Mit léphet az APEH az uzsorások ellen?

dr. Vámosi-Nagy Szabolcs

2008.08.19., 10:25 Frissítve: 2008.08.22., 13:23

Tetszik

Az uzsorakölcsön önmagában nem büntethető, a kamat mértéke szabad megállapodás tárgya. A közelmúltban mégis az adóhatóság közreműködését kérték e jelenség felszámolására törekvő polgármesterek. A nyilvánosságra hozott esetek ugyanis nem egyszerűen magas kamatú kölcsönökről szóltak, hanem olyan ügyek voltak, ahol már az önbíráskodás, a zsarolás, netán a személyi szabadság korlátozása is felmerült. Vámosi-Nagy Szabolcs kommentál.

Uzsorakölcsönről beszélünk, ha a megszorult ember egy hétre, hónapra 100 vagy 200 százalékos kamatozású "kölcsönt" vesz fel magánszemélytől. Ezt vagy meg tudja fizetni határidőre, vagy nem. Akárhogyan is, de ettől kezdve erőszakkal sakkban tartják, s nem ritka az ötszörös-tízszeres behajtás. Ez pedig megfélemlítéssel, fenyegetéssel, zsarolással, fogságba ejtéssel stb., de mindenképpen erőszakkal és jogszabálysértő módon történik. Itt már bővül az elkövethető bűncselekmények száma az önbíráskodástól a testi sértésig sok mindennel.

Feudalizmus, szolgaság, kizsákmányolás

Az uzsorásokról és a kiszolgáltatott hitelfelvevőkről olvasson cikkeket itt!

Ezekben, a bűncselekményekben a rendőrségnek van nyomozati hatásköre és ehhez szükséges eszköze is. Persze felmerülhet az adócsalás bűncselekménye is, hiszen aligha életszerű, hogy a "kamatot" megszerző személy ezt a jövedelmet a személyi jövedelemadó bevallásában szerepelteti. (A puszta adócsalásnál – ahol más, komolyabb bűncselekmény nem valósul meg – a Vám- és Pénzügyőrségnek van nyomozati hatásköre.)

A bűnüldöző hatóságoknak van tehát kitüntetett szerepük az ilyen ügyek felderítésére, vádemelési javaslat készítésére. (Most mellőzzük azt a fontos körülményt, hogy a bizonyítás nagyon nehéz lehet. A szerződést nem szokták írásba foglalni, a tanúkat is mellőzik a különböző cselekményeknél; az adóst megfélemlítik stb.) Hogyan kerül ide az adóhivatal? Nos, lehet ebben adóigazgatási szerepet találni, mégha nem is úgy, ahogy az ügyet "robbantó" polgármester gondolta.

Az uzsorakölcsön múltja

.Az uzsora-kölcsön valamikor bűncselekmény volt ugyan, de a piacgazdaság Büntető Törvénykönyve már nem ismeri. Bármekkora kamatot kérhet a kölcsön adója; nincs is mihez viszonyítani az adott kamatlábat. (A rendszerváltást megelőzően a magyar jogrendszer - a Polgári Törvénykönyv – általános kamatmértéket határozott meg. ; ezen felüli kamatot csak külön jogszabályi felhatalmazással volt szabad kérni. Ha ilyen felhatalmazás nélkül számított valaki az általánosnál nagyobb kamatot, az uzsora-kölcsön „bűnébe esett”. )

A kölcsönadót és embereit ugyanis adókötelezettség terheli a kamatra. Úgynevezett egyéb – tehát progresszív adó alá eső – jövedelem. Ahogy jeleztük, ezt nem rohannak bevallani. Ha a kölcsönadó láthatóan "tollasodik" (házat, autót vesz, alkalmazottat foglalkoztat, nagy lábon él), ami az adózott jövedelméből (ha egyáltalán van ilyen) nem fedezhető, jöhet az adóhivatal az úgynevezett "vagyonosodási vizsgálattal". Ennek éppen az a lényege, hogy az adóhivatal a maga közigazgatási eszközeivel nem tudja megállapítani, hogy az adózatlan pénznek mi a forrása. Nem tudja azt mondani, hogy kérem, az eltitkolt jövedelem forrása az uzsorakölcsön.

Egyet mondhat; ennyi jövedelem után nem adóztak. Az adóhatóság a maga adataival keresi az olyan személyeket, akik többet költenek, mint amennyit legálisan kerestek, de külön uzsora-kölcsönt folyósítókat nem tudnak keresni (találni). Itt tévedett a polgármester, amikor az adóhivatal elnökétől kért úgy általában segítséget. Ezzel az APEH nem tud mit kezdeni. Annál hatékonyabb lehet akkor, ha olyan konkrét bejelentést (ha úgy tetszik: feljelentést) kap, hogy Gipsz Jakab házat vett, Afrikában vadászott. Ez már elég ok lehet egy vagyonosodási vizsgálat elkezdéséhez, hiszen konkrétumok is a hivatal tudomására jutnak. Életszerű, ha az ilyen ügyekben nyomozó és adatokkal rendelkező hatóságok kezdeményezik az adóellenőrzést.

A teljeség kedvéért azért jegyezzük meg, hogy a bűncselekménnyel szerzett jövedelem is adóköteles. Ez alól egy kivételt ismer a törvény. A jogerős bírói ítélettel megállapított bűncselekmény révén szerzett jövedelem akkor mentesül az adó alól, ha azt tényleg elvonták. Ebben az esetben ugyanis a nem létező jövedelem adójáról lenne szó, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Attól tartok, hogy sok ilyen esettel (elítélés és az okozott kár tényleges elkobzása) nem fogunk találkozni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.