Végkielégítés: elszámolta magát az APEH?

Megosztás Tetszik

Közzétette az APEH a 1008-as havi adatszolgáltatás nyomtatványt, csakhogy a kitöltési útmutatóban szereplő két példánál teljesen véletlenszerűen alkalmazza a törvény szövegét. Utánaszámoltunk, melyik a jó eredmény.

A végkielégítés különadójára vonatkozó jogszabályt október 1-től kell alkalmazni, október 31-ig be kell fizetni a visszamenőleges különadót is. Az Adózóna cikke korábban arra figyelmeztetett, ha az APEH az NGM útmutatása szerint készíti el a 1008-as havi adatszolgáltatás nyomtatványt, akkor megnehezíti a helyes jogértelmézést. A valóságban ez történt. Az adóhivatal - a nyomtatvány kitöltési útmutatójában szereplő, alábbi - két példán keresztül teljesen önkényesen alkalmazza a törvény három különböző bekezdéseit.

Az APEH példái és számítások a törvény szövege szerint:

Az adóhivatal egyik példájában az szerepel, hogy amennyiben a jogviszony megszűnésére tekintettel megszerzett bevétel (magyarán a végkielégítés) 5 millió forint és a rendszeres járandóságok 60 napra számított összege 800 ezer forint, akkor a különadó alapja 3 millió forint, azaz az 5 millió csökkentve 2 millióval.

Addig stimmel, hogy a 60 napra számított összeg 800 ezer forint. A 9.§ (2) bekezdése szerint a különadó alapja az ezt  a 60 napot meghaladó rész, logikusan 5 millió – 800 ezer forint, vagyis 4,2 millió forint lenne. A törvény 3.bekezdése értelmében ebből kellene levonni a 2 milliót, majd hozzáadni - a 4.bekezdés szerint - a főszabály szerint nem különadóalap 2 millió feletti részét. De miután a főszabály szerint nem különadóalap 800 ezer forint, vagyis el sem éri a 2 milliót, Így afeletti része sem lehet. Tehát a 2,2 millió forinthoz nem kell hozzáadni semmit, vagyis a különadó alapja 2,2 millió forint.

De hogy jött ki akkor 3 millió forint az adóhivatalnak?

Minden bizonnyal figyelmen kívül hagyta a törvény szövegéből 2. bekezdést, vagyis a „60 napra számított összegét meghaladó rész” szöveget, ezért az 5 millió forintot nem csökkenti 800 ezerrel,hanem azt tekinti a főszabályként meghatározott különadóalapnak. Ezt egyből 800 ezer helyett 2 millióval csökkenti a 3-as bekezdés értelmében. 

Az APEH második példájában 8 millió forintos különadó alappal számol 10 millió forintos végkielégítés esetén, ha a rendszeres járandóságok 60 napra számított összege 3 millió forint. Főszabály szerint a különadó alapjának  minősül a fenti 3 millió feletti rész vagyis 7 millió forint, amihez hozzáadja a 3 millió forint  2 millió feletti részét, ez ugyanis a 60 napra számított összeg 2 millió forint feletti része. A különadó alapja tehát a példa szerinti esetben 8 millió forint.

Az teljesen világos, hogy a 10 millió forintból a 60 napra számított összeg 3 millió. A különadó alapja a 3 milliót meghaladó rész, azaz 7 millió forint, azaz 10 mínusz 3 millió forint.  Ebben a példában már 10 millió – 3 millió = 7 millió és nem 10, ahogy az 1. példában 5 millió forintból elvett 800 ezer= 5 millió forint. 

A 2.példában azonban nem számol tovább és nem vonja le a (3) bekezdés szerinti 2 milliót a 7 milliós főszabályként meghatározott különadó alapból. Ugyanis a (3) bekezdés szerint a különadó alapja csak a 7 millió forint 2 milliót feletti része, azaz 5 millió forint lenne. És - a (4) bekezdés értelmében - ehhez kéne hozzáadni azt az egymillió forintot, a 60 napra eső 3 millió forintos összeg 2 millióval csökkentett részét. Ezért a különadó alapja, nem 8, hanem 6 millió forint.Az APEH az első példánál a törvény 9.§ (2) bekezdés szövegét csonkítja, míg a második példában a (3) bekezdést hagyja el.

Akinek végkielégítése után különadót kell fizetnie, célszerű a különadó alapját ellenőriznie az Adózóna kalkulátorával!

A szeptember 30-ig kifizetett végkielégítések esetén a kifizető által kiadott igazolás a magánszemélyt nem köti. Az igazolást egyébként november 12-ig kell kiadnia a kifizetőnek, tehát a jogalkotó elszámolta magát legalább egy hónappal. A kifizetői igazolás fizetési kötelezettséget nem keletkeztet. Az adóelőleget a kifizetőnek kell levonnia. Ha utolag kiderül, hogy kevesebb adóelőleget vont le, mint kellett volna, akkor a különadó előleg visszamenőleges befizetéséről az adóhatóságnak határozatot kell hoznia. Ezzel szemben a magánszemélyt jogorvoslati lehetőség illeti meg. 

Az október 1. utáni végkielégítéseknél a (állami) kifizető biztosan az APEH téves példái alapján fog számolni. A magánszemélynek ettől függetlenül önadózás keretében 2011 tavaszán a személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallani a különadó alapját is. Tavasszal a magánszemély már nincs kötve a kifizető adóelőleg levonásához, csak a törvényhez. Persze azt mindenkinek magának kell eldönteni, hogy vállalja-e a jogvitát az adóhatósággal. Addig azonban még az Alkotmánybíróság is állást foglalhat a kérdésben. Nem mindegy ugyanis, hogy az Alkotmánybíróság a visszamenőlegesség mellett még mit vizsgál: a 2 millió forint vagy a 2+2 millió forint felett ütközik ”jó erkölcsbe” a végkielégítés?  Elutasító Alkotmánybírósági döntés mellett is elég egy utalás az APEH-NGM téves jogértelmezésére.

Angyal József okleveles adószakértő