Mennyit spórolhatunk béren kívüli juttatásokkal?

Megosztás Tetszik

A cafeteria-rendszer bevezetése nemcsak csökkenti a fluktuációt és javítja a dolgozók elkötelezettségét, de emellett spórolhat a cégnek is. Hogy pontosan mennyivel olcsóbb béren kívül fizetni a munkavállalónak? Számoljunk együtt. Hasznos tudnivalók a várható változások tükrében.

A cafeteria-rendszer előnye, hogy alkalmazkodik a munkavállalók eltérő igényeihez, mivel a rendszerint egy éves időtartamra megadott keretösszegen belül az alkalmazott dönti el, milyen béren kívüli juttatásra van szüksége. De ha a munkaadó határozza meg internet-előfizetést vagy egészségpénztári hozzájárulást kapjon-e a dolgozó, előfordulhat, hogy pont amellett dönt a munkáltató, amire nincs is szüksége az alkalmazottnak. A cafeteria bevezetésével növelhetjük a munkavállalóink elégedettségét, ezáltal lojalitását is. Ráadásul még spórolhatunk is a cégnek. De hogyan? 

Egy bruttó 50 ezer forintos bérjellegű juttatás után 16750 forint járulékot kell fizetnie a munkáltatónak, így ez összesen 66750 forintjába kerül a cégnek. Ebből legfeljebb 34250 marad a dolgozónak, míg adómentes béren kívüli juttatás formájában, ha a munkáltató nem kíván költséget csökkenteni, akkor a teljes 66750 forintot odaadhatja a dolgozónak.A jelenleg hatályos jogszabályok szerint adómentesen fejenként 400 ezer forint értékben kaphat a dolgozó egyes béren kívüli juttatásokat. Ez a felső határ januártól megszűnik és valamennyi juttatásnál egyedi korlátot vezetnek be. 

Ilyen a kultúra utalvány is, amely jelenleg a 400 ezres forintos kereten belül korlátlanul adható, 2009-től évente legfeljebb a minimálbér erejéig, évi 69 ezer forint adható fejenként. Ugyanez vonatkozik az üdülési csekkre, amit közeli hozzátartozók is kaphatnak, de fontos, hogy egy személy ezt a juttatást csak egyszer kaphatja meg és a kibocsátástól számított egy évig, kizárólag belföldön lehet felhasználni, de külön díj ellenében meg lehet hosszabbítani az érvényességét. A minimálbér két és félszereséig, azaz 2008-ban 172500 forintig fedezheti a munkáltató a dolgozója tanulmányaival kapcsolatos kiadásokat.
Adómentesen egy évben legfeljebb 20.700 forint értékben adható gyermekenként iskolakezdési támogatás, utalvány vagy számla elleni térítés formájában. Ezt a juttatást mindkét szülő munkáltatója adhatja valamennyi iskolaköteles korú gyermek után.

Ugyanebbe a kategóriába sorolható a helyi bérlet-juttatás. A munkavállalónak meg kell megelőlegeznie a bérlet árát - Budapesti Egyesített Bérlet esetében 9050 forintot - és a munkáltató a számla alapján fizet, de a bérletek egyes utalványforgalmazóknál is megvásárolhatóak előre, valamennyi dolgozó számára egy megrendeléssel. Felső összeghatár nélkül igényelhető az otthoni internet támogatása, vagyis az igazolt felhasználás mértékéig kaphatja a dolgozó. Nem várható, hogy egyedi korlátot vezetnének be januártól. A munkáltató térítheti a bevezetési költséget vagy a havi előfizetési díjat, de nem finanszírozhatja a telefonköltséget, a digitális televíziózást és a mobilinternetet sem e juttatás keretében. A minimálbér (jelenleg havi 69 ezer forint) összegének 30 százaléka, azaz maximum 20 700 forint igényelhető havonta egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás formájában adómentesen, amelyet szintén egyre több cég vezet be. 
 
400 ezer felett is megéri motiválni

A 400 ezer forintos keretbe eddig sem tartoztak bele a havi 6 ezer forintig adómentesen adható hideg, illetve ennek az összegnek duplájában maximalizált meleg étkezési utalványok, melyek közül adott hónapban csak az egyiket kaphatja a dolgozó. De bármelyikkel jobban jár a munkáltató, mintha alkalmazottai béremelésével támogatná étkezésüket – tudtuk meg a Sodexo Pass-tól. Havi 160 ezer forintos nettó bér kifizetésénél és évi 144 ezer forint melegétel utalvány juttatásánál, a munkáltató – mint mondta - összesen 143.421 forintot spórol évente. Közel 50 százalékkal többet fizetne a munkaadó, ha nem béren kívüli juttatás formájában adná a havi 12 ezer forintot. Ez 2009-ben sem változik, kivéve, ha jövőre megemelik az adómentesen adható étkezési utalványok értékét. 

Az önkéntes pénztárba történő havi rendszeres (nem egyszeri) befizetések nyugdíjpénztár esetén a minimálbér 50 százalékáig adómentesek. A limit ez esetben évi 414 ezer, az önkéntes egészségpénztárnál pedig évi 248.400 forint lehet. Ajándékutalvány évente háromszor, a minimálbér 10 százalékáig, kockázati életbiztosítás pedig korlátlanul adható. Sok természetbeni juttatást a minimálbér összegéhez kötnek, tehát annak egy bizonyos részéig vagy a többszöröséig lehet egy-egy cafeteria-elemet adni a munkavállalónak. Fontos, hogy mindig a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér értékét vegyék figyelembe a cégek a számításoknál - akkor is, ha ez esetleg már másnap változik.

Jövőre eltörlik az évi 400 ezer forintos keretet, így egy kétgyermekes család esetében, havi hatezer forintos internetcsomaggal és kockázati életbiztosítással számolva többszörösére nő az éves szinten adható juttatások összege. 

-          Internet utalvány:                               12x6000          72000   Ft
-          Egészségpénztári hozzájárulás:    12x20700        248000Ft
-          Üdülési csekk:                                     4x69000        276000 Ft
-          Iskolakezdési támogatás utalvány:  2x20700          41400 Ft
-          Helyi bérlet:                                         12x9050          108600 Ft
-          Kultúra utalvány                                    1x69000          69000 Ft
-          Melegétel utalvány                             12x12000        144000 Ft
-          Önkéntes nyugdíjpénztár                 12x34500        828000 Ft
-          Kockázati életbiztosítás                    12x6000             72000  Ft
 
Összesen:                                                                   évi 1 859 000Ft
 Az összeghatárok a 2009 évi minimálbér 5 százalékos emelésének függvényében még változhatnak.