényt módosítanak azért, hogy mindenkinek járjon majd az ingyenes egészségügy. Márpedig kell. Jelenleg ugyanis a nyugdíjasok közül csak a saját jogú tb-nyugdíjasokat, valamint a hozzátartozói ellátásban és a rehabilitációs járadékban részesülőket nevesíti az egészségügyi ellátásra jogosultak között a tb-ellátásokról és azok fedezetéről szóló jogszabály.

Molnár Patrícia cikkének folytatását olvassa el a friss HVG-ben! (2011/05)