Próbaidő és állásidő - mi jár a munkavállalónak?

Megosztás Tetszik

Próbaidő alatt is érvényes a felmondási védelem? Írhat-e ki szabadságot a munkaadó, ha éppen nem tud munkát biztosítani? Mit éehet tenni, ha nem akar egy munkáltat fizetni szabadságmegváltás címén? Az olvasók kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.

1. Barátnőm terhes és a főnöke most tudta meg. Kitalálta, hogy menjen el passzív táppénzre, mert akkor neki csak 2 hetet kell fizetni. Úgy tudom, hogy terhesség alatt védettséget élvez. A kérdésem az, hogy próbaidő alatt is él e a védettség. Ráadásul azért van próbaidőn mert kb. 2-2.5 hónapig volt egy leállás náluk és akkor kijelentették őket.

A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. Az Ön által említett felmondási védelem, (barátnője terhessége) csak a munkáltató általi rendes felmondás esetén alkalmazható szabály.

Érdemes lenne azonban megvizsgálni, hogy 2-2,5 hónapos leállás során a munkáltató jogosan szüntette-e meg a munkavállaló munkaviszonyát, nem irányult-e esetleg a rendeltetésellenes joggyakorlásra. Ezt azonban információ hiányában nem tudom megállapítani, csak valószínűsíteni. Hiszen, ha nem szűnt volna meg a munkaviszonya, úgy már a próbaidő is letelt volna, és barátnője valóban felmondási védelem alatt állna, azaz a munkáltató köteles munkát biztosítani a munkavállaló számára. A munkáltatója nyilvánvalóan mentesülni akar a munkabér-és ehhez kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségei alól, azért javasolja a táppénz igénybevételét. A munkavállalónak azt kell mérlegelnie, hogy szeretne-e és képes-e dolgozni, illetve a későbbikeben TGYÁS és GYED igényléséhez rendelkezik-e elegendő biztosítási idővel, melynek szabályi 2010. április 30-a után született gyermekek vonatkozásában a 180 napos biztosítási jogviszonyről 365 napra emelekedett, mellyel a szülést megelőző két éveben belül kell rendelkeznie.

Szeretném azonban felhívni a figyelmét, hogy ha a munkavállaló munkára képes állapotban van és dolgozni szeretne, kötelező számára munkát biztosítani. A munkáltató a terhes nő egészségi állapotának megfelelő munkakört köteles biztosítani, illetve ha ilyen munkakör nincs, akkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani.

2. Egy kis magáncégnél vagyok alkalmazott (kb 100 fős cég), ahol az utóbbi időszakban elég gyakran előfordul, hogy nincs munka (ilyen indokokkal pl: nem jött meg a kamion, ami hozza az anyagot, vagy lerobbant a kamion stb.) ezért a műszakvezető vagy hazaküld, vagy még műszak előtt telefonál, hogy "ne gyere be dolgozni". Ezekre a napokra nekünk szabadságot kell beírni a jelenléti ívre. Szerintem ez szabálytalan, hiszen törvénybe szabályozott, hogy a munkáltatónak kötelessége munkát biztosítani, és ha nem tud, akkor a személyi alapbért köteles fizetni, ami jelen esetben 425 forintos órabér, tehát NEM szabadságot ír be. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben mi a teendő? Köteles vagyok én elfogadni, hogy szabadságot írjanak be nekem és a többi kollégának? Hogyan tudnánk ez ellen tenni valamit? És hová fordulhatunk ez ügyben?

A szabadság kiadásának időpontját a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató határozza meg. A szabadság kiadásának időpontját azonban legkésőbb egy hónappal korábban közölni kell a munkavállalóval. Nem jogszerű tehát az a munkáltatói eljárás, amely szerint ezekre a napokra kötelezően szabadságot kell kivennie a munkavállalónak.

„A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.” A munkaviszonyből származó jogainak megsértése esetén a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat.

3. Édesapám sajnos 2009. december 10.-én meghalt. A cég ahol dolgozott kipostázta még decemberben a papírjait, azonban ami járt volna pénz szabadságmegváltás címén nem fizette ki. Azt mondták,hogy elutalták, de azóta sem érkezett meg. Többször felkerestük a céget, legutóbb én is. Egyik mondatukban azt mondták, hogy a könyvelő nem jól számolta ki és azért nem kapjuk meg, másik mondatukban pedig azt, hogy kipostázták. Nem nagy összegről van szó, majdnem 16000 forintról, de ami jár az jár. Egyébként a majdnem 34000 forintt szabadságpénzből levonták a járulékokat, így lett majdnem 16000 forint. Nem vagyok biztos benne egyáltalán, hogy nem csak papíron vonták le és utalták el a járulékokat. Egyébként ez egy munkaközvetítő cég (állítólag felszámolás alatt is áll), de ahol előtte voltak-  egy tömbházban - , ott is azt mondták a lakók, hogy egyik pillanatról a másikra sietősen elcuccoltak és már nagyon sokan keresték őket, de nem tudják, hogy hova költöztek. Állítólag nem csak munkaközvetítéssel foglalkoztak! A kérdésem az lenne, hogy lehet ezzel valahova fordulni vagy nem lehet mit tenni?

Sajnos igen kevés információ áll rendelkezésemre a kérdés megválaszolásához. A munkaközvetítő cég feltehetően egy munkaerőkölcsönzéssel fogalkozó cég, amivel az édesapja munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaszerződést kötött. A kölcsönbeadó cégekről nyilvántartást a kölcsönbeadó cég székhelye szerint illetékes munkaügyi központ vezet, így bővebben ott tájékozódhat a cég hollétéről. A cég cégjegyzékbe bejegyzett adati megtalálhatók az ingyenes online cégadatbázisban is. Az adatok alapján a www.cegkozlony.hu oldalon tájékozódhat a cég esetleges felszámolásáról.

Amennyiben a bérpapírokból és a banki átutalási bizonylatból megállapítható, hogy a szabadságmegváltás nem került kifizetésre, úgy azt a felszámolási eljárásba hitelezőként bejelentkezve követelheti. A munkaviszonyból származó igény érvé-nyesítése érdekében az általános elévülési időn belül, azaz az esedékessé válástól számított 3 éven belül a Munkaügyi Bíróság előtt érvényesíthető a ki nem fizetett igény.