adozona.hu
Béren kívüli juttatás: lakáscélú támogatás és munkábajárás
//test-adozona.hu/archive/20100330_cafeteria
Béren kívüli juttatás: lakáscélú támogatás és munkábajárás
Munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatban szeretnék kérdezni, milyen feltételek tartoznak a méltányolható lakásigény körébe? Mikor támogatja a munkaadó a munkábajárást? Cafeteria és közalkalmazottak - milyen összeghatár érvényes? Olvasóink kérdéseire az Adózóna cafeteria-szakértője, a Sodexo Pass válaszol.
Mivel önkormányzatunknál minden alkalmazott (közalkalmazott és köztisztviselő egyaránt) az önkormányzat által fenntartott központi konyhán ebédel, helyesen járunk-e el, hogy a dolgozók minden havi étkezési díjából levonjuk a képviselő testület által megállapított (bruttó 11 000 forint, azaz nettó 8 800 Ft étkezési hozzájárulást, vagyis nem utalvány formájában kapják azt meg a dolgozók? Ez is a cafeteria rendszer része? Adható lenne 18 000 forintig is? Egyformán vonatkozik ez a köztisztviselőkre és a közalkalmazottakra egyaránt?
Az étkezési hozzájárulás levonható a havi étkezési díjából, és részét képezheti az önkormányzatnál működő cafeteria rendszernek. A melegétel utalvány 25 százalékos adózás mellett maximálisan adható értéke munkavállalónként havonta 18 ezer forint. A közalkalmazottakra a köztisztviselői törvény nem vonatkozik, azonban a munkáltató dönthet úgy, hogy a törvény által előírt cafeteriat a közalkalmazottakra is kiterjeszti.
Munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Milyen feltételek tartoznak a méltányolható lakásigény körébe? Cafetériával kapcsolatos weboldalakon általában csak a lakás méretére és az összeköltözők számára térnek ki. Természetesen ez is fontos, de a munkavállalónak milyen feltételeknek kell megfelelnie? Lehet-e ingatlan tulajdona? 5 évvel ezelőtt felvett hitel esetén, (ami 10 éves futamidejű) is lehet kérni ezt a támogatást?
A lakáscélú állami támogatást a 12/2001. (I.31) Kormány rendelet szabályozza, amely nem zárja ki, hogy a lakásigény méltányolható legyen amennyiben a munkavállaló ingatlan tulajdonnal rendelkezik. A támogatás azonban az ingatlan tulajdonjog megszerzésére használható fel, így meglévő hiteltörlesztésre nem lehet kérni.
Munkaadóm egy multinacionális vállalat Miskolcon. Pár hete megérdeklődtem a humánerőforrás osztálynál, hogy hogyan tudnám igénybe venni az utazási támogatást a munkavégzés helye (Miskolc) és lakóhelyem (Békés) között hétvégi hazautazás címén. A választ csak 2 nap múlva kaptam meg, mert az aktuális kolléganőnek meg kellett kérdeznie a felettesét ez ügyben.
Az eredmény az lett, hogy tömegközlekedési eszköz használatát támogatja a cég, a saját gépjárművel való közlekedést nem. Ha jól tudom, a kormányrendelet alapján a munkaadó nem mondhatja ki, hogy csakis adott típusú támogatást fizet ki a munkavállalónak, hiszen például mozgáskorlátozottak esetén kötelező jelleggel biztosítania kell(ene) a saját gépjárművel való munkába utazás támogatását. Követett-e el hibát a fenti kijelentésnél a munkáltatóm? Továbbá: ugyan a munkáltató joga eldönteni, hogy mennyire ítéli nehézkesnek a munkavállaló tömegközlekedési eszközzel történő hazautazását, teheti-e ezt mégis minden határon túl? Esetemben a gépjárművel történő utazás Miskolc Békés távon maximum 3 óra. Ugyanez vasúton 3 átszállással +1 helyközi buszra való átszállással 6 óra (természetesen ha minden csatlakozást elérek). Mi határozza meg azt, hogy a hazautazás(om) nehezen megoldható tömegközlekedéssel, vagy sem? A helyzethez hozzátartozik az is, hogy munkarendem miatt pénteki hazautazásom már nem megoldható, ezzel is csökkentve a szeretteimmel eltöltött időt, ami így alig több mint 1 nap.
A munkábajárással kapcsolatos utazási költségtérítésről a 78/1993 (V.12) kormányrendelet szabályozza. A rendelet szerint a saját gépjárművel történő hazautazást három esetben támogathatja a munkáltató:
a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.
A rendelet azonban azt nem részletezi, hogy mi minősül hosszú várakozási időnek.
A jelenleg hatályos teljes kormány rendelet: 78/1993. (V. 12.) kormányrendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről |