adozona.hu
Nyugdíjba vonulás előtt: ledolgozott évek, munka, rokkantság
//test-adozona.hu/archive/20081008_rokkant_nyugdij
Nyugdíjba vonulás előtt: ledolgozott évek, munka, rokkantság
Tetszik
Vállalkozóként szeretnék nyugdíjba menni, milyen teendőim vannak ezzel kapcsolatban, kell-e a nyugdíjba menetel előtt adóbevallást, nyenyi-bevallást készíteni és lezárni, majd újból elindítani a kiegészítő tevékenységet? Rokkantnyugdíjasként mikortól vagyok jogosult öregségi, korkedvezményes vagy egyéb ellátásra? Rokkantsági nyugdíj kiszámításánál figyelembe veszik a ledolgozott évek számát? Molnár László, az Adózóna nyugdíj-szakértője válaszol olvasóink kérdésére.
Társadalombiztosítás vonatkozásában válaszom a következő: az egyéni vállalkozó, ha részére saját jogú nyugellátást állapítottak meg, illetőleg annak folyósítását megszüntették /szüneteltették/ a megállapítás, megszüntetés időpontját követő 15 napon belül azt köteles bejelenteni a telephelye /állandó lakhelye/ szerint illetékes állami adóhatósághoz.
A nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lapot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóról is ki kell állítani.
A kiegészítő tevékenységet folytató evá-s egyéni vállalkozó egyszer fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot napi 145, havi 4350, forintot és fizeti a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot, amelynek alapja az eva adóalap tíz százaléka.
1953-ban születtem, s 1971 óta folyamatos a munkaviszonyom (37 év). Jelenleg táppénzen vagyok, és az orvosok javasolták a leszázalékolásomat. Rokkantsági nyugdíj kiszámításánál figyelembe veszik-e az eltöltött évek számát, azaz számít-e az, hogy még egy évvel meghosszabbítsam, és így 38 éves legyen a munkaviszonyom? Ebben az esetben van-e különbség, és ha igen, akkor mekkora a normál és a rokkantsági nyugdíj mértéke között?
Rokkantsági nyugdíjra az jogosult akinek egészségkárosodása
- 79 százalékos mértékű, vagy
- 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a - képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, és
- az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és
- kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
- táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.
Tehát a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz az orvosi, és a jogi feltételeknek egyaránt meg kell felelni.
A III. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 50-79 százalékos mértékű.
A II. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorul.
A I. rokkantsági csoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, és mások gondozására szorul.
A rokkantsági nyugdíj összege a nyugdíj összege a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresettől, és a szolgálati idő alapján meghatározott mértékétől függ. A mérték alakulását befolyásolja a megrokkanás időpontjában betöltött életkor, és a kérelmező egészségkárosodásának mértéke, vagyis az, hogy hányadik csoportba tartozó rokkant.
A III. rokkantsági csoportba a nyugdíj összegének kiszámítása lényegében megegyezik az öregségi nyugdíj számításával.
A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset öt, az
I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékkal több, mint a III. rokkantsági csoportban.
A feltett kérdésre a konkrét válasz, a rokkantsági nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő befolyásolja, mégpedig 37 év szolgálati idő esetén a nyugdíj összege a havi átlagkereset 75,5 százaléka míg 38 év esetén a mérték 77 százalék, természetesen „ alapesetben” azaz a III. rokkantsági csoportban, amelyet növelhet az előzőekben ismertetett további rokkantsági csoport „kedvezmény”.
Édesanyám 57 éves, 28 évet munkaviszonyban töltött, majd 11 éve rokkantsági járadékban részesül (67 százalék). 8 éve kiegészítő tevékenységként kereskedelmi tevékenységet folytat, mellyel rendkívül csekély mértékben egészíti ki alacsony nyugdíját. Az utolsó felülvizsgálata során a rokkantságának mértékét 50 százalékra csökkentették. Mikortól jogosult öregségi, korkedvezményes vagy egyéb ellátásra? Munkavállalása nem lehetséges az egészségi állapota miatt, a vállalkozó igazolványát is kénytelen visszaadni, a bevétele nem fedezi a vállalkozás járulékait.
