Az APEH válaszol: ingatlanértékesítés, ajándékozás, illeték

Megosztás Tetszik

Mi a teendő, ha valaki a 18 éven aluli gyermekére íratja a 10 millió forint értékű víkendházát, ki fizeti az ajándékozási illetéket, s mi ennek a mértéke? Mennyi adót kell fizetnem, ha örököltem egy ingatlant, amit el is adtam, de nem akarok az árából másik ingatlant vásárolni? Mikor lehet visszakérni a lalás eladása utáni illetéket? Olvasóink kérdéseire az adóhatóság válaszol.

Mi a teendő, ha valaki a 18 éven aluli gyermekére íratja a 10 millió forint értékű víkendházát. Ki fizeti az ajándékozási illetéket, s mi ennek a mértéke? Ha haszonélvezeti jog van a házon, az változtat az illetékfizetésen? Az egykori tulajdonosnak milyen fizetési kötelezettsége van? Ha 18 éves koráig haladékot kap az illetékfizetésre az ajándékozott 18 éven aluli gyermek, mi a helyzet, ha tovább tanul, nem kereső, tehát még mindig nem tud miből illetéket fizetni?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 27. § (1) bekezdése szerint a vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni, tehát ajándékozás esetén a megajándékozott. Az ajándékozási illeték mértéke függ az ajándékozó és a megajándékozott közötti rokonsági foktól, az ajándék tárgyának tiszta értékétől és hogy az ajándék lakástulajdonnak vagy más vagyontárgynak minősül-e.

Hétvégi ház ajándékozása esetén az illeték mértéke, ha a megajándékozott az ajándékozó gyermeke, akkor 18 millió forintig 11 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18 százalék, a 35 millió forint feletti rész után 21 százalék. (A hétvégi ház abban az esetben minősül lakástulajdonnak, ha az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott. Ekkor kedvezőbb illetékmértékek vonatkoznak a szerzésére: 18 millió forintig 5 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8 százalék, a 35 millió forint feletti rész után 12 százalék.)

Amennyiben az ajándék tárgyát képező ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt, akkor a megajándékozottnak az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog számított értékével csökkentett forgalmi értéke után kell megfizetnie az ajándékozási illetéket. Az ajándékozónak (az egykori tulajdonosnak) az ajándékozással összefüggésben sem illetékfizetési, sem személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége nincs.

Kizárólag öröklés esetén van arra mód, hogy a kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen megfizesse. Ajándékozás esetén ilyen lehetőség nincs, a kiskorú megajándékozottnak az ajándékozási illetéket meg kell fizetnie. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) azonban lehetővé teszi az adóhatóság számára a fizetési könnyítés (fizetési halasztás, részletfizetés) kérelemre történő engedélyezését.

Mennyi adót kell fizetnem, ha örököltem egy ingatlant, amit el is adtam, de nem akarok az árából másik ingatlant vásárolni?

Első lépésben a jövedelmet kell megállapítani, ami az ingatlan átruházásból származó bevétel (az eladási ár) és a költségek különbözete.

Az eladási árból levonható költségek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 62. § (1) bekezdése alapján:
– a megszerzésre fordított összeg,
– az értéknövelő beruházások és
– az átruházással kapcsolatos kiadások.

Öröklés esetén a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek, illetve ide tartozik az örökölt ingatlan után megfizetett illeték is. (Ezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha az örökölt ingatlan után az illetékmentességre tekintettel nem történt illetékfizetés. Amennyiben az illetékügyi hatóság az ingatlan átruházásából származó határidőig nem állapítja meg a forgalmi értéket, akkor az ingatlan hagyatéki leltárban figyelembe vett hagyatéki terhekkel nem csökkentett értéke az irányadó.)

A bevétel és a költségek különbözeteként kapott összeg az szja-törvényben meghatározott feltételekkel és mértékben csökkenthető, attól függően, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint lakóházként vagy lakásként nyilvántartott az ingatlan, vagy nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan és hogy a szerzés időpontja mikorra tehető. Öröklés esetén az ingatlan szerzésének időpontja az örökhagyó halálának napja. Ha az elhalálozás 2009-ben történt, akkor az örökölt ingatlan 2009 vagy 2010-ben történő értékesítése után a számított összeg nem csökkenthető.

Az ingatlan átruházásából keletkező jövedelem után 25 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, amit az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell megállapítani és az adott évről szóló bevallás benyújtására előírt határidőre kell megfizetni. Amennyiben az ingatlan átruházásából a fentiek alapján jövedelem nem keletkezik, akkor adófizetési és bevallási kötelezettség sem keletkezik.

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámítására az adóhatóság honlapján egy kalkulátor található, amely segítséget nyújt az adó megállapításához.

A kalkulátor internetes címe: http://www.apeh.hu/ing_kalk

Lányunk vásárolt egy lakást Budapesten a napokban 11 millióért, de elszeretné adni a jelenlegi lakását Nagykanizsán, de vevő viszont még nincs. Ki kell-e most fizetni a vásárolt 11 millió forintos ingatlan után az 500 ezer forint illetéket, és ha eladta, akkor pedig vissza igényelheti ezt 1 éven belül?

Az illetékről szóló törvény (Itv.). 21. § (5) bekezdése alapján lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete.

Amennyiben a vásárlás időpontjában még nem történt meg a másik ingatlan értékesítése, akkor az illetéket meg kell fizetni. Az Itv. 79. § (2) bekezdése szerint a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) természetesen ebben az esetben is lehetővé teszi az adóhatóság számára a fizetési könnyítés kérelemre történő engedélyezését.

Az egy éven belüli határidő tehát a cserepótló vételi kedvezmény alkalmazásához szükséges, az illeték visszatérítését öt éven belül lehet kérelmezni.