adozona.hu
Végkielégítés különadója: sok múlik az APEH-nyomtatványán
//test-adozona.hu/archive/20100826_ado_kulonado_vegkielegites_adomentes_ados
Végkielégítés különadója: sok múlik az APEH-nyomtatványán
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint félreértésen alapszik az az Adózóna által elsőként közölt jogszabály-magyarázat, miszerint akár a négymillió forintig is különadómentes lehet a végkielégítés. Angyal József szerint azonban az NGM álláspontja a jogszabály téves értelmezésén alapul.
A tárca tájékoztatása szerint a 98 százalékos különadó a távozással összefüggésben kapott (pénzbeli vagy más) juttatások különadó-köteles együttes összegének egyszer kétmillió forintot meghaladó részére vonatkozik. A törvény szerint így aki október 1-jéig megkapta az adó alá vont pénzt, annak október 31-ig kell visszafizetnie a megszerzett jövedelem 98 százalékát; aki e határidőt követően jogosult végkielégítésre, annak a munkáltató (kifizető) már automatikusan levonja a különadót.
A rendelkezés bevezetésére azért került sor, hogy a „jó erkölcsbe ütköző” magas végkielégítéseknek gátat szabjon. A részletek vizsgálatakor kiderült, hogy ez a rendelkezés „eltalálhat” vétlen dolgozókat is - emlékeztet az Adózóna okleveles adószakértője. Angyal József szerint ilyen például ha valakit 20 év szolgálati idő után küldenek el. Neki 8 hónap végkielégítés jár és 2 hónap munka alóli felmentés. Ha csak a 2 millió forintos korláttal számolunk, akkor már havi 200 ezer forintos jövedelem felett belecsúszik a közszféra dolgozója a büntető adóba. Amennyiben - hangsúlyozta - az Adózóna Kiskapuk a most kihirdetett adótörvényekben című cikkében megfogalmazott - helyes jogértelmezést alkalmazzuk, akkor csak havi 333 ezer forintos jövedelem felett lép be a büntető adó, mivel külön kell kezelni a 2 milliós korlát szempontjából a 60 napra eső 2+2 hónapot illetve az azt meghaladó 6 hónapot. Az érdekképviseletek nagyjából ezt szerették volna elérni. Ezért sem tartja véletlennek, hogy az alábbiak szerint fogalmazták meg a törvényt:
Paragrafusok és jogszabályértelmezések
9.§ (2) bekezdés: „A különadó alapjának minősül (…) a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó rész, a (3) – (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.”
Tehát főszabályként szóba sem jön a különadó alapjaként a 60 napra számított összeg. Így főszabályként 8 havi végkielégítésből és 2 havi nem ledolgozott felmentési bérből csak 6 havi összeg a különadó alapja.
9.§ (3) bekezdés: „A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának a (2) bekezdés szerinti bevétel 2 millió forintot meg nem haladó része.”
Tehát a főszabályként meghatározott különadó alapot szűkíti ez a speciális szabály. Kiveszi a különadó alapjából a 2 millió forintot meg nem haladó részt.
9.§ (4) bekezdés: „A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a különadó alapjának minősül a (2) bekezdés szerinti bevételnek a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meg nem haladó részéből a 2 millió forint feletti összeg.”
Tehát a (4) bekezdés a (2) bekezdésben főszabályként különadó-alapként meg nem határozott részből különadó alappá nyilvánítja a 2 millió feletti összeget.
Összefoglalva: a (2) bekezdésben főszabályként meghatározott különadó alapot a (3) bekezdés korlátozza (szűkíti), míg a (4) bekezdés bővíti. Félreértésről Angyal József szerint szó nem lehet, mert a „meg (nem) haladó része” szóhasználat az adótörvények kodifikációja során egy rutinszerűen alkalmazott fordulat. Ezt félreérteni, másként érteni nem lehet. De kell-e egyáltalán?
A jogszabályt október 1-től alkalmazni kell, október 31-ig be kell fizetni a visszamenőleges különadót is. Az Alkotmánybíróság lehet, hogy csak évek múlva dönt, az átlagbér környékén kereső elbocsátott közszféra dolgozónak viszont most kellene befizetni a különadót. A legnagyobb veszély, hogy az APEH az NGM útmutatása szerint készíti el a 1008-as havi adatszolgáltatás nyomtatványt, mert akkor az eddigi gyakorlathoz hasonlóan lehetetlenné tudja tenni, hogy a helyes jogértelmezést alkalmazni lehessen. A szakszervezeteknek célszerű lenne a kihirdetett törvényszöveghez ragaszkodniuk, ahelyett, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Az NGM-nek is el kellene fogadnia, hogy függetlenül attól, hogy mi volt az eredeti jogalkotói szándék, a kihirdetett törvényszöveg szerint 4 millióig is külön-adómentes lehet a végkielégítés.