adozona.hu
Az APEH válaszol: későn kiállított számla, fordított áfa és stornó
//test-adozona.hu/archive/20080314_apeh_afa_szamla
Az APEH válaszol: későn kiállított számla, fordított áfa és stornó
Tetszik
Mi lehet elfogadható az APEH részére, mint bizonyíték 15 napon túli számlázás esetén, hogy ne kelljen büntetést fizetni? Érvényesíthető-e a levonási jog olyan számla esetében, amelyet a számlát kiállító késve állít ki? Fordított áfára kiállított számlát miként lehet stornózni? Mi a teljesítés időpontja, és mi a számla kötelező adattartalma, ha gyűjtőszámlát vagy határozott időtartamra szóló számlát állítunk ki?
1. Cégem fordított áfás számlát állított ki egy ingatlannal kapcsolatos szolgáltatásról, és később kiderült, hogy a megrendelők nem tartoznak a fordított áfa hatálya alá. Kérik, hogy állítsuk ki simán (régi módon) áfásan a számlát. Visszaadják az előző számla 1. példányát. Mit kell tennem, hogy megfeleljek az új stornózás szabályainak. Elég-e, ha a számla minden példányát lefűzöm és ráírom: „rontott, vagy stronó”?
Az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: az áfatörvény) számlázás szabályait leíró X. fejezete nem használja a stornózás és számlahelyesbítés kifejezéseket.
A hatályos áfatörvény „számlával egy tekintet alá eső okirat” néven nevezi azokat a bizonylatokat, amelyek kétséget kizáróan valamely számlára hivatkozva, az azon szereplő adat kijavítása céljából, vagy az adó alapjának, illetve összegének módosítása céljából bocsátanak ki, és adattartalma megfelel a törvény 170. §-ban meghatározott minimális követelményeknek. E szerint az okiratnak tartalmaznia kell a kibocsátás keltét, a sorszámát, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja, hivatkozást arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja, az okirat kibocsátójának és címzettjének nevét és címét, valamint bármelyikük adószámát, ha azt a számla eredetileg is tartalmazta, a számla azon adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természetét, illetőleg annak számszerű hatását, ha ilyen van.
A kérdésben említett számla helyesbítése során tehát az áfatörvény 170. §-ban meghatározott minimális adattartalom megadásával kell eljárni: a sorszámozott okiraton egyebek mellett utalni kell az előző számla sorszámára, és arra, hogy a számla adattartalmából az adó összege módosul.
Az áfatörvény alapján is elfogadható a kibocsátott számla adatainak az olyan módon történő korrekciója, hogy az eredeti számlát stornírozzák és új számlát bocsátanak ki a teljesített ügyletről, mely utóbbiban már a helyes adatokat tüntetik fel. Amennyiben a számla kiállítása nyomdai úton előállított nyomtatvány alkalmazásával történt, a stornírozás megvalósítható úgy is, hogy a számla valamennyi példányát – pl. a „stornó” kifejezés rávezetésével – alkalmatlanná teszik a további használatra.
2. Mi a teljesítés időpontja, és mi a számla kötelező adattartalma, ha gyűjtőszámlát vagy határozott időtartamra szóló számlát állítunk ki?
Ha az adóalany egyazon adómegállapítási időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, akkor a felek előzetes megállapodása alapján a számla kibocsátására kötelezett fél e kötelezettségének gyűjtőszámla kibocsátásával is eleget tehet. A számla adattartalmára vonatkozó általános tartalmi kellékek (169.§) mellett az áfatörvény több speciális követelmény betartását is előírja: a gyűjtőszámlában az összes ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve kell feltüntetni, úgy, hogy egyúttal az egyes ügyletek adóalapjai, adómértékei az eltérő adómérték illetve adómentesség szerinti csoportosításban összesítetten szerepeljenek. Adómentes ügyletek esetén az adómentesség jogszabályi hivatkozását is fel kell tüntetni.
A gyűjtőszámla esetén több különálló ügyletről van szó, amelyekkel kapcsolatban a felek úgy állapodnak meg, hogy bár azokról külön számolnak el, de az ügyletekről számla kiállítására egy meghatározott időszak elteltével kerül sor. A több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet révén az egyes ügyletek teljesítési időpontja eltérő, és ezeket az egyes ügyletek tételes felsorolása során szintén tételesen kell szerepeltetni a számlán. A gyűjtőszámlán tehát annyi teljesítési időpontot kell szerepeltetni, ahány ügylet azon kiszámlázásra került.
A határozott időtartamra szóló számla alatt vélelmezhetően olyan ügylet számláját érti, mely ügylet teljesítési időpontjának – s ezzel együtt az adófizetési kötelezettség keletkezése napjának – megállapítására az áfatörvény 58. § rendelkezése alkalmazandó. Ilyen ügylet például a havi átalánydíj ellenében végzett könyvelés, karbantartás, az időszakra vonatkozó bérleti díj ellenében történő ingatlan bérbeadás, a folyamatosan teljesített áramszolgáltatás, mellyel időszakonként számolnak el, de ilyen lehet a napi rendszerességgel történő pékárú kiszállítás is, feltéve, hogy a teljesítéssel ugyancsak egy meghatározott időszakra vonatkozóan számolnak el (nem naponta).
Ebben az esetben a szolgáltatást nyújtó vagy terméket értékesítő fél adott időszakban végzett tevékenysége egy teljesítésnek minősül, és erről egy számlát kell kiállítani. A felek közötti, időszakos elszámolásban való megállapodás esetén a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének az esedékessége lesz, mivel minden egyes fizetési esedékesség lezár egy időszakot, amelyet egy teljesítésnek tekintünk.
3. A határozott időtartamra szóló számlát tudjuk-e alkalmazni eltérő fizetési határidők esetén? Ha igen, akkor minden vevővel a fizetési határidőt figyelembe véve kell megkötni a megállapodást? Hogyan érinti a havi áfa-bevallást, mikor állítom be a fizetendő adót?
Eltérő fizetési határidők esetén nem lehetséges a határozott időtartamra szóló számla kiállítása, hiszen az adott időszakban a teljesítésre kötelezett által végzendő összes tevékenység egy teljesítésnek minősül, erről egy számlát kell kiállítani, amelyen egyetlen teljesítési időpont szerepel, ami egyben a számla egyetlen fizetési határideje is. Természetesen minden vevő tekintetében külön-külön fizetési határidőt kell figyelembe venni teljesítési időpontként, ha a vevők fizetési határidői eltérőek.
4. Mi lehet elfogadható az APEH részére, mint bizonyíték 15 napon túli számlázás esetén, hogy ne kelljen büntetést fizetni?
A számlakibocsátás határidejének be nem tartása esetére nincs olyan bizonyíték, amely a mulasztási bírság kirovását megakadályozhatná. Azonban ha például az adózó az adóhatósági vizsgálat során igazolja, minden tőle elvárhatót megtett, hogy a számlakibocsátási kötelezettségének a törvényben meghatározott időpontig eleget tegyen, a mulasztási bírság összegét az adóhatóság a kiszabható maximális összegnél kisebb összegben állapítja meg.
5. Érvényesíthető-e a levonási jog olyan számla esetében, amelyet a számlát kiállító késve - a teljesítés dátumát követően, a maximális 15 napon túl – állít ki, és ez a számlán szereplő dátumokból is kitűnik?
A késve kiállított számla alapján is lehet levonási jogot gyakorolni, ha annak más hibája nincs, hiteles, és levonásra jogosít, legfeljebb a számlakibocsátót fogják mulasztási bírsággal sújtani a késedelmes számlakibocsátás miatt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
