adozona.hu
Rehabilitációs járadék vagy rokkantnyugdíj: kinek, mikor és mennyi?
//test-adozona.hu/archive/20080218_rehabilitacios_jaradek_rokkant_nyugdij
Rehabilitációs járadék vagy rokkantnyugdíj: kinek, mikor és mennyi?
Tetszik
A rokkantnyugdíjasok számának csökkentése nem titkolt célja a kormánynak. A közel 800 ezer rokkantnyugdíjas közül 460 ezren a nyugdíjkorhatár alatt vannak, közülük 250-260 ezren 55 év alattiak. A problémával foglalkozó szakemberek szerint sokan képesek lennének dolgozni, s a rokkantnyugdíjat csak feketemunkájukat kiegészítő jövedelemként veszik fel. Mindezt a rehabilitációs járadékkal orvosolná a jogalkotás. Ehhez kapcsolódóan januártól új rendszer lépett életbe.
A rehabilitációs járadékot az erre, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére szolgáló nyomtatványon lehet igényelni a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál. Az igénybejelentő lapot bármely hozzátartozó, barát, rokon, segítő is kitöltheti; a lényeg az, hogy az adatok az igénylőre vonatkozzanak és az igénylő saját kezű aláírásával „hitelesítse” a nyomtatványt. Az igényérvényesítéshez egy nyilatkozat kitöltése is szükséges, valamint csatolni kell a háziorvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt (beutalót), zárójelentést (ha volt ilyen), és az „üzemorvos” tájékoztatóját a betöltött munkakörről. Igénybejelentésre elektronikus úton is van lehetőség. Az adatlapon fel van tüntetve, hogy a kitöltés esetleges pontatlanságai miatt hátrány nem érheti az igénylőt. A kitöltés során többek között arra is választ kell adnia az igénylőnek, hogy dolgozott-e már rehabilitációs munkakörben, kért-e korábban valamilyen ellátást, a munkakönyvében nem szerepelő foglalkoztatás listáját is mellékelni kell, be kell számolnia állapotáról, az utóbbi 5 évben betöltött munkakörökről, megjelölve, melyik okozott és milyen problémát. Az igénylő azt is megjelölheti, hogy milyen feltételeket tart szükségesnek az újrafoglalkoztatásához.
Rehabilitációs járadékra azok jogosultak, akik
- 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedtek, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben, illetve a képzettségüknek megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül alkalmatlanok,
- kereső tevékenységet nem folytatnak,
- keresetük, jövedelmük legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó kereset, jövedelem havi átlagánál, továbbá
- rehabilitálhatók és
- az életkor szerint szükséges szolgálati időt megszerezték.
A feltételeket nézve új fogalommal is találkozhatunk. A munkaképesség csökkenése helyett az egészségkárosodás mértékét állapítja majd meg a szakértői bizottság – nyelvében él a nemzet alapon, ezzel is sugallva, hogy egy „leszázalékolt” embernek is van esélye a munkaerőpiacon.
A besorolás tehát így változik:
- 100 százalékos munkaképesség csökkenés helyett 80-99 százalékos egészségkárosodás (I, II. csoportú rokkant
- 67 százalékos munkaképesség csökkenés helyett 50-79 százalékos egészségkárosodás (III. csoportú rokkant)
- 50 százalékos munkaképesség csökkenés helyett 40-49 százalékos egészségkárosodás
- 40 százalékos munkaképesség csökkenés helyett 32-39 százalékos egészségkárosodás
(A százalékos mértékek és a hozzájuk kapcsolódó ellátási fajták a http://www.orszi.hu oldalon is megtekinthetők.)
[[ Oldaltörés: A többsíkú rehabilitáció és a járadék összege ]]
„A jelenleg ellátásban részesülő rokkantsági nyugdíjasokat az új rendszer csak 2009-től érinti. A hatályos jogszabály szerint azonban a 2008-ban felülvizsgálatra utalt ellátottak külön kérhetik a rehabilitációs járadék folyósítását, természetesen ilyenkor a rehabilitációról is dönt a szakértői bizottság” – magyarázza Juhász Ferenc. Azoknál, akiket véglegesen rokkantnyugdíjasnak minősítettek, és nem kell felülvizsgálatra menniük, nem vizsgálják a rehabilitáció lehetőségét. Azoknak viszont, akiknél azt állapítja meg a kérvényezőről a szakértői bizottság, hogy rehabilitálható – kötelező részt vennie a rehabilitációs programban.
A munkaügyi központok eddig is képeztek át munkanélkülieket, de gyakran előfordult, hogy a sikeresen elvégzett képzés csak a statisztikát javította, elhelyezkedni ennek birtokában sem sikerült. Felmerül a kérdés, hogy az új rendszer mitől lehet majd sikeresebb.
„Az egyéni képességeket és a térség munkaerőpiaci igényeit figyelembe véve meghatározható a konkrét foglalkoztathatóság iránya is. Az előzetesen elkészített modellszámítások alapján a munkaerőpiac képes lesz fogadni a rehabilitált személyeket. A sikeres rehabilitáció évi 5-6 ezer fővel növelheti majd a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak számát. A foglalkoztatást különböző támogatási rendszerek ösztönzik” – érvel Juhász Ferenc.
A rehabilitációs járadék összege megegyezik az azonos szolgálati idő és járulékalap után járó III. csoportos rokkantsági nyugdíj 120 százalékával, ebből azonban nyugdíjjárulékot kell fizetni (a nettó összeg tehát nem sokkal magasabb, mint a rokkantnyugdíj), és a rehabilitációs járadékban részesülőt a 13. havi ellátás nem illeti meg. Adózás szempontjából z a járadék nyugdíjnak minősül, így adózáskor a nyugdíjak adózására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A rehabilitációs járadék évente emelkedik a vonatkozó társadalombiztosítási és nyugellátási törvénynek megfelelően (Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 62.-63. §). Az ellátás megszüntetésére vonatkozó szabályokat szintén törvény szabályozza. Összegét 50 százalékkal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő személynek három egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
- a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét,
- de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.
Megszűnik a rehabilitációs járadékra való jogosultság, ha a járadékos:
• meghalt,
• az ellátás megszüntetését kérte,
• az ellátás időtartama eltelt,
• három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,
• kereső tevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét,
• egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következik be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
• együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti,
• foglalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
