Szuperbruttósítás avagy valóságos számháború: ki jár jól, ki jár rosszul?

Megosztás Tetszik

A „szuperbruttósítással” kapcsolatosan számtalan különböző vélemény, állásfoglalás jelent meg. Valóságos számháború alakult ki: ki jár jól és ki jár rosszul? Ezek között azért nehéz igazságot tenni, mert nincs meg az összehasonlítási alap. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a szuperbruttósítás csak egy technikai módosítás. Hogy is van ez?

Oszkó Péter kijelentése kapcsán mondom: éppen ezért nincs semmi akadálya annak, hogy a 2009-es évre is elvégezzük ezt a technikai módosítást úgy, hogy ez a fizetendő járulékok és adók tekintetében semmilyen változást ne jelentsen. Mivel a 2009-es évet már „saját bőrünkön” érezzük, ezért könnyű lesz az összehasonlítás. Az idei év második félévében már a csökkentett munkáltatói társadalombiztosítási járulék paraméterek érvényesek. 2009-ben az alsó adókulcs 18 százalék. Százezer forint jövedelemnél ez 18 ezer forint személyi jövedelemadót jelent.

A matekpélda, amit meg kell oldanunk: a 27 százalék kiegészítő adóalappal növel 127 ezer forintnak hány százaléka a 18 ezer. 18 000 / 127 000 = 0,1417. Tehát 14,17 százalék. Ugyanezt a számítást elvégezve a 36 százalékos kulcsra is, 28,34 százalékos kulcsot kapunk. A sávhatár 2009-ben 1,9 millió forint. Ez a kiegészítő adóalappal növelve 2 413 ezer forint. Tehát az Oszkó Péter pénzügyminiszter által említett „technikai módosítást” 2009-re elvégezve, a következő „szuperbruttósított” adótáblát kapjuk:

2 413 ezer forintos összevont adóalapig az adó:14,17 százalék
2 413 ezer forint felett az adó az összevont adóalap: 28,34 százaléka

Mi a jó a „szuperbruttósításban”?

Jól látszik, hogy miközben semmi sem változott az adó és járulékfizetési kötelezettség tekintetében 2009-re, mégis azt lehet mondani, hogy „a sávhatárt kitoltuk 1,9 millióról 2,4 millió forintra, csökkentettük azt adót: az alsó kulcs 18 százalékról 14 százalékra csökkent, a felső kulcs ezzel egyidejűleg 36 százalékról 28 százalékra csökkent”. Mint a mesében: hoztam is adócsökkentést, meg nem is. Mi oldja fel az anomáliát? A megoldás az, hogy eddig az adótábla a magánszemély jövedelmére vonatkozott, a kiegészítő adóalappal növelt összevont adóalapra vonatkozó adótábla viszont már nem a jövedelemre vonatkozik. De, mi lesz, ha az Alkotmánybíróság úgy ítéli meg, hogy jogbizonytalanságot jelent egy olyan új technika bevezetése, mely a tisztánlátást akadályozza.

Milyen költségvetési hatása lesz, ha megsemmisíti a „kiegészítő-adóalap” fogalmat, de meghagyja a 2010-re megszavazott adótáblát és megnövelt adójóváírást? Az adótábla ugyanis nem alkotmányellenes, mindössze az lehet alkotmányellenes, hogy munkáltatói járulék után is kell személyi jövedelemadót fizetni. A költségvetés összeomolhat az adózási szakma ellenkezése dacára meghozott politikai döntésnek köszönhetően. Persze, valószínűbb egy olyan alkotmánybírósági döntés, amelyik a kiegészítő adóalap megsemmisítésével együtt megsemmisíti az erre épülő adótáblát és adójóváírás változást is.

Angyal József, okleveles adószakértő