adozona.hu
Az APEH válaszol: örökösödési illeték, ajándék hozzátartozónak, elévülés
//test-adozona.hu/archive/20081027_apeh_orokosodesi_illetek_adomentes
Az APEH válaszol: örökösödési illeték, ajándék hozzátartozónak, elévülés
Tetszik
Hogyan működik, az elévültetés? Egy munkavállalónak a jogosnál kevesebb táppénzt fizettek, s ez a munkaadó ellenőrzés során derült ki, a beteg időközben elhunyt. Most fizetnék ki az elmaradt összeget és késedelmi pótlékot, mi a teendő? Egy közeli hozzátartozó halála milyen fizetési kötelezettséget keletkeztet? Unokámnak lakást szeretnék vásárolni, aki nappali tagozatos egyetemista, milyen adó vonzata és kötelezettsége van, ha a vásárlásra szánt készpénzt először az ő bankszámlájára teszem valóban adómentes-e?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 162. § (1) bekezdés b) pontja alapján a végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság végzéssel törli az adózó adótartozását, és erről a tartozást megállapító, illetőleg nyilvántartó adóhatóságot tájékoztatja, ha az adótartozás végrehajtásához való jog elévült.
Amennyiben pedig az adózónak nem tartozása, hanem túlfizetése volt, úgy az Art. 43. § (5) bekezdése értelmében a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülésének időpontját követően megszűnik az adózó említett összeg feletti rendelkezési joga, és az adóhatóság hivatalból vezeti azt át az általa nyilvántartott adótartozásra, tartozás hiányában pedig törli az adószámláról a nevezett összeget.
Mindebből látható, hogy az elévülést követően az adóhatóság a fenti cselekményeket hivatalból teszi meg.
Én minimálbér körüli összeget keresek. Van egy termőföldem (külterület, mezőgazdasági) ezt szeretném egy cég részére bérbe adni. Ők havonta 25 000 forintot fizetnének, de számla kell nekik. Ki kell váltanom az adószámot, hogy számlát tudjak adni. Milyen fizetési kötelezettségeim lesznek, kinek és milyen határidőre kell fizetnem? Áfa-alanynak be kell jelentkeznem vagy áfa-mentes legyek?
A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 74. § (1) bekezdése szerint a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25%.
A szja-törvény 74. § (2) bekezdése értelmében adómentes a termőföld haszonbérbeadásból származó jövedelem, amelyet a termőföld tulajdonosa vagy haszonélvezője bérleti díj címén olyan termőföld-haszonbérleti szerződés alapján kap, amelyben a haszonbérlet időtartama az öt évet eléri.
Abban az esetben azonban, ha - az adómentesség feltételéül megszabott öt év alatt - a szerződés bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló okot, valamint a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását) megszűnik, akkor a korábbi években meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelten a megszűnés éve adófizetési kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
A haszonbérbe adás alatt az olyan bérbeadást kell érteni, amikor a termőföld magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, bérleti díj ellenében mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra adja bérbe a földterületet.
A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségre vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény 176. § (3)-(9) bekezdései határozzák meg. E szerint a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata.
Amennyiben Ön egy cégnek (vagyis kifizetőnek) adja bérbe a termőföldjét és a kifizető az adót levonta, vagy a termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól, akkor Önnek nem kell adóbevallást adnia
Abban az esetben, ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.
A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 15-éig nyújtja be.
Önnek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 5. § (1) bekezdése alapján áfa- alanyként be kell jelentkeznie, azonban az áfatörvény 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján az ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása mentes az áfa alól.
Egy munkavállalónak a jogosnál kevesebb táppénzt fizettek, s ez a munkaadó ellenőrzés során derült ki. A beteg időközben elhunyt. Most fizetnék ki az elmaradt összeget és késedelmi pótlékot. A feleség nevére, vagy 3 gyereke nevére kell kifizetni az összeget? Bárki kapja ezen összegeket, kérdés hogyan kell ezt az szja-bevallásban szerepeltetni, milyen jogcímen, és 18 vagy 36 százalékos szja-t kell fizetni utána. A késedelmi pótlék összege forrás adós lesz, vagy sima szja-át kell azután is megfizetni?
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § (10) bekezdése alapján a jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást (jelen esetben az elhunyt magánszemélyre tekintettel kifizetésre kerülő táppénzt és a késedelmi pótlékot) a vele közös háztartásban élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül.
Tekintettel az előzőekben leírt rendelkezésre a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 28. § (1) bekezdése értelmében a kifizetésre kerülő összeg a magánszemély egyéb jövedelmének minősül, amely az összevont adóalap részeként adóköteles, és utána az adótábla szerinti adót kell megfizetni. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján e jövedelem után nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást.
Egy közeli hozzátartozó halála milyen fizetési kötelezettséget keletkeztet?
Az Itv. szerint az öröklés során megszerzett vagyon után öröklési illetéket kell fizetni.
Az öröklési illeték mértéke függ az elhunyt és az örököse közötti rokonsági foktól, valamint az örökség tárgyától.
Az Itv. 12. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az alábbi táblázat alapján kell kiszámítani a fizetendő illetéket:
| Csoport | Az illeték általános mértéke | Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke |
| I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik) | 18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15% 35 millió forint feletti rész után 21% | 18 millió forintig 2,5% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 6% 35 millió forint feletti rész után 11% |
| II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére | 18 millió forintig 15% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30% | 18 millió forintig 6% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész 15% |
Unokámnak lakást szeretnék vásárolni, aki nappali tagozatos egyetemista. Milyen adó vonzata és kötelezettsége van, ha a vásárlásra szánt készpénzt először az ő bankszámlájára teszem valóban adómentes-e?
Amennyiben a lakás megvásárlása akként történik, hogy a kérdező az unokájának ajándékozza a lakásvásárláshoz szükséges pénzt, úgy az unokánál az ajándékba adott pénz után ajándékozási illetékfizetési, majd az abból megvásárolt lakás megszerzése után visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség keletkezik.
Amennyiben a kérdező a saját bankszámlájáról átutalja a lakás megvásárlásához szükséges pénzt az unokája bankszámlájára, az ügylet mentes az ajándékozási illeték alól az Itv. 17. § (1) bekezdés g) pontja alapján, ám az ügyletet 30 napon belül akkor is be kell jelenteni az állami adóhatósághoz.
A szja-törvény 1. számú melléklet 7.2. alpontja alapján a magánszemély által más magánszemély részére adott ajándék mentes az adó alól.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
