Az APEH válaszol: bevallás, rokkantság, adójóváírás

adozona.hu

2008.04.03., 13:52 Frissítve: 2008.04.03., 13:52

Tetszik

Külföldön is dolgoztam és itthon munkanélküli segélyen is voltam, hogyan kell ezt szerepeltetni az adóbevallásomban? Rokkantság esetén melyek az adócsökkentő tényezők és milyen formában kell igazolni a sérülés fokát? Ha a házunkat egy eladott ingatlanból származó jövedelemből újítanánk, akkor az levonható az adóból? Lehet havonta, arányosan érvényesíteni az adójóváírást?

Külföldön dolgozom tavaly július óta, ott von tőlem mindent a munkáltatóm. Előtte, 2007 elején munkanélküli segélyt kaptam. Az adóbevallásomban a segélyen kívül kell szerepeltetni mást is?
A külföldön szerzett jövedelmét is be kell vallania, mivel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2. § (4) bekezdése alapján a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed, amelybe beletartozik a belföldről és a külföldről származó jövedelem is.

Miként történik a rokkantsági nyugdíj és a bér összevonása adófizetés szempontjából? Hogyan kell kiszámítani a fizetendő adót? Melyek az adócsökkentő tényezők (pl: súlyos mozgássérültség, vakság, fogyatékosság, súlyos fogyatékosság) és ezek esetében milyen formában kell igazolni a sérültség fokát?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 3. § 72. pontja alapján a rokkantsági nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

Ha a magánszemélynek kizárólag adóterhet nem viselő járandóság jogcímén van jövedelme, adóbevallást nem kell benyújtania, amennyiben azonban egyéb összevont adóalapba tarozó jövedelmet is szerez (jelen esetben ilyen a munkaviszonyból származó jövedelem), akkor a szja-törvény 34. § (1) bekezdése értelmében az adóterhet nem viselő járandóság az összevont adóalap részét képezi, de a rá eső adótábla szerinti adót nem kell megfizetni.

A szja-törvény 40. § (1) bekezdése alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.

Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek minősül, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.

E kedvezmény jogszabályban meghatározott orvosi igazolás alapján vehető igénybe, amelyet nem kell az adóbevallásához mellékelnie, csupán meg kell őriznie.

Szüleim meghaltak, örököltem utánuk egy-egy házrészt. Ha a házunkat az eladásból származó jövedelemből újítanánk, akkor levonható az adóból?
Amennyiben a magánszemély 2007. december 31-ét követően szerez ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából jövedelmet, akkor e tekintetben lakásszerzési kedvezményt már nem érvényesíthet (a 2008. január 1-jétől hatályos személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény, továbbiakban: a szja-törvény 63. § (2) és (3) bekezdései alapján).

A kérdésében jelzett esetben azonban a 2007-es szabályok alapján sem lehetett lakásszerzési kedvezményt érvényesíteni, mivel a lakásfelújítás nem minősült lakáscélú felhasználásnak.

A munkáltatóm úgy tájékoztatott, hogy lehetőség van arra, hogy adójóváírást az éves becsült jövedelem alapján, havonta, arányosítva vegyem igénybe (ez 6 090 Ft lenne), később azonban havonta a maximális 11 340 Ft-ot kezdték érvényesíteni. Ez számomra mindenképpen hátrányos, hiszen a jogosultsági határ eléréséig már több adójóváírást érvényesítek, mint amennyi valójában járna. Tényleg nem lehet havonta, arányosan érvényesíteni az adójóváírást, vagy csak a munkáltatóm szerint nem?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 48. § (12) bekezdésének a) pontja alapján a havi adójóváírás nem érvényesíthető a munkavállaló nyilatkozata alapján sem, ha a munkáltató, kifizető által az adóévben juttatott bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege meghaladja az 1 250 000 forintot (jogosultsági határt), vagyis a munkáltató az adójóváírást csak a jogosultsági határt meg nem haladó bérjövedelem erejéig veheti figyelembe, a csökkentett összegű adójóváírást havonta nem érvényesítheti az Ön javára a munkáltató.

Ilyen esetben Ön utólag az adóbevallásában érvényesítheti az Önt megillető adójóváírást.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.