adozona.hu
Az APEH válaszol: bevallás, osztalék, adójóváírás
//test-adozona.hu/archive/20080221_apeh_bevallas_adojovairas
Az APEH válaszol: bevallás, osztalék, adójóváírás
Tetszik
Nyugdíjasként több évig kiadtam lakásomat, mely után 20 százalék adót fizettem, de 2007-től nincs lakáskiadásból származó jövedelmem. Kell-e nullás adóbevallást készítenem, vagy nem is kell beküldenem APEH felé semmit? Kell-e személyi jövedelembevallást beadnom, ha nyugdíjasként a tőzsdei részvényeim után 2007 évben osztalékot kaptam, melyből a 10 százalék forrásadót a kifizető levonta? Ha a munkavállaló munkabéréből kiszámítható, hogy csak részarányosan jár neki az adójóváírás, akkor tehet-e a munkavállaló nyilatkozatot adójóváírás érvényesítéséről?
Ebben az esetben nem kell adóbevallást benyújtania 2007. évről, kivéve, ha Ön egyéni vállalkozó, mert akkor mindenképp fennáll az adóbevallás-adási kötelezettsége.
2. Kell-e személyi jövedelembevallást beadnom, ha nyugdíjasként a tőzsdei részvényeim után 2007 évben osztalékot kaptam, melyből a 10 százalék forrásadót a kifizető levonta.
Amennyiben az osztalékból származó jövedelme az adóévben nem haladta meg az 50 ezer forintot és a nyugdíjon kívül más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelmet nem szerzett, akkor nem kell adóbevallást benyújtania a 2007. évről.
3. Heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett kiváltottam az egyéni vállalkozói igazolványt 2007 júliusában. Tevékenységem tárgyi adómentes, tételes elszámolást választottam és éves bevallási gyakoriságot. Milyen befizetési kötelezettségem van, és milyen nyomtatványokat kell kitöltenem?
Az általános forgalmi adó bevallásának gyakoriságát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. számú melléklet I/B. 3. pontja határozza meg. Eszerint a tevékenységét kezdő adóalany a tevékenység kezdésének évében főszabályként negyedéves bevalló. Az azt követő években már a megelőző években bevallott elszámolandó adójának nagyságrendje alapján marad negyedéves bevallói körben, vagy átléphet havi, vagy éves bevallói körbe. A bevallás gyakoriságot befolyásolhatja még a közösségi adószám megléte, mely az éves bevallási gyakoriságot negyedévesre módosítja.
Amennyiben az adóalany a 2007-ben kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytatott, és csak adómentes értékesítései voltak, valamint nem volt más (pl. külfölditől igénybe vett szolgáltatás, alkalomszerű tárgyi eszköz értékesítés) miatt sem általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, akkor 2008-ban általános forgalmi adóban továbbra is negyedéves bevallásra lesz kötelezett. Ennek oka az, hogy az áfa bevallás gyakoriságának év eleji beállításához szükséges feltételek szerint nincs olyan értékelhető adat a tárgyévet megelőző második évből, amely alapján éves bevallásra lenne jogosult, mivel akkor adóalanyként még nem létezett. 2009-től – gazdálkodásának e tekintetben hasonló körülményeit feltételezve – már feltehetően az éves áfa bevallói körbe fog tartozni, mivel akkorra a tárgyévet megelőző második adóévben már volt értékelhető adata, vagyis látható, ha nem volt 250 ezer forintot meghaladó elszámolandó adója. A bevallás gyakorisági státus addig áll fenn, amíg az adózás rendjéről szóló törvény áfa bevallás gyakoriságra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott értékhatárokat nem lépi át és kerül eltérő gyakoriságú bevallói körbe. Befolyással van a bevallás gyakoriságára az is, ha közösségi adószámmal rendelkezik, mely esetben negyedéves áfa bevallásra kötelezett.
Tekintettel arra, hogy 2007-ben tevékenységét kezdő adóalany volt, arra az évre negyedéves bevallási gyakorisága lenne főszabályként az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései értelmében azonban az az adóalany, aki (amely) a bejelentkezésekor kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytató adóalanyként jelentkezett be, mentesül az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan az adóbevallási kötelezettség alól, ha az adott adómegállapítási időszakban kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez, és más – előzőekben említett – okok miatt adó fizetésére nem kötelezett. (Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 48/A. §-a – 2007. évre vonatkozóan –, illetve 2008. évtől a 2007. évi CXXVII. törvény 257. §-a rendelkezik erről.) Ebből következően, amennyiben előzőekben foglaltak alapján áfa fizetési kötelezettsége nem keletkezett az adóalanynak 2007-ben, akkor áfa bevallás benyújtására nem volt kötelezett.
4. Lakáshitel-törlesztéssel kapcsolatos adókedvezményről érdeklődöm. Jövedelmem a 3,4-4 milliós határ közé esik. Gyermekem tartósan beteg, 2007-ben gyesen voltam, és mellette 8 órában dolgoztam. Melyik jövedelemhatárt vehetem figyelembe az adóbevallásomban?
Tekintettel arra, hogy a kérdése nem tartalmazza a válaszadáshoz szükséges összes lényeges információt, így arra általános tájékoztatást adható csak:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 2006. december 31-én hatályos 38. §-a szerint az összevont adóalap adóját adókedvezmény csökkenti, amely az 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj címén az adóévben megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg 30 százaléka, vagy 40 százaléka feltéve, hogy a magánszemély által a kedvezmény alapjául szolgáló lakás célú felhasználásra felvett hitel(ek) összege a 10 millió forintot, illetve a 15 millió forintot nem haladja (nem haladta) meg.
Az igénybe vehető kedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 120 ezer forintot, akár 30, akár 40 százalékos mértékű kedvezményre jogosult.
A kedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, akinek az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme a 4 millió, illetőleg a szja-törvényben meghatározott esetben az 5 millió forintot nem haladja meg.
Amennyiben az Ön bevallásadási kötelezettség alá eső összes jövedelme a 3 millió 400 ezer forintot meghaladja, de nem volt több 4 millió forintnál, akkor az Önt egyébként megillető kedvezményt, a legfeljebb 120 ezer forintot csökkentenie kell a 3 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával.
Amennyiben Ön az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adósként, adóstársként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlannak egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelemhatár az Ön esetében 4 millió 400 ezer forint.
A 30, illetőleg 40 százalékkal kiszámított összeget, a legfeljebb 120 ezer forintot csökkenteni kell a 4 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával akkor, ha az Ön bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem több 5 millió forintnál.
Megjegyzem továbbá, hogy a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény a 2007-es adóévre csak abban az esetben érvényesíthető, ha a hitel törlesztése legkésőbb 2006. december 31-éig megkezdődött.
5. Adójóváírás 1 250 000 forintig adható teljes összegben. Ha a munkavállaló munkabéréből kiszámítható, hogy csak részarányosan jár neki az adójóváírás, akkor tehet-e a munkavállaló nyilatkozatot adójóváírás érvényesítéséről, vagy csak adóbevalláskor veheti figyelembe a részarányos kedvezményt?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 48. § (12) bekezdésének a) pontja alapján a havi adójóváírás nem érvényesíthető a munkavállaló nyilatkozata alapján sem, ha a munkáltató, kifizető által az adóévben juttatott bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege meghaladja az 1 250 000 forintot. Ilyen esetben a munkavállaló utólag az adóbevallásában érvényesítheti az őt megillető adójóváírást.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
