A munkajogász válaszol: felmondási védelem és szabadság

Megosztás Tetszik

Mire kell figyelnie egy, a felmentési idejét töltő köztisztviselőnek? Ki érint a felmondási védelem? Miként kell kiadni a szabadságot? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.

1. Köztisztviselő 7 hónapos felmentési ideje alatt Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyt létesít. Milyen juttatásoktól esik el: felmondási időre járó illetmény, illetve végkielégítés tekintetében?

A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény nem tartalmaz speciális rendelkezést a munkavégzés alól történő mentesítés időtartamára járó díjazásról, ezért erre az esetre is a Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályai az irányadók, amelyek meghatározott esetekben távolléti díj fizetését írják elő munkavégzés nélkül, amely jelen esetben illetmény, ami az alapilletményből, az illetménykiegészítésből és az illetménypótlékból áll. Felhívom azonban a figyelmét, hogy speciális szabályokat a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény több esetben is előír: lásd pl. taxatíve felsorolás a végkielégítés felére jogosult, illetve végkielégítésre egyáltalán nem jogosultak köre. Sőt eltérően alakulhatnak a felmentés szabályai a felmentés indoka szerint is.

A felmentési idő célja, hogy a köztisztviselő megfelelő új munkahelyet találjon, és ezzel folyamatosan fenntartsa az egzisztenciális biztonságát. Ha Önt munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény-vagyis az új munkaviszony létesítése- a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért nem kell visszafizetni. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset/illetmény akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít.

2. 2008.02.01-én született a lányom. Az lenne a kérdésem, hogy engem érint-e a 2010. február 1-jével változott felmondási védelem szabályozása? Én vettem igénybe a fizetés nélküli szabadságot. A gyest férjem kapja 2010. 02.08-tól. Én a felhalmozódott szabadságomat töltöm, és 04. 08-án kezdek dolgozni.

Tudomásom szerint a felmondási védelem szabályai 2010. május 1-jétől fognak majd változni és  február 1-jénnem voltak változások. A jelenleg hatályos Mt. értelmében a munkavállaló „90.§.(1) e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak], illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama” alatt áll felmondási védelem alatt. Tehát, a jelenlegi szabályok szerint, amennyiben Ön visszamegy dolgozni 2010. április 8-ától megszűnik a felmondási védelme, mivel a védelmet a törvény vagy a fizetés nélküli szabadság időtartamához vagy amennyiben ezt már nem veszi a munkavállaló igénybe a gyes folyósításához köti.

A gyest azonban az Önök esetében az édesapa részére folyósítják. Arról nem rendelkezünk információval, hogy az édesapa a gyes mellett dolgozik-e vagy sem.

Ha május 1-jéig sikerül megőriznie a munkahelyét, onnantól kezdve az új szabályozás lép hatályba, mégpedig a következőképp: „a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő időtartamára szól a felmondási védelem. (6) E védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.” A módosításra a gyermekgondozási ellátások átalakításával összefüggésben volt szükség.

A törvényalkotó a felmondási védelmet függetleníti a gyermekgondozási segélyre való jogosultságtól, illetve annak folyósításától, és a védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette. Így a fenti módosítások értelmében Ön akkor kerül újra felmondási védelem alá, ha Ön volt az a szülő, aki utoljára vette igénybe a fizetési szabadságot. Ha az Ön férje jelenleg a gyes folyósítása alatt fizetés nélküli szabadságát tölti, akkor a védelem május 1-jét követően is csak őt illeti meg és Önt nem védi.

3. Cégünknél a 36 órás munkaidő keret miatt minden második héten a pénteki nap szabadnapként kerül kiadásra. Ha az országosan fizetett ünnep péntekre esik, akkor azok a dolgozók, akiknek ezen a napon van szabad péntekjük nem kapják a fizetett ünnepre eső bért, akik viszont munkára kötelezettek – igaz hogy ők meg a fizetett ünnep miatt nem dolgoznak - megkapják a fizetett ünnepre eső bért. Helyes ez így?

A kérdés pontos megválaszolásához sajnos nem áll elegendő információ rendelkezésünkre. Onnan kell kiindulni, hogy munkaszüneti napon (azaz az állami ünnepeken) kizárólag a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott, illetve a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál/munkakörben dolgozó munkavállalók, vagy a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően, a munkaszervezéstől függetlenül - e napon szükséges, információtechnológiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés esetén, illetve ha a kiküldetés helye szerint irányadó jog alapján e napra munkavégzés rendelhető el - külföldi kiküldetés során dolgozhatnak beosztás szerint, rendes munkaidőben.

Amennyiben az Ön munkája egyik fenti kategóriába sem sorolható, úgy munkaszüneti napon, beosztás szerint nem végezhet munkát. Ebből következik az is, hogy a munkaidőkerettől függetlenül a munkaszünet napra „szabadnapot” (feltételezem, hogy ezalatt nem szabadságot, hanem a munkaidőkeret miatt alkalmazott kompenzációs napot ért) nem lehet kiadni. A „kompenzációs nap” lényege éppen az, hogy egy olyan munkanap, amikor tényleges munkavégzés nem történik, így ilyen szabadnapot az állami ünnepek napjaira nem lehet kiadni, kivéve, ha egyébként a fenti kategóriák valamelyike miatt beosztható lenne a munkavállaló aznapra rendes munkaidőbe.

Az állami ünnepek főszabály szerint minden munkavállalónak fizetett ünnepnapok, ahol munkavégzés nem történik. Ettől eltérés csak olyan munkakörben és munkaidő-beosztásnál lehetséges, amikor a fizetett ünnepen is elrendelhető rendes munkavégzés.

4. A túlzott leterheltség, a folyamatosan növekedő plusz feladatok, a felelősségérzet, a más területen történt létszámleépítések következtében hatáskörünkbe irányított plusz feladatok miatt évek óta nem tudtuk igénybe venni szabadságunkat. Visszamenőleg hány évig követelhető az elmaradt szabadságok kiadása, munkaviszony megszűnése (munkáltató általi rendes felmondás) esetén az elmaradt szabadságok kifizetése.

A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni, ettől a munkáltató csak az Mt.-ben meghatározott szigorú keretek között térhet el.

Amennyiben az Ön munkaviszonya még nem szűnt meg, az Ön igénye szabadság kiadására a munkaviszony fennállása alatt nem évül el, így Ön kikérheti a munkáltató érdekkörében felmerült okból ki nem adott szabadságot. Amikor a munkaviszonya a munkáltató általi rendes felmondással megszűnik, akkor a munkáltató köteles a megszűnés évében időarányos járó és ki nem adott szabadság mellett, valamennyi, a korábbi évek során felhalmozódott szabadságot pénzben megváltani.

A szabadság pénzbeli megváltására azonban a munkaviszony fennállása alatt nincs jogszerű lehetőség. A szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik, és 3 éves elévülési időn belül bíróság előtt érvényesíthető.