adozona.hu
Ne fogadjuk el a végkielégítést, ha több járna
//test-adozona.hu/archive/20100922_munka_pihenoido_munkaido_ugyelet
Ne fogadjuk el a végkielégítést, ha több járna
Gyesen lévő dolgozót két hónapnyi végkielégítéssel szeretne elküldeni a munkáltatója. Kénytelen-e munkavállaló elfogadni a főnöke ajánlatát? Levonható-e a pihenőidő a munkabérből? Olvasóink kérdéseire Viszló László, a hvg.hu és az Adózóna közös munkajogi szakértője válaszol.
Szeptember 1-jétől munkába álltam és elkezdtem az 5 év alatt felgyülemlett szabadságokat kivenni. Jelenleg gyesen vagyok 2011. márc. 16-áig, de a munkáltatóm csak november 11-ig szeretné kiadni szabadságomat és utána további 2 hónap végkielégítést fizetne ki nekem. Csakhogy, ha jól tudom, március 16-áig "védelem" alatt állok. Így is kifizetheti a végkielégítésem? A főnököm azt kéri tőlem, hogy én már most aláírjam, közös megegyezéssel távozom a cégtől, de én január 11-éig nem szeretnék felmondani.
Valóban felmondási védelem alatt áll. Amennyiben ennek ellenére a munkáltató megszünteti a jogviszonyát, mielőtt munkaügyi bírósághoz fordulna, békéltetést kezdeményezhet. Amennyiben a munkáltató nem tud Önnek munkát biztosítani, a kieső időre személyi alapbérre jogosult (1992. évi XXII. tv. 154.§ (4) bekezdés).
Klinikai laboratóriumban dolgozunk, asszisztensként, közalkalmazottként, folyamatos munkarendben, ügyeleti rendszerben. Havonta 4-5-6 nap 24 órás ügyeletet látunk el, ebből 1-2 jut hétvégére, amelyből 24 óra tisztán csak ügyelet. A hétköznapi ügyeletünk áll: 8-16 óráig a napi 8 órás munkaidő 16-08 másnap reggelig a 16 órás ügyeleti időből. Tisztában vagyunk azzal, hogy a munkáltatónak kötelessége biztosítani számunkra az ügyelet utáni kompenzáló pihenőidőt, melynek ledolgoztatása indokolatlan /egy előző válaszukban megtaláltam.
Kérdéseink az alábbiak lennének:
- Az ügyelet utáni pihenőidőt (8 órát) be kell-e számítani a havi munkaidőbe vagy ezekkel a levont 8 órákkal nem lesz meg a havi 174 óra kötelező óraszámunk?
- Levonhatják-e a bérünkből, avagy jogos pihenésünk idejére ugyanúgy díjazás illet meg minket, mintha munkával töltöttük volna a napot?
- A munkáltató által elrendelhető heti 8 óra is túlmunkának számít, pótlékvonzatával együtt? Akárcsak az önként vállalt többletmunka, a szerződés hiányától függetlenül /a munkáltató tudomásával történik a túlmunka, s szükséges és indokolt, az még rendkívüli túlmunka?
- Pénteki és szombati ügyelet esetén jár-e plusz pihenőnap? Szombat és vasárnap amúgy is pihenő mindenkinek, otthon tölthetnénk ügyelet nélkül, tehát értelmezésem szerint eltűnik az aznapi kompenzálás. Egy amúgy is járó pihenőnap nem lehet egyben egy másért adott pihenőnap? Erről is szeretnénk biztosat tudni.
- A rendkívüli túlmunka díjazása a következő: hétköznap 150 szombat/vasárnap 200 ünnepnap 300 százalék, a hétvégén 150 százalék+pihenőnap, ünnepnapon pedig 200 százalék+pihenőnap.
Kérdéseire a választ az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. tv tartalmazza. Rendes munkaidő terhére egészségügyi ügyelet akkor rendelhető el, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodtak. Készenlét havonta legfeljebb tíz alkalommal rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.
A heti pihenőnapon elrendelt egészségügyi ügyelet:
a) rendes munkaidőnek nem minősíthető, és
b) az egészségügyi dolgozó részére a munkáltató által egyoldalúan az önként vállalt többletmunkaórák terhére rendelhető el.
Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében hathavi, más egészségügyi szolgáltatók esetében négyhavi munkaidőkeret állapítható meg. Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára - a heti 40 órás rendes munkaidőn felül - naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát. A heti munkaidő a munkáltató döntése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg azzal, hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl:
a) rendkívüli munkavégzést vagy
b) egészségügyi ügyeletet rendelhet el.
Ettől eltérően - külön, írásba foglalt megállapodás alapján - az alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállalhat, amelynek mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát, illetve ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a heti 24 órát. A fenti munkavégzés együttes időtartama - munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában - nem lehet több a heti 60 óránál, vagy - ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet is ellát - akkor heti 72 óránál.
Az egészségügyi dolgozó, ha alkalmazott, a beosztás szerinti napi munkaideje nem lehet több, mint:
a) 12 óra,
b) egészségügyi ügyelet ellátása esetén a 24 óránál, amelyből legalább 12 órában egészségügyi ügyeletet kell, hogy teljesítsen.
Az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazottat ügyeleti díj, illetve készenléti díj illeti meg, amelynek mértékét kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg. Kollektív szerződés rendelkezése, illetve a felek megállapodása hiányában az ügyeleti díj nem lehet kevesebb:
a) hétköznap az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 70 százalékánál,
b) heti pihenőnapon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 80 százalékánál,
c) munkaszüneti napon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 90 százalékánál.
A készenléti díj legalább a készenlét minden órájára a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 25 százaléka. A készenlét során elrendelt munkavégzés díjazására az Mt. (1992. évi XXII. tv.) 148. § (2) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a munkavégzés időtartamát az alkalmazott értesítésétől kell számítani. Az egészségügyi dolgozó, ha önként végez többletmunkát, akkor egy órára a fentiekben illetve a külön jogszabályban meghatározott díj 50 százalékkal megemelt összege jár neki.