adozona.hu
VPOP-vizsgálat: mitől olcsóbb a szlovák rendszámú autó?
//test-adozona.hu/archive/20080628_kulfoldi_rendszam_regisztracios_ado
VPOP-vizsgálat: mitől olcsóbb a szlovák rendszámú autó?
Évente több milliárd forint bevételtől esik el a büdzsé amiatt, hogy élelmes magyarok külföldi rendszámú autókat vásárolnak vagy lízingelnek. A szlovákiai ügyletek jogszerűségét már vizsgálja a magyar vámhatóság.
Nekem már soha többé nem lesz magyar rendszámos autóm, vérlázító ugyanis az a sok lehúzás, ami itt megy, nem is beszélve a hozzá kapcsolódó bürokráciáról. Ha így szaporodnak, pár év múlva a külföldi rendszámosok fogják kitenni az autópark száz százalékát - ragadtatta magát elkeseredettségében némi túlzásra a minap az index.hu fórumának egyik hozzászólója. Ő is ahhoz az utóbbi években egyre népesebb táborhoz tartozik, amelynek tagjai magyar állampolgárként kifejezetten azért tulajdonolnak, lízingelnek, illetve bérelnek külföldi rendszámú gépkocsit, mert az a hazainál olcsóbban szerezhető be.
A költségmegtakarítás alapvetően három tételből adódik össze: a magyarországinál alacsonyabb regisztrációs adóból (már ha van, hiszen egyes országokban nincs is effajta közteher); a kisebb általános forgalmi adóból (áfa); valamint abból, hogy a nagyobb verseny miatt a biztosítók is alacsonyabb díjakat számítanak fel. A tavalyi év végéig még az is kedvezőbb volt külföldön, hogy a bérbevevő visszaigényelhette a lízingdíjak utáni áfát. Az Országgyűlés döntése értelmében azonban 2008. január 1-jétől már Magyarországon is levonhatják az üzletszerűen bérletet biztosító flottakezelő cégek beszerzéskor a bérbe adott autók 20 százalékos áfáját, ami akár ötödével is csökkentheti a kiszámlázott lízingdíjakat.
Még így is maradt azonban bőven versenyhátrány. Minél nagyobb értékű a járgány, annál többet lehet megspórolni. "Egy 10 millió forintot érő új személygépkocsi például külföldön akár 1,5-2 millióval is kevesebbe kerülhet, mint itthon" - állítja Gáti Tamás, a Magyar Lízingszövetség elnökségi tagja, a LeasePlan Hungária Zrt. vezérigazgatója.
A külföldi rendszámú autók beszerzése Magyarország 2004. májusi EU-tagsága óta dívik, a szolgáltatások és áruk szabad áramlása mint alapjog szerint ugyanis a külföldi tulajdonú gépkocsik bérlése és használata is megengedett. Igaz, a hatályos jogszabályok előírják, amennyiben a külföldről behozott jármű tulajdonosa vagy üzemben tartója magyar állampolgár, akkor a behozatalt követő harminc napon belül itthon is forgalomba kell helyeztetnie az autót - kivéve, ha a járművet a saját nevére írató magánszemély életvitelszerűen 183 napnál többet tölt abban az országban, ahol a kocsit megvásárolta. Ez utóbbi állítás igazát azonban az EU-n belül beszerzett autók esetén a magyar hatóság képtelen ellenőrizni, míg az unión kívülieknél elegendő, ha az üzemeltető mindössze néhány percre Ukrajnába vagy Horvátországba kilépteti a járművet. De még ha valakit rajtakapnak is az üzembe helyezés elmulasztásán, legfeljebb 30 ezer forintra bírságolhatják, ami a külföldi rendszámon spórolt összeghez képest egyáltalán nem elrettentő.
Mivel az üzembehelyezési kötelezettség nem vonatkozik a külföldi lakcímmel és tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárokra, valamint a kinti bejegyzésű társaságokra, idehaza új szolgáltatási ágazat kezd kiépülni a legalitás feltételeinek megteremtésére. A bevett szokás szerint egy céget alapítanak az autó vásárlására, amely bérbe adja a négykerekűt a magyar magánszemélynek. Közelsége és a magyarországinál kedvezőbb adózása miatt elsőként Szlovákia került célkeresztbe, ahol például ma már harmincnál is több határ menti vállalkozás alapít céget és vásárol autót magyar állampolgároknak, átlagban ezer euróért szerezve be a szükséges okmányokat és igazolásokat. A borsosnak tűnő ügyintézési díjat kiizzadni azért érheti meg, mert Szlovákiában nincs sem regisztrációs, sem súlyadó, a gépkocsi-biztosítás pedig olcsóbb a magyarországinál. Ráadásul a cég által tulajdonolt autónál - szlovákiai tankolás esetén - az üzemanyag áfája is visszaigényelhető.
A cikk folytatását olvassa el a HVG legfrissebb számában!