Végkielégítés különadója: tévedett volna az Alkotmánybíróság?

Megosztás Tetszik

Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A bíróság indoklása nem megalapozott - hangsúlyozta Angyal József okleveles adószakértő, aki a kormány új különadóra vonatkozó törvényjavaslatát is vitatja. Hack Péter alkotmányjogász azonban egyetért az Ab döntésével.

Az eredetileg július 22-én elfogadott, október 1-jén hatályba lépett, október 26-án megsemmisített törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után. Nemsokkal az Ab határozata után, a kormány új különadóra és az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslata már olvasható volt az Országgyűlés honlapján. 

A törvény, az Ab indoklása szerint, az Alkotmány  nyáron elfogadott  70/I. (2) bekezdésébe ütközik. Ez ugyanis "lehetővé teszi a jó erkölcsbe ütköző módon juttatottnak minősíthető jövedelmek eltérő kezelését". Az Ab szerint ugyanis - áll az indoklásban - a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.  

Csakhogy a végkielégítések különadójáról szóló, kedden megsemmisített törvény szövege, még csak áttételesen sem említi a jó erkölcs fogalmát. Az Alkotmánybíróság indokolásában is ez olvasható: „A törvény szövegszerűen nem minősíti jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelemnek a különadó hatálya alá tartozó bevételeket, és olyan külön eljárást sem szabályoz, amelyben ezt megállapítani lehetne, hanem objektív módon írja körül az ismertetettek szerint, hogy milyen jövedelmekre vonatkozik”

A fenti idézetből Angyal József okleveles adószakértő szerint egyértelműen az következik, hogy a végkielégítések különadója nem tartozik az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdés hatálya alá. Ezért Angyal József okleveles adószakértő szerint az Ab tévedett azzal a megállapításával, hogy az Alkotmány 70/I. (2.) bekezdésére hivatkozva alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt.

Szerinte  nem az Alkotmány 70/I.§ (2) bekezdésbe ütközést, hanem a Jogalkotásról szóló törvény 12.§ (2) bekezdését kellett volna vizsgálnia az Alkotmánybíróságnak. Eszerint ugyanis valóban alkotmányellenes lett volna a törvény 133.§ -ban leírt visszaható hatály, miután csak a 2010. október 1. utáni kifizetésekre lett volna alkalmazható. Összességében, Angyal József szerint, egyértelműen megállapítható, hogy tévedett az Alkotmánybíróság. Bár a különadó nem esik az Alkotmány 70/I.§ (2) bekezdés hatálya alá, mégis az ezzel való ütközés miatt állapította meg az alkotmányellenességet.

Ugyanakkor Hack Péter alkotmányjogász  az Adózónának elmondta, a különadót bevezető törvény az adóév kezdetétől visszamenőlegesen állapít meg adókötelezettséget. Ez pedig, mint hangsúlyozta, a visszaható hatály általános tilalmába ütközik, hacsak nem vonatkozik rá az Alkotmány újonnan elfogadott 70/I. § (2) bekezdése. Ezért véleménye szerint nem tévedett az Ab amikor vizsgálni kezdte, hogy a törvénnyel kapcsolatban megállapítható-e az a feltétel, hogy a "jó erkölcsbe ütközés" miatt megengedett-e a visszaható hatály tilalmának feloldása.

A különadó mértéke

Vizsgálta az Alkotmánybíróság a különadó mértékét is. Itt ismételten nem a törvény szövegéből, hanem a kommunikációból indult ki: „A törvényből az következik, hogy a jogalkotó a kétmillió forint feletti összeget 2010. január 1-től tekinti külön adóalapnak”.

A törvényből nem ez következik. A törvény szerint a jövedelmet meg kell bontani 60 napra számított összegre és az azt meghaladó részre. A 2 milliós korlát külön-külön vonatkozik, tehát összességében 4 millió felett kell különadót fizetni. Az Alkotmánybíróságnak figyelembe kellett volna vennie, hogy a különadó tulajdonképpen egy progresszív sávos adó, mert nem a teljes jövedelmet terheli. Pontosan a jövedelem korlát az, amelyik meghatározza, hogy mekkora összeg esik a „felső sávba”, a különadó alapjába. A 4 milliós korlát felett már nem biztos, hogy büntető jellegű az adóelvonás.

A végkielégítések különadójáról szóló új törvényjavaslat - ha a parlament elfogadja -  2010. december 30-án lép hatályba, rendelkezéseit a 2010. január elsejét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A magánszemélyeknek a különadót 2011. március 1-ig kell megfizetniük - olvasható a javaslatban. A különadóval együtt beterjesztett alkotmánymódosítás - mely a kihirdetését követően, akár már a jövő héten  hatályba léphetne, nemcsak a két millió forint feletti végkielégítésekre vonatkozna. Ha kíváncsi, kiket adóztatna még meg a kormány - új javaslata, kattintson a hvg.hu cikkére.