Változások július 1-től: hogyan korrigálható az adóelőleg visszamenőleg?

Megosztás Tetszik

Július 1-től változnak az adótörvények, amihez a bérszámfejtő szoftvereknek is kell igazodniuk, a frissítéseket június 30-ig kell megküldeni, a júliusban kilépő dolgozók miatt, az adóhatóságnak pedig július 12-ig közzé kell tennie az új 0908-as nyomtatványokat. Ezután újra frissíteni kell a bérszámfejtő szoftvereket, ami a felhasználóknak nem jelent ugyan több kiadást, az éves (átalány) követési díjak miatt, de a határidők felboríthatják a nyári szabadságolási rendet. A következő dátum augusztus 12, ez a beadási határideje a 0908-as nyomtatványnak. Íme néhány gyakorlati tanács: mit, hogyan kell kiszámítani, ellenőrizni.

Az első fontos kérdés, hogyan korrigáljuk visszamenőlegesen az első félévi adóelőleget? A legegyszerűbb megoldás, ha azoknál, akiknek az éves várható adóalapja meghaladja az 1 900 ezer forintot, náluk havi 3 ezer forinttal csökkentjük a levont adóelőleget. Nekik július 1-től így havi 6 ezer forinttal lesz több a nettó fizetésük. A nettó kifizetést befolyásolhatja még, hogy a betegszabadságra járó összeg a távolléti díj 80 százalékáról 70-re csökken. Ez a munkáltatói terheket csökkenti betegállomány esetén.

Életbe lép az 5 százalékos munkáltatói járulék kedvezmény a minimálbér (személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege) kétszereséig, 143 ezer forintig. Ebből 3 százalék a TB járulék természetbeni egészségbiztosítási járulékát (4,5-ról 1,5 százalékra ), 2 százalék a munkaadói járulékot (3-ról 1 százalékra) csökkenti. Plusz adminisztrációs terhet jelent, hogy a kedvezmény csak egy korlátig vehető igénybe. Ez mindössze fél évre kettős járulék értékeket jelent. Ez nem nagyon illeszkedik a gyakran hangoztatott „adórendszer egyszerűsítésbe”. A szoftverfejlesztőkön túl az APEH -nek is többletmunkát jelent a 0908-as bevallás-adatszolgáltatás átalakításában, s így a korlátozással megspórolt járulék kiesés egy része felesleges fejlesztésekre megy el. 

A kettős járulék-kulcsok miatt a 143 ezer forintos kedvezményes határt arányosítani kell a biztosításból kieső napokkal. Ennek oka, hogy a törvény a havi minimálbérnek megfelelő járulékalapot említ. A minimálbér nem jár a biztosításból kieső napokra, például fizetés nélküli szabadság, táppénz, munkaviszony hó közi megszűnése, keletkezése. Így a minimálbérnek megfelelő járulékalap kisebb is lehet, mint a teljes hóra vonatkozó minimálbér. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a Tb-törvény csak a társas vállalkozókra és az egyéni vállalkozókra nevesíti, hogy ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. A kedvezményes (5 százalékkal csökkentett) járulékalapot a biztosításból kieső napokkal korrigálni kell. Viszont eltérően a „minimum járulékalap” -tól nem kell korrigálni részmunkaidős foglalkoztatás esetén. 

Ha a biztosítás nem áll fenn az egész hónapra, akkor a minimálbér 1/30-ad részével kell számolni. Például, ha valaki 5 munkanapot (7 naptári nap) táppénzen tölt, akkor a július havi kedvezményes járulékalapja (31-7) / 30 * 143 000 = 114 400. Az efölötti részre az általános szabályok szerint kell a járulékot levonni! Ugyanezt az arányosítást kell elvégezni, ha a dolgozónak hónap közben szűnik meg a munkaviszonya, vagy hónap közben lép be. 

Így ha valakinek egy hónapban egymást követően több munkahelye van, akkor együttesen sem lépheti túl a minimálbér kétszeresének megfelelő kedvezményes korlátot. Más a helyzet az egyidejű biztosítási jogviszonyokkal. Ezeket külön-külön kell elbírálni (Tbj. 9.§). Így, ha valaki két különböző foglalkoztatónál egyidejűleg van 4-4 órás részmunkaidős munkaviszonyban, akkor a munkáltató mindkét esetben külön- külön igény beveheti a 143 ezer forintnak megfelelő járulék kedvezményt.


