Mégsem szűnnének meg az egyet fizet kettőt kap típusú akciók?

Megosztás Tetszik

Állásfoglalást kértek a kereskedők a Pénzügyminisztériumtól a januártól hatályos áfatörvény szerintük kétértelmű paragrafusait illetően. Nem világos számukra, valóban kell-e extra áfát fizetniük az „egyet fizet, kettőt kap” típusú akciók esetén, ahogy az sem, pontosan mennyi plusz papírmunkájukba kerülne az, hogy ne járjanak rosszabbul.

Az új szabályra elsősorban a sajtóban megjelent értelmező írások hívták fel a kereskedők figyelmét. Ezek szerint januártól extra áfát kell fizetni az olyan üzletpolitikai célú árengedmények után, mint az úgynevezett „egyet fizet, kettőt kap” típusú akciók. Pontosabban nem lehet levonni az áfát az ajándékba adott, csak a legfeljebb 50 százalékkal leárazott termékek után.

Amennyiben a kereskedő mégis ragaszkodna az „egyet fizet, kettőt kap” akciókhoz, a szokásosnál jóval többet kell adminisztrálnia, vagyis külön kellene vezetnie a kettőt egyért akciók áfatartalmát. Ha nem hajlandó extra nyilvántartást vezetni a társaság, akkor vagy bízik abban, hogy az adóhatóság ezzel a speciális kérdéssel nem foglalkozik majd, vagy pedig kitalál más vevőcsábító ajánlatot.

A kereskedők ehelyett azt szeretnék, hogy ugyanazok az áfaszabályok vonatkozzanak az ajándékra, mint a csökkentett árú termékre, vagyis mindkét áfa levonható legyen. Az egyet fizet, kettőt kap elnevezésű akció lényege szerintük épp az, hogy mindkét terméket fél áron kapja a vásárló – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, hozzátéve, hogy már folyamatban van az állásfoglalás, amelyet az áfatörvény értelmezésével kapcsolatban kértek a Pénzügyminisztériumtól. Ezzel összhangban pedig számlán az árengedménnyel csökkentett tényleges árat kelljen csak feltüntetni, és az eladó ezen adóalap áfáját fizesse meg.

Az áfatörvény szövege nem írja elő, hogy mennyivel kell kisebb értékűnek lennie az ajándéknak, mint ahogy azt sem, hogy minden esetben szükséges-e hogy olcsóbb legyen, mint a megvásárolt termék. Arról rendelkezik csupán, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele, vagyis nem kell áfát fizetni az üzletpolitikai célú árengedmény után, ha annak értéke kisebb, mint a megvásárolt terméké vagy megállapodásban előre rögzített, és elviekben azt a kereskedőtől független harmadik fél is azonos feltételek (ár és mennyiség) mellett kínálhatná a potenciális vevő számára.

A hangsúly pedig a „vagy” szócskán van, vagyis azon, hogy az áfalevonás-hoz nem kell minden feltételnek egyszerre teljesülnie – mutat rá Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers adószakértője. Szerinte elég, ha az árengedmény mértékét előre rögzítik egy megállapodásban úgy, hogy az harmadik fél számára is elérhető legyen. Többletfeltételként jelenik meg tehát, hogy az üzletpolitikai célú árengedményt (amelyek közé az „egyet fizet, kettőt kap” akció is tartozik) megállapodásban előre kell rögzíteni. Igaz ennek pontos tartalmát – joggyakorlat hiányában – nehéz meghatározni. 

A szakértő úgy véli, hogy a törvényalkotó az adott üzletágban szokásos megállapodási módot értette e fogalom alatt, amelynek nem kötelező eleme az írásbeliség. A polgárjog ugyanis elismeri a szóban, illetve a ráutaló magatartással köttetett megállapodást is. Ezt az értelmezést szerinte az adóhivatali joggyakorlatnak is célszerű lenne követnie. A törvény megfelelő értelmezése alapján nincs szó az „egyet fizet, kettőt kap” akciók megszűnéséről, sem arról, hogy az ezen akció keretében átadott termékek  beszerzési áfájának levonását tiltaná az új áfatörvény, mint ahogy az extra adminisztrációs kötelezettség sem vezethető le egyik paragrafusból sem.

 Forrás: Mai Piac