adozona.hu
Vagyonvizsgálat: visszautasított kölcsönszerződés, szubjektív becslés
//test-adozona.hu/archive/20081031_becsles_vagyon_kolcson_szubjektiv
Vagyonvizsgálat: visszautasított kölcsönszerződés, szubjektív becslés
Mikor és milyen indokkal utasíthat vissza az APEH egy okiratot? Kinek kell bizonyítania? Marosi Andrea kommentálja az APEH vagyonosodási vizsgálat során alkalmazott becslési eljárását és az ezzel kapcsolatosan született bírósági ítéleteket.
Pedig a bizonyítási teher ilyen megfordulása sem jelentheti azt, hogy a hatóság figyelmen kívül hagyja a szabad bizonyítási rendszert. Vagyis a bizonyítékok elutasítását meg kellene indokolnia. De a legtöbb esetben annak tényszerű megállapítása is hiányzik, hogy az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmek együttes összege. Ennek oka igen egyszerű: adóhatóság az eljárás megindításától kezdve olyan magatartást tanúsít, amelyben adózót kötelezi bizonyításra. Olyan okiratokat kér be, amelyek személyi jövedelemadó bevallásával nem függenek össze.
Az adózó az adóbevallás alapjául szolgáló iratait valóbanköteles megőrizni, de egyéb jogviszonyaihoz az adóhatóságnak nincsen köze. Ez vonatkozik rá és családtagjaira is, akiktől az adóhatóság, minden felhatalmazás nélkül igazolásokat és nyilatkozatokat kér. A fentiek értelmében az adóhatóságnak a legelső pillanattól kezdve közölnie kellene azokat a bizonyítékokat melyek szerint őt megilletné a becslés joga. Fel kellene hívnia formálisan írásban rögzítetten adózót arra, hogy mik azok a bizonyítékok melynek alapján a becslési eljárás megkezdődött. Továbbá figyelmeztetni kellene adózót arra, hogy ettől kezdve őt terheli a bizonyítási teher, és bizonyítékainak hitelt érdemlőnek kell lennie. Mindez nem történik meg , és az ebből adódó összes hátrány az adózót terheli.
Ehelyett a „valószínűleg” adatokból pénzforgalmi mérlegek készülnek. A pénzforgalmi mérlegek kidolgozása régiónként és főosztályonként is különböző, az egyiknél a bankba történő pénzbefizetés bevétel, a másiknál akár kiadásként szerepel. Még a mérlegoszlopok száma és megnevezése sem azonos.
Mindez nem zavarja a bíróságot, hiszen tudomásom szerint egyetlen esetben nem foglalkozott a mérlegek szakmai megalapozottságával, pedig a közigazgatási bíróság melynek feladata a jogszabálysértés kiküszöbölése, ezt nem kerülhetné meg. Amennyiben a jogszabálysértés alapja pont a megalapozatlan szakmailag nem alátámasztható mérleg, akkor ez nem a tényállás felderítése, hanem a jogszabálysértés fogalomkörébe tartozik.
Maga a „hitelt érdemlő”, mint fogalom teljesen szubjektív, hiszen a törvényben szereplő felsorolás ellentétes a szabad bizonyítási rendszerrel. A Legfelsőbb Bíróság arra mutatott rá, hogy adózónak nem kötelezettsége, de érdeke állítását hiteles adatokkal igazolnia. Álláspontja szerint nincs olyan adójogi rendelkezés, mely szerint, ha az adózó által előadott tények, nyilatkozatok valóságtartalmát az adóhatóság megcáfolni nem tudja, akkor automatikusan - konkrét adat hiányában is - azokat az adózó javára kellene értékelnie. Ebből értelemszerűen következik, hogy kellő tényállás és bizonyítottság nélkül is megállapítható adóhiány.
A Legfelsőbb Bíróság egyetlen ítéletében sem foglalkozik fenti kérdésekkel az eljárás törvényességének szemszögéből, nem kérdőjelezi, meg és gyakorlatában egyértelműen támogatja a kellően nem szabályozott, nem egységes és rá vonatkozó kellő jogszabállyal alá nem támasztott adóhatósági gyakorlatot, sajnálatos módon az adózó kárára.