adozona.hu
Az osztrák kormány 10 évvel tolná a nyugdíjreformot
//test-adozona.hu/archive/20080530_nyugdij
Az osztrák kormány 10 évvel tolná a nyugdíjreformot
Új modellt dolgozott ki az osztrák kormány a nyugdíjrendszer karbantartására: a tervezet kötelező intézkedéseket irányoz elő, ha nő a várható élettartam, illetve romlik a nyugdíjalap bevételi-kiadási aránya.
A pénteken ismertetett elképzelés a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát szolgálja. Erwin Buchinger szociális miniszter - a gazdasági tárcát vezető kollégájával egyetértésben - úgy nyilatkozott, hogy modell alkalmazásával a nyugdíjrendszer gyökeres reformja további tíz évvel elhalasztható.
A terv két feltétel teljesülés esetén írja elő kötelező jelleggel a kormány - a szociális minisztérium - számára a beavatkozást, a rendszer működésének automatikus kiigazítását. Egyfelől, ha a 65 éves korban várható élettartam fél évvel megnövekszik (a kiindulási időpont 2009), másfelől, ha a nyugdíjalap bevételi-kiadási arányában, amely jelenleg 75 százalékos, egy százalékpontos romlás következik be. A kormánynak öt területen kell lépnie, méghozzá egyenlő súlyelosztással: emelnie kell a nyugdíjkorhatárt, növelnie a nyugdíjilletéket, vissza kell fognia az inflációs kiigazítás és a nyugdíjemelés mértékét, meg kell toldania a szövetségi hozzájárulást a nyugdíjalaphoz.
Konkrét példa: ha a várható élettartam a modellben megszabott mértékben felszökken, és prognosztizálhatóan előidézi a bevételi-kiadási arány romlását, a korhatár egy-két hónappal kitolódhat, az illeték 0,1 százalékkal növekedhet, a nyugdíjemelés üteme viszont ugyanilyen arányban visszaeshet.
Számítások szerint az első intézkedéssorozatra 2013-ban kerülhet sor, ugyanis a hatvanöt éves korban várható élettartam akkorra fog megugrani egy fél évvel (jelenleg egy 65 éves osztrák férfi még további 17,7 évre számíthat, 2013-tól viszont átlagosan már 18,2 évvel élhet tovább.)
A kormány koalíciós pártjai megegyeztek abban is, hogy 2013-ig meghosszabbítják az a szabályozást, amelynek értelmében mindenféle anyagi hátrány és károsodás nélkül a férfiak 60, a nők pedig 55 éves korban visszavonulhatnak, ha 45, illetve 40 éven át fizettek nyugdíjbiztosítást a tanulóéveket is beleértve.
A 8,2 millió lakosú Ausztriában tavaly év végén 2,118 millió nyugdíjast tartottak nyilván, az aktív alkalmazottak és dolgozók száma 3,146 millió fő volt. Vagyis átlagosan másfél foglalkoztatottra jutott egy nyugdíjast. Az irányzat azonban az, hogy a demográfiai változásoknak, a magasabb várható élettartamnak köszönhetően az idősek - a nyugdíjasak - aránya egyre növekszik, és 2050-re bekövetkezik a döntő fordulat: egy keresőre egy nyugdíjas fog jutni. Az érvényben lévő nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65, a nőknél 60 év.
Adatok szerint jelenleg minden egyes alkalmazott és dolgozó átlagosan durván 6000 eurót fizet be évente a nyugdíjkosárba. Rögzített árakon számolva az éves illeték összege 2010-ben elérheti a 6500 eurót, 2020-ban a 7700-at, 2030-ban a 9100-at és 2040-ben a 10 800 eurót. Tehát harminc év alatt hozzávetőleg a kétszeresére növekedhet a nyugdíjjárulék összege.
Az osztrák nyugdíjrendszer jelenlegi formájában abból indul ki, hogy az aktív keresők befizetett járulékai és a folyósított nyugdíjak összege közötti különbözetet egyéb adókból és díjakból fedezik.
Külön gondot jelent a nyugdíjba vonulók rendkívül alacsony életkora. 1970-ben a férfiak általában 62,5 éves korukban tették le a munkát, de az utóbbi években bevezetett kedvezményeknek köszönhetően mind a férfiak, mind a nők már 57 évesen a "jól megérdemelt pihenést" választják az előírt korhatár ellenére.
Az országban háromféle nyugdíjbiztosítás létezik: az állami, a vállalati (üzemi) és a magán. Az állami pillér nyilvánvalóan tartósan fennmarad, de kérdés, hogy mennyire futja belőle. A szakértők a magánbiztosítás bővítését szorgalmazzák, hogy elkerülhető legyen a nyugdíjsokk; ráadásul jobb minél előbb elkezdeni az előre való gondoskodást. A vállalati forma egyelőre mostohagyerek, a keresőknek alig 20 százaléka él ezzel a lehetőséggel.