adozona.hu
Munkaügyi ellenőrzés: a sumákolás ára és a lebukás veszélye
//test-adozona.hu/archive/20081030_munkaugyi_ellenor_felugyelo_lebukas
Munkaügyi ellenőrzés: a sumákolás ára és a lebukás veszélye
Hogyan zajlik a munkaügyi ellenőrzés? Kiket keresnek fel a felügyelők, melyek a leggyakoribb szabálysértések és mekkora bírság szabható ki értük? A hvg.hu és az Adózóna közös sorozatának bevezető részében az ellenőrzésekkel kapcsolatban felmerülő alapvető, sokakat érintő kérdésekre keressük a választ.
A munkaügyi ellenőrzések eredményéről, egy-egy országos akció menetéről és mérlegéről gyakran esik szó, gondoljunk csak a „Csillagszóró” a „Kikelet” vagy éppen a legutóbbi, nyári „Kánikula” akcióra. Ugyanakkor számos, sokakat érintő és foglalkoztató kérdés elsikkad. Minek alapján dől el, hogy a munkaügyi felügyelők éppen kit találnak meg, vagyis mely cégeket ellenőrzik?
„A razziák jelentős részére közérdekű vagy panaszbejelentés alapján kerül sor” - válaszolta a hvg.hu kérdésére Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) sajtóreferense. Ezek többnyire feketemunkára, vagy a munkavállalókat érintő jogsérelemre vonatkoznak. A bejelentést névvel vagy név nélkül egyaránt megteheti bárki. A panaszok intézését szabályozó törvény alapján (2004. évi XXIV. Törv.) a felügyelőség köteles harminc napon belül minden bejelentést kivizsgálni. A határidő legfeljebb harminc nappal kitolódhat, ha a szervezet igazgatója meghosszabbítja, ám ebben az esetben értesíteni kell a bejelentőt. A vizsgálat alól csak az a panasz mentesül, amelyet a bejelentő már korábban megtett.
A gyakorlatból kiderül, hogy a bejelentéseket jellemzően a jogsérelemmel érintett személyek ismerősei, rokonai terjesztik elő, nem pedig az, aki ténylegesen elszenvedte.
Hogy mennyit fizet a munkáltató, ha rajtakapják, kiderül a hvg.hu cikkéből.