adozona.hu
Szuperbruttósítás, adókulcs-csökkkentés: igazi kész átverés show?
//test-adozona.hu/archive/20090614_szja_savhatar_szuperbruttositas_atlagjove
Szuperbruttósítás, adókulcs-csökkkentés: igazi kész átverés show?
Tetszik
A választási kampány hevében olyan alapvető fogalmak, mint a csökkenés és a növekedés teljesen összekeveredtek. Itt az ideje tisztázni mi a célja a 2010-es adóváltozásoknak, mivel jár majd a szuperbruttósítás és mi van a következő állítások mögött: "az szja sávhatár 1,9 millióról 5 millióra növekedett, az alsó kulcs 18-ról 17 százalékra, a felső kulcs 36-ról 32 százalékra csökkent, és végül mi az alapja annak, hogy az adókulcsok csökkenésének köszönhetően mindenki jól jár?
Lehet, hogy mégsem emelkedik az áfa 20-ról 25 százalékra?!
Ha ilyen korrekciós tényezőt alkalmazunk az áfa alapjának meghatározására, akkor be lehet bizonyítani, hogy nem is emelkedik az áfa július 1-től. Az áfa ugyanis a nettó összeg 25 százaléka. Készpénzes számlákon az áfát a bruttó érték százalékában kell feltüntetni. Az áfa a bruttó érték százalékában 20 százalék. Akkor alkalmazzunk 25 százalékos korrekciós tényezőt. Ez csupán egy „képzeletbeli” törvénymódosítás (?!).:
„Az áfa alapja a nettó összeg növelve a 25 százalékos korrekciós tényezővel. Az áfa mértéke a korrigált áfa-alap 20 százaléka.” Egy ilyen törvénymódosítás után máris kommunikálhatja a kormány, nem is volt áfaemelés. Az áfa továbbra is a korrigált áfa alap 20 százaléka! (csak nehogy ötletet adjak!) Ezt még lehet fokozni: későbbiekben növeljük a korrekciós tényezőt 67 százalékra. Ekkor az áfa mértéke már csak 15 százalék lesz, ugyanakkora áfa fizetési kötelezettség mellett.
Miért alkotmányellenes a 2010-re tervezett adóalap-kiegészítés?
A Jogalkotásról szóló törvénnyel (Jat.) kapcsolatban az Alkotmánybíróság már több ízben kifejtette, hogy a Jat. Alkotmányos jellegű szabályozásnak tekintendő.
Jat. 40.§ (1) „A törvényjavaslathoz az előterjesztő indoklást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi megoldás szempontjait.” A törvényjavaslat indoklásából egyértelmű, hogy jövedelem „bruttósításra” nem kerül sor. Az eddig tévesen „szuperbruttósításnak” nevezett javaslat hivatalos neve „adóalap-kiegészítés” (korrekciós tényező).
A jogalkotó nem indokolja, mi teszi szükségessé a javasolt szabályozást. Az pedig sovány érv, hogy így tudjuk az adóemelést adócsökkentésként feltüntetni! Az indoklás a matematika szabályaival ellentétes megállapítást tartalmaz. „Az alsó kulcs 18 százalékról 17 százalékra csökken.” A 18 százalék ugyanis a magánszemély jövedelmére vonatkozik, a 17 százalék már nem a jövedelemre, hanem az „adóalap korrekciós összeggel” növelt százalékalapra.
Számszerűsítsük a megállapításainkat: jövedelem (J), az „adóalap korrekciós összeg” 27 százalék.
A 17 százalékos adó kiszámításának tervezett módja 2010-re:
(J * 1,27) * 0,17 = J * (1,27 * 0,17) = J * 0,2159, tehát a jövedelem (J) 21,59%-a!
Jól látható, hogy a korrekciós tényező általános iskolai ismeretekkel visszaszámítható az elmúlt 20 évben alkalmazott jövedelem alapú adószámításra. Ezért állítom azt, hogy a „technikai módosítás” egyetlen célja az adózók megtévesztése. Az adóalap-kiegészítés egyetlen funkciója burkolt adóemelés adócsökkentésként való feltüntetése.
