adozona.hu
Adócsomag 2009-re: lehetne nagyobb a mozgástér
//test-adozona.hu/archive/20080219_gyurcsany_miniszterelnok_beszed_oszko_del
Adócsomag 2009-re: lehetne nagyobb a mozgástér
A miniszterelnök hétfői beszédében a 2009-re várható adócsomagra vonatkozóan ismételten csak annyit említett, hogy a költségvetésnek 200 milliárd forintos mozgástere van, egyéb konkrétumokat nem mondott. Az Adózóna által megkérdezett szakértők azonban ennél nagyobb mozgásteret is elképzelhetőnek tartanának. Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója és Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője kommentálta a miniszterelnöki beszédben elhangzottakat.
A miniszterelnök hétfői beszédében megemlített 200 milliárdos adócsökkentési csomag inkább megerősítő jellegű volt, mint újdonság – mondta Oszkó Péter a miniszterelnöki beszédet követően az Adózóna kérdésére. Önmagában a 200 milliárd forintos adócsökkentés kevés, de ennél nagyobb mozgásteret csak az adószerkezet átalakításával és újabb adózók bevonásával lehetne elérni – tette hozzá a Deloitte elnök-vezérigazgatója.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young (E&Y) adószakértője szerint a miniszterelnök által említett adócsökkentési mozgásteret a négy százalékos különadó megszüntetésével ki is lehetne tölteni, ez azonban az összes járulék- és adóbevételnek csak 2 százalékát jelenti. A 2009-től tervezett adócsomagról eddig ismertek alapján egyébként Oszkó Péter nem valószínűsítette, hogy a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok terén radikális csökkentés következne be.
Vámosi-Nagy szerint ennél a 200 milliárd forintnál nagyobb mozgásteret is lehetett volna teremteni adócsökkentésre, ha a reformokban az adóemeléssel szemben az állami kiadások csökkentése nagyobb hangsúlyt kap. Az E&Y szakértője ugyanakkor úgy véli, extra mozgástér lehetne még a költségvetést terhelő támogatások körül, ugyanis egy közelmúltban kiadott tanulmány szerint Magyarországon ezek a támogatások az EU átlagának háromszorosára, az újonnan csatlakozott országokénak pedig kétszeresére rúgnak.
Ha csak a miniszterelnök által említett 200 milliárd forintos összeg áll rendelkezésre, akkor Vámosi-Nagy szerint csak a különadót kellene felszámolni. Ha viszont mégis találnának lehetőséget nagyobb mértékű adócsökkentésre, akkor célszerű lenne két dologra koncentrálni a különadó megszüntetésén túl. Egyrészt a nyereségadó-kulcsot le kellene vinni 10 százalékra, hogy a külföldi befektetők nagyobb kedvvel jöjjenek Magyarországra. Ez nemcsak a munkahelyteremtés szempontjából lenne fontos, hanem a kis-és középvállalatoknak is sokat segítene.
A másik vonal viszont valóban az élő munkaerő bruttó költségeinek csökkentése lenne. Vámosi-Nagy Szabolcs itt az szja területén látna csökkentési lehetőséget. A szakértő szerint a tb-járulék egészének fedeznie kellene a társadalombiztosítás kiadásait és ezt a terhet viselők számára is állandóan láthatóvá kellene tenni. Az adószakértő tehát nem tarja szerencsésnek a jelenlegi rendszert, vagyis azt a módszert, hogy csökkentsék a tb-járulékot, a nyugdíjalapot meg a gyógyszerkasszát pedig adóból pótolják.
Alaptalannak bizonyult előrejelzésében az Index a 2009-től életbe lépő adócsomag fajsúlyos lépései között említette a szolidaritási adó eltörlését, az egészségügyi járulék esetében egy plafon bevezetését, ami fölött már nem kellene járulékot fizetni, illetve az iparűzési adót érintő változásokat. Ezek közül az Adózónának nyilatkozó szakértők a különadó megszüntetését kívánatosnak tartanák. Ezt az adót ideiglenesnek ígérte a kormány, és jó lenne, ha az ideiglenes szóhasználathoz Magyarországon nem 40 év tapadna – jegyezte meg Vámosi-Nagy Szabolcs. Oszkó Péter véleménye szerint pedig a szolidaritási adó eltörlése mindenképp bizalomnövelő hatású lehetne.
Az összes munkáltatói és munkavállalói járulékokra vonatkozóan egy felső határ bevezetése már régóta szakmai egyeztetések tárgya – mondta el a Deloitte elnök-vezérigazgatója. Az adószakértők közül sokan támogatták, mondván, hogy a foglalkoztatási adó terhei nem a minimálbér kategóriájában problémásak, ahol az adóterhelés alig jelentkezik, hanem sokkal inkább az úgynevezett marginális adóterhek – a legmagasabb adóterhek – szempontjából, amik nagyon hamar belépnek a rendszerbe és nagyon magasak. Ezt a fajta magas marginális adóterhelést járulékhatárok beiktatásával lehetne orvosolni. Oszkó Péter szerint ez ésszerű lépés lenne, és érdemben változtatna a jelenlegi helyzeten abban a jövedelemsávban, ahol a foglalkoztatás a legjobban akadozik és ahol a legnagyobb az adókikerülési hajlandóság.
Az iparűzési adóval csökkentésével Vámosi-Nagy Szabolcs szerint önmagában nem lehet túl sokat elérni, inkább ki kellene váltani. Ehhez azonban az önkormányzati rendszert is teljesen át kellene alakítani, amihez viszont kétharmados törvény kellene. Erre pedig egyelőre nincs esély. Az Ernst and Young adószakértője úgy véli, a társasági adó 16 százalékról 10 százalékra történő csökkentésének nagyobb visszhangja lenne és jobb megoldás is lenne az iparűzési adó csökkentésénél.