Adórefom Ausztriában: 3,5 milliárd eurós tehercsökkentést akarnak a munkavállalók

2008.04.14., 16:19 Frissítve: 2008.04.14., 16:23

Tetszik

Összességében három és félmilliárd eurós tehercsökkentést javasolnak az osztrák munkavállalók képviselői a 2010-re előirányzott adóreform keretében, méghozzá úgy, hogy a fő kedvezményezettek az alacsony és a közepes jövedelműek legyenek.

Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) és a Munkáskamara (AK) vezetői által hétfőn közzétett koncepció abból indul ki, hogy ellentétben a legutóbbi adóreformmal, amely szerintük főleg a vállalatoknak és a vállalkozóknak kedvezett, most a dolgozók érdekeit kell előtérbe állítani. Ennek szellemében azok, akik havonta 1200 és 3400 euró közötti összeget kapnak bruttó fizetésként - számuk 1,8 millió -, legkevesebb három százalékos tehercsökkenésben részesülnének a tarifák módosításával. Az 1200 eurónál kevesebbet keresők, akik jövedelemadót egyáltalán nem fizetnek, évi 450 eurós "adóbonuszhoz" (többlettérítéshez) jutnának.

A magasabb jövedelműeknek - tehát a havi 4000 eurónál többet keresőknek - ugyancsak kevesebbet kellene fizetniük, de számukra a kedvezmény kisebb mértékű lenne, mint az alacsony és a közepes jövedelmű kategóriák esetén.

Az ÖGB és az AK ezenkívül kezdeményezi, hogy az adósávok határait évente igazítsák az inflációhoz, elkerülve azt, hogy esetleg már kisebb fizetésemelés is maga után vonhassa a magasabb adósávba lépést. Ez az intézkedés évente 350 millió euró megtakarítást jelentene az adófizetőknek.

Adóból levonható összeg formájában a munkavállalók képviselői évi 600 eurós gyerekgondozási támogatást is jónak tartanának, méghozzá tizenkét éves korig.

Az ÖGB-AK-tervezet jelentősen túllépi azt a 2,7 milliárd eurós keretet, amelyet a kormány közelmúltban egyeztetett új munkaterve előirányoz a 2010-re időzített adóreform ellentételezés nélkül történő megvalósítására.

A jelenlegi adórendszer a nyolcvanas évek vége óta van érvényben változatlan formában. A jövedelemadót a nettó - tehát az egységesen 17,93 százalékos társadalombiztosítási illetékkel csökkentett - fizetés alapján számítják ki. Három adósáv létezik. Évi nettó 10.000 euróig - ez bruttóban hozzávetőleg 15.000 eurót tesz ki - nem kell jövedelemadót fizetni. Ebbe a kategóriába 2,5 millió osztrák tartozik, a foglalkoztatottak mintegy negyven százaléka és a nyugdíjasok fele. Őket csak a társadalombiztosítási hozzájárulás terheli. Évi 10.001 és 25.000 euró között az adókulcs 38,3 százalékos, 25.001 és 51.000 euró között 43,8, 51.000 eurót meghaladó nettó jövedelem esetén pedig 50 százalékos.

Mivel az ötvenezer euró fölött keresők nem fizetnek társadalombiztosítást, a bruttó jövedelmet alapul véve viszonylagosan a legtöbb terhet a közepes - 15.521 és 55.020 euró közötti - kategóriákba tartozók viselik. Őket 45,56-49,25 százaléknyi levonás terheli, szemben a legfelső kategóriával, ahol a levonási szint csupán 43,71 százalékos a bruttó jövedelemhez képest.

A közepes jövedelműek csoportjába hozzávetőleg 3 millió osztrákot sorolnak, a kimagasló jövedelemmel rendelkezők száma kis híján félmillió.

Mivel az adósávok és a -kulcsok csaknem két évtizede változatlanok, az éves fizetésemeléseknek köszönhetően sok százezren kerültek felsőbb adókategóriába, vagyis nettó értékben kisebb jövedelemmel kellett-kell beérniük, mint korábban.

A kormány adóreformja ezt a felemás helyzetet is korrigálni akarja. A nagykoalíciót alkotó két párt, a szociáldemokrata SPÖ és a néppárti ÖVP azonban eltérő hangsúlyokat fogalmaz meg. Az előbbi elsősorban az alacsony jövedelmű rétegeket és a középosztályt "tehermentesítené", az utóbbi a magas jövedelemmel rendelkezőknek is juttatna a kedvezményekből.

Ráadásul a szakértők némileg borúlátóak, és két tényre hívják fel a figyelmet az adóreformra szánt megtakarításoknál. Az egyik annak veszélye, hogy a banki szférából begyűrűző válság, a pénzpiacok felbolydulása miatt a gazdasági bővülés is megtorpanhat, és a költségvetési bevételek elmaradhatnak a tervezettől. A másik az, hogy a kormány már előre "kiköltekezett": 2008-ra 1,2 milliárd eurót hagyott jóvá egyebek között a nyugdíjak, a gyermekgondozási támogatások és a köztisztviselői fizetések emelésére, valamint infrastrukturális beruházásokra és a tartományokkal kötött pénzügyi-kiegyenlítő megállapodásokra.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.