adozona.hu
Szuperbruttósítás: az Alkotmánybíróság tévedett?
//test-adozona.hu/archive/20091123_szuperbrutto
Szuperbruttósítás: az Alkotmánybíróság tévedett?
Az Alkotmánybíróság döntött a szuperbruttósítás beadványokról. A döntés után egyik, Alkotmánybírósághoz forduló indítványozó Szabó Máté ombudsman azt mondta „no comment”. Angyal József viszont - mint a másik indítványozó – kommentálja a döntést.
Az Alkotmánybíróság szerint nem a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék (tb)után fizet a magánszemély személyi jövedelemadót, hanem a tb-járulék mértékével korrigált adóalap-kiegészítés után. „Az Alkotmánybíróság meghallgatta a Pénzügyminisztert”- áll az Alkotmánybíróság határozatában. Valószínűleg ennek okán döntött úgy testület, hogy az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező. Ezt már mondta valaki korábban, nevezetesen Oszkó Péter, pénzügyminiszter.
Most már tudomásul kell vennünk, hogy 2010-ben nem a magánszemély jövedelmével, hanem korrigált adóalappal kell számolnunk. De lehet „kivetni valót” találni az Alkotmánybíróság döntésében. A pénzügyminiszter részéről gyakran hangoztatott érv volt, hogy az adóalap növelő, csökkentő tételek fogalma ismert fogalom. Ez így is van. De fontos megjegyezni, hogy a jogalkotó akkor szokott élni az adóalap korrekció lehetőségével, ha korábban olyan tételeket számoltunk el adóalap csökkentésként, amit adózás előtt a jogalkotó korrigálni szeretne, mégis adózás alá kívánja vonni. Például adóalap csökkentésként számoljuk el ingatlan eladáskor az ingatlan szerzési értékét. Ekkor dönthet úgy a jogalkotó, hogy az ingatlan szerzési értékének bizonyos hányadával megnöveli az adóalapot. Tehát az adóalap korrekciós tétel az adóalap kiszámításánál korábban figyelembe vett rész! Ez nem teljesül a munkáltatói tb-járulék mértékével megállapított adóalap-kiegészítésre. Igaza van Szabó Máté ombudsmannak: semmilyen kapcsolata nincs az szja-törvény adóalapjának a kiegészítő adóalappal.
A matematikai arányosságot – adóalap 27 százaléka – nem tekinthetjük adózási összefüggésnek. Ha annak tekintenénk, akkor alkotmányos lenne az is, ha az adózó lábméretének százalékával egészítenénk ki az adóalapot: a közvetlen összefüggés fenn áll (adózó lábmérete), indokolni is lehet, aki nagy lábon él fizessen több adót! Tehát az Alkotmánybíróság érvelése szerint a 43-as lábméretű magánszemélynél 1,43 –as korrekciós tényezőt lehetne alkalmazni. Véleményem szerint az Alkotmánybíróság valószínűleg tévedett.
Mit is jelent ez a gyakorlatban?
2010-ben a jövedelem fogalma már nem egyezik meg az adóalap fogalmával. A korrigált adóalap = jövedelem * 1,27. Ez valójában azt jelenti, hogy egy másik mértékegységre térünk át: jövedelem helyett korrigált adóalap fogalmát kell használnunk.
Példaként felhoznám a személygépkocsi teljesítményén alapuló gépkocsi adót. (Sajnos ilyen is lesz 2010-ben). Az adó alapja a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye. Korábban a lóerőt használtuk a teljesítmény kifejezésére, majd mértékegységet váltottunk, (szuperbruttósítottunk) és áttértünk a kilowattra. A korrekciós tényező is hasonló az adótáblánál alkalmazotthoz: 1 lóerő = 1,36 kilowatt.
A gépkocsi példáját alapul véve „idézzük” a Pénzügyminiszter képzeletbeli közleményét: költségtakarékossági okokból a 180 lóerős gépkocsikat lecseréltük kisebb (?) 170 kilowattos teljesítményűekre. Ez a szuperbruttósítással kapcsolatosan így hangzott: a 18 százalékos szja kulcsot 17 százalékra csökkentettük.
Számoljunk csak egy kicsit először a gépkocsira! Különböző mértékegységeket nem lehet értékük alapján összevetni, mert az torz éréket ad.
170 kilowatt = 170 * 1,36 lóerő = 231 lóerő. Tehát a matematika szabályaival ellentétes az a kijelentés, hogy a 180 lóerős gépkocsi teljesítményénél a 170 kilowatt (231 lóerő) teljesítmény kisebb.
Ugyanígy nem igaz az a kijelentés sem, hogy: 100 forint jövedelem 18 százalék adója több mint a korrigált adóalap 17 százaléka. Számoljunk: ahhoz, hogy össze tudjuk vetni a jövedelmen alapuló százalék értéket a korrigált adóalapra vonatkozó százalék értékkel, egy „mértékegységre” kell hozni.
127 korrigált adóalap *0,17 = (100 jövedelem * 1,27) * 0,17 = 0,2159 * jövedelem. Tehát 2010-ben 100 ezer forint jövedelem után 21,59 százalék adót (21 590) fizetünk. Ez pedig több , mint a 2009-es 18 ezer forint adó.
Vigyázzunk a fogalmakra. Egy mondaton belül ne használjunk jövedelem fogalmat és korrigált adóalapra vonatkozó számot. Gyakran olvasom: 2010-ben 3 188 000 forintot jövedelemig jár az adójóváírás teljes összegben. Ez a mondat hibás, mert a 3 188 000 forint korrigált adóalapra vonatkozik. Az 5 milliós megemelt sávhatárból is 3,9 millió a jövedelem, 1,1 millió az adóalap kiegészítés.
Egy „étlapot” szeretnék közzétenni azok számára, akik írni, nyilatkozni szeretnének a 2010-es adózásról és nem szeretnék elveszíteni szakmai hitelességüket .
A szakmai szempontból helyes mondatok az adótáblára és az adójóváírásra:
2010-ben a korrigált adóalap alsó kulcsa 17 százalék = a jövedelem 21,59 százaléka,
2010-ben a korrigált adóalap felső kulcsa 32 százalék = a jövedelem 40,64 százaléka,
2010-ben a sávhatár 5 millió korrigált adóalap = 3,937 millió jövedelem
Az adójóváírás jogosultsági határa 3,188 millió korrigált adóalap = 2,510 millió jövedelem
Jövedelem alapon megfogalmazva (ez ad összehasonlításra lehetőséget) a 2010-es személyi jövedelemadó változásokat:
Álláspontom szerint az adó kulcsok nőttek 18 százalékról 21,59 százalékra, illetve 36 százalékról 40,64 százalékra. A különadó beépült (nem megszűnt) a felső szja kulcsba. A sávhatár emelkedett 1,9 millióról 3,937 millióra. Az adótábla következtében havi 200 ezer forintos jövedelemig mindenkinek kivétel nélkül nő az adóterhelése! Az adóemelést a munkaviszonyban foglalkoztatottaknál az adójóváírás kedvezményének növelése küszöböli ki! Az adójóváírás százalékos mértéke 21,59 százalékra, havi összege 15 100 forintra emelkedett. A jogosultsági határ 2 510 ezer forintra emelkedett. Az eddig 63 ezer forintos jövedelemmel szemben havi 70 ezer forintos jövedelemig adómentes a munkabér.
Angyal József okleveles adószakértő