adozona.hu
Vámosi: dőreség tisztességes adóreformot várni most
//test-adozona.hu/archive/20080408_adoreform_adocsokkentes_koalicio_vamosi
Vámosi: dőreség tisztességes adóreformot várni most
Tetszik
A közvéleményt az adók terén a 2009-re beígért „adóreform”, adókorszerűsítés, lehetséges adóváltozások érdeklik mostanában. Ez érthető, hiszen a 2005 év végi, 5 éves adócsökkentési törvény visszavonását 2006 nyarán az azonnali különadó bevezetése és a magánszemélyt terhelő járulékok két és félszázalékos emelése követte, amely még tart ma is.
Szükség lenne pedig erre, mert gazdaságunk versenyképessége – adóügyi okokból is - mélyre süllyedt a térségben. Ma már nem is elsősorban az a kérdés, hogy tőkevonzóvá tegyük a közgazdasági környezetet. (Amúgy ez nagyon fontos lenne élénkítő, munkahely-teremtő, termelési kultúrát javító stb. hatása miatt is.) Lassan arra kell koncentrálni, hogy az itt működő tőke kivonulását próbáljuk maradásra, kitartásra bírni. A tőkés ugyanis számol, s ebben a műveletben a közteherviselés is jelentős tétel. Az adóemelések és különadók nagyon rontják a magyar pozíciót, s ezért csak a feltétlenül szükséges időtartamig szabad ezeket alkalmazni. Különösen akkor, ha váratlanul, az egyik pillanatról a másikra, mintegy ötletszerűen vezetik be.
Az idei esztendőnek azonban van másik adóemelő hatása is. Szemben az előbbiekkel ez kiszámítható, tervezhető volt már előre. Miről is van szó? Magyarországon a helyi iparűzési adó hosszú évek óta működik. A helyi adó törvény keretei között az önkormányzat dönti el, hogy bevezeti-e, s ha igen, milyen mértékkel. Valamilyen formában minden vállalkozás (és dolgozója) használja a helyi infrastruktúrát, ezért ezen a módon kötelezhető arra, hogy járuljon hozzá a fenntartási, fejlesztési költségekhez. Ezért is nem nyereség alapú, hiszen a veszteséges vállalkozás éppúgy használja mondjuk az utakat, mint a nyereséges. (Ez azért különösen fontos Magyarországon, mert nálunk valahogy túl sok a tartósan veszteséges cég és egyéni vállalkozás – az érintettek kb. 40 százaléka.) Az iparűzési adó a helyi önkormányzatok egyik fontos bevétele. Kétezernél is több település él ezzel az adóztatási lehetőséggel, az éves összes bevétel közelíti az 500 milliárd forintot. Számos település, ahol nagy cég tevékenykedik, gyakorlatilag gazdaggá vált ezáltal (pl. Paks, Százhalombatta).
Korábban a törvény megengedte, hogy az önkormányzat egyedi kedvezményeket, esetlegesen időlegesen mentességet is adjon az odatelepülő vállalkozásoknak. (Ilyen volt például a Coca-Cola esete Dunaharasztival. A mentesség lejártával összefüggő vitájukat a Legfelsőbb Bíróság döntötte el, ahogy akkor a híradások beszámoltak.) Az adott községnek, városnak érdekében állt iparűzési adókedvezményekkel, -mentességekkel odacsalogatni a befektetőket. Munkahelyet teremtettek, infrastruktúrát javítottak stb.
Mindezt nem nézte jó szemmel az Európai Unió. A csatlakozási szerződés versennyel foglalkozó fejezete kimondta, hogy ezeket az egyedi eseteket legkésőbb 2007 végéig meg kell szüntetni. Ebből az következett, hogy sok vállalkozás, amelyik eddig mentességet élvezett, 2008. január 1.-től belépett az adót fizető adóalanyok közé. Több olyan cég van, amelyeknél az iparűzési adó milliárdos nagyságrendű. Amit eddig nem fizettek, mostantól fogják… Ez az adó a vállalkozások esetében tehernövekedés, a településeknek pedig jelentős többletbevétel. Külön intézkedés nélkül, csupán a határidő lejárta miatt.
Ha az országos éves bevételi tervet nézzük, a 482 milliárdos idei előirányzat ezt nem igazán veszi figyelembe. Alig magasabb, mint a tavalyi. Ennek oka nem a felismerés hiánya. Inkább az okozhatja, hogy a konvergenciaprogram célkitűzéseinek minél biztosabb elérése érdekében a tervezés óvatos, ha úgy tetszik konzervatív. Nemcsak az iparűzési adónál. Alighanem ez a módszer a jobb; az esetleges többletet könnyebb elkölteni, mint fölétervezés esetén a keletkező hiány fedezetét biztosítani.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
