Áfatervezéssel adót spórolhatunk

Megosztás Tetszik

A cégek többsége az áfa területén még inkább csak a kockázatokat és terheket látja, holott körültekintő tervezéssel az áfázásban jelentős megtakarítások is elérhetőek. Az eredményességhez főként a szakmai ismeretek bővítése és a technikai háttér fejlesztése szükséges.

Magyarország áfarendszer szempontjából jelenleg a legkevésbé vonzó országok közé tartozik. A multinacionális vállalatok vezetőinek háromnegyede úgy véli, hogy kormánya a jövőben nagyobb mértékben támaszkodik majd a közvetett adókra (így az áfára vagy a forgalmi adókra), mivel a globális adóverseny lenyomja a társaságiadó-rátákat. Ugyanakkor manapság nagyobb kockázatot jelentenek számukra az „áfa körüli hibák”, mint a társasági adózással kapcsolatos tévedések, derül ki a KPMG felméréséből, amely - 22 országból több mint 500 pénzügyi szakember - köztük 15 magyar társaság - bevonásával készült.

„A KPMG kutatása felhívja a figyelmet arra is, hogy a vállalatok naponta mekkora áfatömeggel küzdenek meg: a megkérdezettek 82 százaléka állította azt, hogy szervezetükön évente több mint 200 millió dollár általános forgalmi adó „áramlik át”. Az áfaforgalom jelenlegi szintje igen megdöbbentő a pénzügyi és adóügyi vezetők szerint, és egyértelműen komoly gondot okoz számukra. Ahogy emelkedik az áfával kapcsolatos hibák következményeinek súlya, úgy lesz egyre fontosabb az áfaszabályok követése – a vállalatok számára ma már ez jelenti a legnagyobb adókockázatot, szemben a korábbi társaságiadó-, és jövedelemadó-központú megközelítéssel.

A KPMG szerint az áfa hatékonyabb kezelése világszerte új, előnyös lehetőségeket nyithat meg a cégek számára. „Felmérésünk mégis azt mutatja, hogy jelenleg kevesen ismerik fel ezeket a lehetőségeket, különösen a nem csak adóügyekkel foglalkozó pénzügyi vezetők körében. Mivel ehhez még gyakran párosul a szervezeti erőforrások szűkössége is, sokan jelentős potenciális megtakarításoktól esnek el.

„Áfa-barát” országok

A kérdésre, hogy melyik országban a leginkább vagy legkevésbé vállalkozásbarát az áfa-szabályozás, az Egyesült Királyságra szavaztak legtöbben, mint „áfa-barát” államra, Olaszország pedig a legkevésbé vonzó ebből a szempontból. Magyarország a listán szereplő 32 országból holtversenyben a 28-29. helyen végzett – csak Olaszország, Lengyelország és Franciaország ért el alacsonyabb értéket.

A Magyarországról kialakult rossz kép valójában vegyes értékítéletet tükröz: Ebben a kérdésben számos megkérdezett pénzügyi, adóügyi vezető Magyarország nagyon is elfogadhatónak minősítette. A negatív válaszok tapasztalataink szerint gyakran azt a véleményt tükrözik, hogy Magyarországon kelet-európaias, adminisztráció-orientált jogszabályi-hatósági szemlélet uralkodik, a kiszámíthatóság foka alacsony, és az ellenőrzések során időnként mindenáron hibát kereső, rugalmatlan, esetenként méltánytalan vagy aránytalan és túlzó hozzáállás tapasztalható, így sokak szemében vállalkozásellenesnek mutatkozik az ország áfa rendszere.”

Fontos azt is figyelembe venni, hogy a felmérés még az új magyar áfatörvény hatályba lépése előtti tapasztalatokat mérte fel. Az új törvény bevezetése eleinte nyilván nehézségeket okoz, az átállás sosem zökkenőmentes. Hosszú távon az új törvény egyszerűsítő felfogása talán javíthat majd az ország megítélésén, de egyrészt lenne még lehetőség a törvényekben is az egyszerűsítések, vállalkozásbarát megoldások bevezetésére; másrészt a törvényeken túl az adóztatás, adóigazgatás gyakorlata, a hatóságok és ellenőrzéseik megközelítése is nagyban meghatározza a hazánkról kialakult képet ezen a téren.