A nyugdíjak reálértéke: KDNP kontra kormány

2008.06.11., 14:12 Frissítve: 2008.06.11., 14:12

Tetszik

A Kereszténydemokrata Néppárt azt kívánja elérni, hogy a kormány a fogyasztói árnövekedésnek megfelelően korrigálja a nyugdíjakat; ezt a párt országgyűlési határozati javaslatban rögzíti - mondta Semjén Zsolt pártelnök a Harrach Péter alelnökkel tartott sajtótájékoztatón. A kormányszóvivő reagálásában hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben negyven százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke.

Semjén Zsolt közölte: a kormány szociális érzéketlenségét, alkalmatlanságát nem lehet a nyugdíjasokkal megfizettetni, ezért nyújtjuk be a határozati javaslatot az Országgyűlésnek. Ennek lényege: az Országgyűlés kötelezze a kormányt, hogy adja vissza a nyugdíjasoknak, amit elvett tőlük.

A KDNP azt kívánja elérni, hogy a nyugdíjak 2007. évi reálérték-csökkenését a kormány egyösszegű kifizetéssel ismerje el, és ennek egytizenketted részével korrigálja a 2008. január 1-jei hatályos nyugdíjak összegét. Semjén Zsolt Harrach Péterrel közösen önálló képviselői indítványként nyújtotta be a nyugdíjak korrigálását tartalmazó határozati javaslatot, amit ősszel szavazhat meg a Ház.

A kereszténydemokraták elnök-frakcióvezetőjének elmondása szerint azért most, a költségvetés tervezésének időszakában nyújtották be a határozati javaslatot, hogy a kormány a jövő évi költségvetés tervezésekor már a korrigált nyugdíjak összegével számolhasson.

Semjén Zsolt kiemelte: a kormány is elismeri, hogy tavaly a nyugdíjak reálértéke 3,8 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy "a kormány tavaly minden nyugdíjastól 30 ezer forintot vett el". Felhívta a figyelmet arra, hogy a legfrissebb adatok szerint a májusi infláció a vártnál magasabb, ami szintén indokolja a nyugdíjak rendezését.

Harrach Péter elmondta: tavaly olyan történt meg a nyugdíjakkal, amire Magyarországon 12 éve nem volt példa, hiszen "utoljára Horn Gyula miniszterelnöksége alatt csökkent a nyugdíjak reálértéke". Mint mondta, a rendszerváltás első ciklusában 8 százalékos csökkenést szenvedtek el a nyugdíjak, míg a második ciklusban ez a tendencia felerősödött, hiszen a Horn-kormány négy éve alatt a nyugdíjak reálérték-csökkenése 12 százalékos volt. Harrach Péter közölte: a rendszerváltás óta az első olyan ciklus az Orbán-kormány idején volt, amikor minden évben emelkedett a nyugdíjak reálértéke, összesen 22 százalékkal. Hozzátette: az ez utáni években öt év alatt 19,5 százalékos emelés következett. Harrach Péter kitért arra, hogy idén megváltoztak a nyugdíj-megállapítás szabályai, így sokan emiatt is rosszul járnak. Szólt arról, hogy szigorodtak a nyugdíj melletti munkavállalás szabályai is.

Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese az MTI-nek úgy fogalmazott: a nyugdíjasok "nem átverhetők", ők tökéletesen tudják, hogy a reálérték-megőrzés nem más, mint a nyugdíjak mai állapoton való befagyasztása. Még abban az esetben is, ha a gazdaság jobban teljesít, és a bérek növekednek, a nyugdíjasok nem fognak tudni sem több kenyeret, sem több tejet venni - tette hozzá. Kiemelte: míg a kerestek reálértéke 30 százalékkal növekedett 2001 és 2008 között, addig a nyugdíjaké 40 százalékkal.

"Ha az az elv lett volna érvényben korábban, amelyről ma Orbán Viktor, vagy akár Semjén Zsolt beszél, akkor ma az átlagos nyugdíj nem 82 ezer forint lenne havonta, hanem mindössze ötvenezer forint" - jelentette ki.

A szocialista politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a mai rendszerben a nyugdíjak évente az infláció és az aktív dolgozók jövedelememelkedése mértékében növekednek. Hangsúlyozta: a kormány tudja, hogy még mindig kicsi a nyugdíj, amit emelni kell, erről szól az ötéves nyugdíjkorrekciós program, valamint a 13. havi nyugdíj bevezetése. Közölte azt is: a nyugdíjak reálértéke 2008-ban is mintegy két százalékkal növekszik.

Daróczi Dávid kormányszóvivő a dobogókői kormánykonzultáción reagálásában újságíróknak azt mondta, a nyugdíjak reálértéke az elmúlt tíz évben negyven százalékkal nőtt. Emlékeztetett arra, hogy a nyugdíjemelés mértékét a svájci indexálás alapján állapítják meg, így az inflációs adatok mellett a bérek növekedési ütemét is figyelembe veszik.

A társadalmi megállapodás szerint a nyugdíjasok együtt sírnak, de együtt is nevetnek az aktív korúakkal - fogalmazott Daróczi Dávid. Hozzátette: a KDNP javaslata arról szól, hogy ha nyugdíjba megy valaki, azután már nem részesülhet az ország gazdagodásából.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.