A kérdéshez megadott adatok alapján a következőket lehet válaszolni:
Az a nő, aki 57. életévét betöltötte, legalább 38 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban nem áll, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.
Az előzőekben ismertetett jogosultsági feltételrendszer illetve az Ön által vázolt tényállás alapján fennállhat édesanyja előrehozott nyugdíjra jogosultsága. A jogosultság pontos meghatározása érdekében célszerű lenne a lakóhely szerinti illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz fordulni, szolgálati idő kiszámítása iránt kérelemmel.
A határozat adatai alapján a jogosultság pontosan megállapítható lesz.
Az előrehozott öregségi nyugdíj melletti munkavégzés és a nyugellátás szüneteltetésének általános szabályai:
2008-tól mindazoknak, akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi, illetve öregségi jellegű nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányász nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesülőket is) keresőtevékenységet folytatnak, bizonyos nagyságú munkajövedelem megszerzése után a saját jogú nyugdíjat szüneteltetni kell.
Az egyes naptári éveket külön-külön kell vizsgálni. A nyugdíjas minden évben rendelkezik egy un. éves keretösszeggel, amely az év első napján érvényes minimálbér összegének tizenkétszerese (2008. évben a minimálbér 69 000 X 12=828 000 forint) Mindaddig, amíg az adott évi (járulékalapot képező) keresete ezen keretösszegen belül marad, kerete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától az év végéig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Amennyiben a kereset decemberben haladja meg az éves keretösszeget, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.
A korlátozás megszűnik 62. életév betöltésekor.
Azonban, mindazokra akik 2007. december 31-én már saját jogú nyugdíjasok voltak, a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére vonatkozó szabályozás csak 2010. január 1-jétől vonatkozik, természetesen ha akkor még 62 év alattiak.
Az átmeneti időszak alatt, így náluk 2008-ban és 2009-ben nincs kereseti korlát a nyugdíj mellett.
Az általános szabályozásból levezetve a következő kérdésekre a konkrét válaszok az alábbiak:
A következő kérdésem szerintem közérdekű, mert a nyugdíj melletti munkavégzésről szóló rendelet nem egyértelmű. Kérdésem a következő: 2008.márciusától nyugdíjas vagyok több mint 41 év munkaviszony után. A rendeletben a jövedelem összegét,amit nyugdíj mellett megszerezhetek havi 69 000 forint. Azt szeretném egyértelműen tisztázni, hogy a 2008-ban a nyugdíjba vonulásomig szerzett jövedelem beleszámít-e az éves 12x 69 000 forintos jövedelemkeretbe, vagy sem. Több nyugdíjas ismerősöm is szeretné megtudni, hogy a rendeletben megszabott éves jövedelemkorlátot (828 000 forint bruttó) hogyan kell értelmezni.
A 2008. évi „nyugdíjba vonulásáig” megszerzett jövedelme nem számít bele az éves keretösszegbe, azaz 2008. március 21-től 2008. december 31-ig terjedő időre keretösszege 12-x 69.000 forint. A éves keretösszeg vonatkozásában nincs relevanciája annak, hogy Ön csak a töredék évben részesül nyugellátásban.
Az idén áprilisban mentem nyugdíjba. Ezt követően a régi munkahelyem munkaszerződés keretében alkalmazottként tovább foglakoztat. Kérdésem az "éves keret" felhasználásához, illetv annak összegéhez kapcsolódik: április 4. és december 31. közötti időszakra jár-e az "éves keret" teljes összege, azaz a 828 e forint (12x69.000), vagy csak ezen összeg időarányos (ápr. 4-dec. 31-ig) része? Erre vonatkozóan a jogszabályban eligazítást nem találtam.
Az Ön keretösszege 2008 április 3-tól 2008. december 31-ig a 12 havi minimálbér (12-x 69.000 forint) összegével azonos, azaz az „éves keret teljes összege”.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