Oda kell figyelnünk a több hónapra kifizetett jövedelmekre, különösen akkor, ha július 1. előtti biztosítási jogviszonyt (járulékfizetési kötelezettséget) is keletkeztet. Ha 2 hónapos megbízási szerződés alapján fizetünk ki megbízási díjat, akkor meg kell bontani az összeget tárgyhóra eső és tárgyhótól eltérő biztosítási jogviszonyra és havonta lehet elszámolni a kedvezményes járulékalapot. 


Tovább kell bontani a tárgyhótól eltérő időszakot, ha annak egy része július 1 előtti, egy része pedig július 1 utáni. Tehát 2 hónapra szóló 300 ezer forintos megbízási díjból 286 ezer forintnak (2 x 143 000) megfelelő összegre érvényes a kedvezményes munkáltatói járulék, ha a megbízási szerződés 2009. július 1-től 2009. augusztus 31-ig tart. Ha a megbízási szerződés időtartama 2009. június 1-től 2009. július 31-ig tart, akkor csak 1 havi (júliusi) megbízási díjra érvényes a kedvezményes munkáltatói járulék. Ennek oka a törvénymódosítás járulékokra vonatkozó átmeneti rendelkezése (65.§). Bár a jövedelem megszerzésének időpontja július 1. utáni, de a biztosítási jogviszony (járulékfizetési kötelezettség) egy része még július 1. előtti. Természetesen, megbízási díjnál is arányosítani kell, ha a biztosítási jogviszony nem a teljes hónapban áll fenn. Ismét hangsúlyozni szeretném, hogy a bonyolult számítás elsősorban a fél évre átmenetileg bevezetett korlát miatt van.

Érdemes odafigyelni a Start-kártyás kifizetésekre. A középfokú végzettségű Start-kártyás dolgozók csak a minimálbér 1,5 szereséig jogosultak a Start-kártyás kedvezményre. Ha ők munkabérként 3 szoros minimálbért (214 500) kapnak, akkor az összeget - teljes havi biztosítási jogviszony esetén – három részre (107 250 + 35 750 + 71 500) kell bontani. Munkáltatójuk 1,5 * 71 500 = 107 250 forintig 10% (második Start-évben 20%) Start-kártya járulékot fizet, 0,5 * 71 500 = 35 750 forintig a kedvezményes 5%-kal csökkentett munkáltatói terheket, majd 71 500 után az eddigi szabályok szerint fizetik a járulékokat. Fontos tudni, hogy a Start-kártya járulék alapját nem módosítják a biztosításból kieső napok. Ennek oka, hogy a Start-kártya kedvezményről szóló törvénynek van egy végrehajtási utasítása (31/2005 (IX.29.) PM rendelet). 


Ez már nem minimálbérnek megfelelő járulékalapról szól, hanem bruttó bér jövedelemről. 2009. januárt 1-től változott a start-kártya alap számítási módja, ha hónap közben telik le az első év vagy a második év. Már nem 30-cal kell osztani a napi érték meghatározásához, hanem a hónap naptári napjainak számával. Így a két részre bontott Start-kártya alap visszaadja a bontás nélkülit. A korábbi szabályozás a nem 30 napos hónapoknál okozhatott eltéréseket a Start-kártya alapnál (hó közi évváltás esetében). Az új számítási mód igazodik a végrehajtási rendelethez, de a változást tartalmazó módosítást nem sikerült megtalálni. a 36/2008. (XII.31.) PM rendelet Magyar Közlönyben kihirdetett változata ezt a módosítást nem tartalmazza, de az egységes szerkezetben lévő már igen. 

Változni fog a Havi elektronikus adatszolgáltatás is. Ebben biztosan külön oszlopban kell megjeleníteni a kedvezményes járulék alapot. Kérdés, hogy az egyes járuléksorokat (4,5 százalék illetve 1,5 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 illetve 1 százalék munkaadói járulék és 4 illetve 2,5 százalék vállalkozói járulék) is bontani kell-e? Valószínűleg igen. Az APEH tervei egyelőre nem ismeretesek. Mint látható, az évközi adótörvény-változás egy sor olyan részletkérdést vet fel, mely önálló jogértelmezést kíván. Ha kérdése lenne, tegye fel: [email protected]

Angyal József okleveles adószakértő, okleveles matematikus