Ha visszaszámoljuk a változó szja adatokat 2009-es metodikára, akkor a következőt kapjuk.
Adótábla: 3 937 ezer forintig az adó 21,59%
3 937 ezer forint felett 850 ezer (~) és 40,64%
Adójóváírás: 15 100 Ft/hó, 2 510 ezer jogosultsági határig. E fölött 15 százalékos ütemben fogy el.
Így már értékelhetjük az adóváltozásokat! Ez biztosan nem az elmúlt 20 év legnagyobb adócsökkentése. Viszont bekerülhet egy „kész átverés show”-ba.
Az adókulcsok nem csökkentek, hanem növekedtek 18-ról 21,59 százalékra illetve 36- ól 40,64 százalékra. Így már érthető az is, hogy miért tartalmazza a törvényjavaslat indoklása, hogy a „felső kulcs tartalmazza a magánszemély megszűnő 4 százalékos különadójának megfelelő mértéket is”. A sávhatár valóban emelkedett, de 1,9 millióról csak kb. 3,9 millióra. Ez az adótábla évi 2,4 milliós (havi 200 ezer) jövedelemig egyértelműen adóemelést jelent. Ennek kompenzálása történik meg az adójóváírással.
Ezért nem valósak azok az elmúlt időben a médiában és sajnos a Parlamentben is elhangzott kijelentések, hogy
• az szja sávhatár 1,9 millióról 5 millióra növekedett,
• az alsó kulcs 18-ról 17 százalékra csökkent,
• a felső kulcs 36-ról 32 százalékra csökkent,
• az adókulcsok csökkenésének köszönhetően mindenki jól jár,
• csak a felső tízezret érinti hátrányosan az adótábla változása.
• megszűnik a különadó
Csak a bérből élőknke csökken az adóterhelése átlagjövedelemig, de nekik is csak akkor, ha éves szinten megvan a 12 jogosultsági hónapuk. Ha valaki 6 hónap alatt keres éves szinten 2,4 milliót, akkor a 6 jogosultsági hónap miatt 90 ezer forint adójóváírása elveszik!
Az adózók 40 százalékánál 2,4 milliós éves (átlag) jövedelemig adóemelés történik. A többen fizessenek kevesebb adót szlogen nem valósul meg, így a tervezet a fekete gazdaságot erősíti. A megbízási szerződéssel (nem bérjövedelem), havi 158 ezer forintot kereső magánszemély biztosan nem tartozik a felső tízezerbe, de ő 2009-hez képest 68 ezer forinttal több adót fog fizetni. Nem értek egyet azokkal a véleményekkel sem, hogy „jó az irány és egészségesebb” lett az szja adószerkezete. Az adóalap kiegészítéssel lehetetlenné válik minden összehasonlítás a múlttal, jövővel és más országok adóterhelésével. A szuperbruttósítást eddig egyetlen országban, Csehországban vezették be. Ez az adóalap-kiegészítés „magyar találmány”.
Az adójóváírás is egyértelműen torzítja az adórendszert. A 2010-re tervezett adójóváírás növeléssel egy teljesen torz adószerkezet alakul ki. Az adójóváírás (minimálbér adómentességének) megszüntetése feltétele az adóegyszerűsítésnek, egy később bevezetendő egykulcsos adórendszernek. Van olyan párt, amelyik az egykulcsos adórendszer híve, és jó iránynak tartja az adójóváírás „brutális” megemelését. Talán át kellene ezt gondolni! A 2010-re tervezett módosításnak csak pszichológiai hatása lehet. Adócsökkentésnek lehetne beállítani az adóemelést. Az EP-választások alapján úgy látszik, ez a pszichológiai hatás még nem hat. A 2010-es adótörvényekből célszerű lenne kihagyni a megtévesztő adóalap-kiegészítésre vonatkozó részeket és a jövedelemre vonatkozó adótáblára kell visszatérni. Ha mégis megszavaznák ezt a törvényjavaslatot, akkor csak az Alkotmánybíróság tehet bármit.
Angyal József okleveles adószakértő
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
