Megtévesztő adókulcsok: Szlovákia, Ausztria, Magyarország

Megosztás Tetszik

A vállalkozásokat, egyéni vállalkozókat érintő – nyereség utáni adónál az adókulcsok mértéke önmagában megtévesztő lehet. Célszerű mindig megvizsgálni, hogy mi az adó alapja, milyen kedvezményeket adnak a társasági adó fizetésénél, és hogy mik lehetnek az adóalap csökkentő és növelő tételek. Külön figyelmet érdemelnek az egyes országokban a transzferárazási szabályok és sajátosságok.

Magyarországon például a társasági adó kulcsa alapesetben 16 százalék, de a gazdasági társaságok tényleges adóterhe ettől lényegesen eltérhet. Lehetőség van kedvezményes, 10 százalékos tao fizetésére az adóalap 50 millió forintjáig, ha bizonyos feltételeket teljesít a társaság (átlagos állományi létszám legalább 1 fő, nem vesz igénybe adókedvezményt, minden alkalmazott után legalább a minimálbér kétszerese után fizeti a járulékokat). 

A kedvezményes kulcs alá eső adóalap 6 százalékát azonban lekötött tartalékként kell kimutatni, és a lekötés adóévét követő négy adóévben beruházásra, munkanélküli felvételére vagy pénzügyi intézmény felé fennálló hitel törlesztésére kell fordítani. A társaságokat különadó is terheli, amelynek mértéke 4 százalék. Fontos felhívni a figyelmet, hogy a különadó és a társasági adó számítási alapja más, tehát nem lehet 20 százalékos társasági adóteherről beszélni. Van még az elvárt adó, amelynek  megfizetésére azok a cégek kötelezhetőek, melyek társasági adóalapja vagy adózás előtti eredménye (amelyik nagyobb a kettő közül) kisebb, mint az elvárt jövedelem adóalapja. Így az adó alapja az elvárt jövedelem adóalapja és mértéke, vagyis 16 százalék. 

Szlovákia 

Az egyéni vállalkozók és más önálló tevékenységet folytató magánszemélyek alapvetően két módon számíthatják ki jövedelmüket. Egyik esetben tételesen elszámolás van, amikor bizonylatokkal igazoltan lehet csökkenteni a bevételeket. Természetesen ez csak könyvelés alapján lehetséges. Másik esetben az egyéni kisvállalkozó nem bizonylatok alapján számolja el a kiadásait. Tehát nem vezet könyvelést, hanem a bruttó jövedelmének százalékban meghatározott részét számolhatja el átalányban az adóalapjából. 2008-ban a jövedelem 40 százalékát lehet átalányköltség címén csökkenteni, illetve külön kiemelt tevékenység (iparos kisvállalkozók) esetén a jövedelem 60 százalékát írhatják le átalányként. Ezentúl levonhatja még az előző évek veszteségeit, illetve azokat az adómentes részeket, amelyeket a törvény szabályoz. Ilyen adómentes részek lehetnek: a létminimum 19,2-szeresének megfelelő összeg évente (2008-ban 2.952 euró), az eltartott feleségre vonatkozó adómentes rész, a nyugdíjbiztosításra külön fizetett járulék, az életbiztosítási megtakarítás, együttesen legfeljebb 381 euró összegben. 

Az adókulcs természetesen 19 százalék. 2009. január 1-től bevezetésre kerül az úgynevezett alultőkésítési szabály (nálunk is régóta van ilyen), de csak a saját tőke hatszorosát meghaladó kamat esetében, és csak akkor kell alkalmazni, ha a kölcsönök és hitelek átlagösszege meghaladja a 100 millió szlovák korona (SKK) összegét.
A transzferárazási szabályok alapvetően megegyeznek az uniós szabályokkal, s nagyon hasonlóak a magyar előírásokhoz. 

Ausztria

Ausztriában az egyéni vállalkozók esetében alapvetően pénzforgalmi szemléletű nyereségmeghatározás van (bevétel és kiadás, könyvvezetés nincs), ha az éves árbevétel kevesebb, mint 400 ezer euró. Efölött már belép a könyvvezetési kötelezettség. Igénybe vehetnek nyereség beruházási kedvezményt, amelyet legfeljebb a nyereség 10 százalékáig, legfeljebb 100 ezer euróig lehet figyelembe venni. A társasági adó kulcsa alapesetben 25 százalék, ám az adóalapcsökkentő tételek miatt végül 19 százalékkal adózik a legtöbb cég. A vállalkozásban hagyott nyereség felezett átlagos adókulccsal adózik, de 7 éven belüli kivétnél utólagosan adóztatják. Ausztriában lehetőség van a vállalati jövedelmek csoportszintű adózására is, ha a részesedés mértéke meghaladja az 50 százalékot és még a szavazati jogok többségét is birtokolják. 

A cégek közötti pénzügyi kapcsolaton kívül az is szükséges, hogy a vállalat a csoporthoz tartozzon legalább 3 éven keresztül. 2008. augusztus 1-től megszűnik Ausztriában az örökösödési és az ajándékozási adó. Az ingatlanátruházási adó általános mértéke 3,5 százalék  (+ 1 százalék földhivatali bejegyzési költség). A transzferár-szabályok alapvetően igazodnak az uniós szabályokhoz, de a magyar dokumentáltsághoz képest lényegesen kevesebb papír is elegendő. 

A társasági adórendszer a régiónkban nagyon sokszínű. Sok a hasonlóság az országok jogi szabályozásában, de általánosságban elmondható, hogy minden nemzet különböző módszerrel próbálja szabályozni a társaságok működését és ezen keresztül segíteni a nemzetgazdaságaik fejlődését. Összességében elmondható, hogy a két szomszédos országhoz képest még mindig Magyarországon a legkedvezőbb a társasági adókulcs, mégis többe kerül egy céget fenntartani, mint  Ausztriában vagy Szlovákiában.

Dr. Vágyi Ferenc Róbert
NYME KTK
Pénzügyi és Számviteli Intézet