Meddig különadó-mentes a végkielégítés? - számítási példák

Megosztás Tetszik

Különadó-mentesek a havi egymillió forint alatti jövedelmek alapján fizetett végkielégítések, amennyiben nem több mint 4 hónapig fizetik. Az erről szóló törvényjavaslatot pénteken terjesztették be. Kiknek kell 98 százalékos különadót fizetni és mekkora összegtől?

A számítást két részletben kell elvégezni. El kell különíteni a 60 napra számított összeget, a 60 nap feletti összegtől. A különadó a 60 nap feletti részre vonatkozik, abból is a 2 millió forintot meghaladó részre. De különadót kell fizetni a főszabálytól eltérően a 60 napon belüli összeg 2 millió forintot meghaladó részére is. Így tulajdonképpen 4 millió forintig különadó-mentes a végkielégítés.

Példák:

1. Havi 1 milliós végkielégítés 5 hónapra. Ebből 1 millió forint (1 hónap) lesz különadó-köteles. Különadó 980 ezer, az szja alapja 4 020 000 forint lesz.
2. Havi 2 milliós végkielégítés 6 hónapra. Ebből 2 millió forint (első két hónap) és 6 millió forint (utolsó 4 hónap) összesen 8 millió forint lesz különadó-köteles. Különadó 7 840 ezer, az szja alapja 4 160 000 forint lesz.
3. Havi 3 milliós végkielégítés 1 hónapra. Ebből 1 millió forint lesz különadó-köteles. Különadó 980 ezer, az szja alapja 2 020 000 forint lesz.
 
A törvényjavaslat a megszavazásáig véleményem szerint még változni fog. A törvénymódosítás ugyanis visszamenőleges hatályú. Benyújtásával egyidejűleg alkotmánymódosítással teremti meg a jogalkotó a 98 százalékos elvonás alkotmányos alapjait. Nem rendezi viszont a visszamenőleges kötelezettség előírását. Ezt ugyanis nem az alkotmány, hanem a Jogalkotásról szóló törvény (Jat.) 12.§ (2) bekezdése tartalmazza.

Ezt a törvényhelyet az alkotmánybíróság alkotmányos védelemben részesíti (alkotmányos jellegű szabályozásnak tekinti). Így a visszamenőleges hatály tilalmát az alkotmány módosításával nem lehet kiküszöbölni. Mindenképpen szükséges a Jat. módosítása is. A Jogalkotásról szóló törvényt az Alkotmánybíróság 2010.december 31. hatállyal megsemmisítette. Mivel mindenképpen új törvényt kell alkotni e körben 2011-től, ezért most elégséges a Jat. olyan módosítása, hogy a visszamenőleges hatály tilalma alól a jogalkotó kiveszi a jövedelemmel, adókkal és járulékokkal kapcsolatos tiltást, de ez az új törvénybe már nem kerülne be. Ez garanciát jelenthetne arra, hogy a mostani visszamenőleges intézkedések nem egy új gyakorlat kezdete, hanem az évközi kormányváltás szükségszerű következménye.

A hatályba léptető rendelkezések szerint várhatóan először az október havi elektronikus bevallásban, adatszolgáltatásban kell a kifizetőknek adatot szolgáltatnia a különadóról. A különadót 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. Emiatt az októberi adatszolgáltatásban meg kell teremteni a korábbi időszakban szja alapként, tb-járulékalapként és nyugdíjjárulék alapként bevallott végkielégítések önellenőrzésének feltételeit. Emiatt módosítani kell az Art 31.§ (2) bekezdését is. Mivel korábban a kifizetők a 27 százalék eho-val megegyező mértékű tb-járulékot fizettek, ezért az új kötelezettség részben adónemek közötti átvezetést jelent. A törvénytervezet jelen állapotában való megszavazása több más rendelkezés mellett veszélyeztetné a társasági adó évközi csökkentését is.

Angyal József okleveles adószakértő