Döntés a vagyonosodási vizsgálatról: hova tovább?

Megosztás Tetszik

Az Alkotmánybíróság egyhangú határozatával elutasította az ombudsman beadványát a vagyonosodási vizsgálatok alkotmány-ellenességének megállapítására. Kommentár.

A vagyonosodási vizsgálatok jogszabályi háttere rendezett, a jogszabályok alkalmazásában van a hiba (erről már többször, például egy évvel ezelőtt is írt az Adózóna). Az adóhatóság egy jogszabálynak ellentmondó módszertant dolgozott ki a vagyonosodási eljárásokra. Ez az adózó pénztárcája szempontjából vizsgálja a bevételeket és a kiadásokat. Valójában a bíróságoknak abban a „NEM JOGKÉRDÉS” -ben kellene dönteniük, hogy mi a különbség a pénzforgalmi szemlélet és a készpénzforgalmi szemlélet között. Erre akkor van szükség, ha a bírósági jogorvoslat során a felperes nem a becsült adóalaptól való eltérést támadja, hanem a becslés feltételeinek fennállását, illetve a becslés módszerét.

Az Alkotmánybíróság 498/B/2009. AB határozat indoklása leszögezi: „… az adóhatóság azon érveit, amellyel a becslés alkalmazását indokolta, az adózónak lehetősége van megtámadni egy, az ellenőrzést végző (és az annak alapján hozott határozatot megalkotó) szervtől elkülönülő, magasabb szintű fórum előtt.”

 Jelenleg adóügyekben első fokon az APEH dönt, másodfokon az APEH dönt, majd a bíróságon többségében volt APEH-jogász bíró dönt. Hogy hogyan, arra álljon itt egy két hete befejeződött ügy. Az eljáró bíró dr. Koltai György volt APEH jogász. A felperes keresete – összhangban az Alkotmánybíróság érvelésével – arra irányult, hogy a per során bizonyítsa, hogy jogsértő az APEH által alkalmazott készpénz-egyenleg módszer. Már a keresethez 9 oldalas részletes okleveles adószakértői bizonyítást csatolt a felperes arra vonatkozóan, hogy mi a különbség a pénzforgalmi és a készpénzforgalmi szemlélet között. A felperes kérte az okleveles adószakértő (aki a közigazgatási eljárásban végig képviselte a magánszemélyt) tanúként meghallgatását. A három tárgyaláson minden alkalommal Koltai György bíró először arra hivatkozva, hogy „megfontolja a tanúként meghallgatást” kiküldte a tárgyalóteremből a cikk szerzőjét,  okleveles adószakértőt.  Ezt követően a jogi képviselővel közölte, hogy nem kívánja tanúként meghallgatni a szakértőt. Bár a keresetlevél egyértelműen az APEH módszerének vitatására irányult pontos jogszabályi megjelöléssel, Koltai György bíró jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a felperesnek a becsült adóalaptól való eltérést kell bizonyítani, csak erre adja meg a lehetőséget a per során. Megítélésem szerint az eljárás során sérült a tisztességes eljáráshoz való Alkotmányos alapjog. A bizonyítást tehát a szakértő nem tudja lefolytatni, mert a perbeli esetben Koltai György volt APEH jogász bíró tevékenysége következetesen mindvégig kizárólag arra irányult, hogy a felperes bizonyítását lehetetlenné tegye. Ezzel a perben megakadályozta az Alkotmány 57.§ (1) bekezdésének érvényesülését.

Mi lehetne a megoldás az Alkotmánybíróság döntése után?

Véleményem szerint a Legfelsőbb Bíróságnak jogegységi döntést kellene hoznia ebben a sokat vitatott kérdésben. Vannak ugyan olyan Legfelsőbb Bírósági döntések, hogy az APEH készpénz-egyenleg módszere megfelel a jogszabályoknak., de ezek téves döntések. Ha jogegységi döntés születne, az megtámadható az Alkotmánybíróságon. Fontos lenne, hogy a Legfelsőbb Bíróság egy jogegységi döntéssel vállalja fel az APEH módszertanával kapcsolatos eseti döntéseit egy esetleges alkotmánybírósági felülvizsgálathoz. A most megszületett alkotmánybírósági döntés után, addig nem fog nyugvópontra jutni a vagyonosodási vizsgálatok ügye, amíg jogegységi döntés nem születik e témában.

Baka András a Legfelsőbb Bíróság Elnöke szerint méltánytalan támadások érik a bírói kart, az emberek többsége nem bízik a bíróságokban. Ennek például adóügyekben úgy lehetne elejét venni, ha adóügyekben a felperes kérésére a bíróság kirendelne okleveles adószakértő végzettséggel rendelkező igazságügyi szakértőt.  Az adójogszabályok értelmezése speciális felkészültséget, szaktudást igényel. Egy jogász nem rendelkezik ezzel akkor sem ha „volt APEH jogász”, ez ugyanis adóügyi végzettséget nem jelöl. Amikor a jelenlegi gyakorlat szerint jogkérdésnek minősít a bíróság minden adózással kapcsolatos kérdést, akkor megkérdőjelezi a három éves adóügyi képzés létjogosultságát.

Angyal József
okleveles adószakértő, igazságügyi adó-és járulékszakértő