Korkedvezményes nyugdíjas jövedelme, gyermekét váró tanuló gyede

Megosztás Tetszik

Mennyit kereshet a korkedvezményes nyugdíjas, ha nem akarja, hogy szüneteltessék a nyugdíját? Külföldön munkavállaló járulékainak befizetését érdemes-e átvállalnia Magyarországon élő hozzátartozójának? Szülés előtt álló tanuló jogosult-e gyedre, és milyen feltételekkel? Olvasóink kérdéseire Futó Gábor, az Adózóna új tb-szakértője válaszol.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó, előrehozott öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó mekkora jövedelemre tehet szert 2008-ban, úgy, hogy nyugdíját ne szüneteltessék?
Abban az esetben, ha valaki 2008. január 1-jét megelőző időponttól ment el 62 éves kora előtt nyugdíjba, ez évben még kereseti korláttal nem kell számolnia. [ezek a nyugdíjas személyek – átmeneti szabály szerint – keresőtevékenységükről első ízben majd csak 2010-től adnak számot]. Aki azonban 2007. december 31-ikét követő naptól vált nyugdíjassá, annak éves szinten a járulékalapot képező keresete nem haladhatja meg a 69 ezer forintos minimálbér tizenkétszeresének összegét. Aki ezt a keretösszeget kimeríti, azt az adóhatóság jelenti a nyugdíjfolyósító szervnek. 

Az elektronikus adó- és járulékbevallási szabályozás– sok minden más mellett – már tartalmazza a magánszemély nyugdíjas státuszát is. A járulékalapot képező jövedelemnek nem szabad többnek lennie, mint a minimálbér tizenkétszerese. Ez egy kiegészítő tevékenységű, azaz nyugdíjas eva adóalany egyéni vállalkozó esetén az eva adóalap (éves összes bevétel) 10 százaléka. Miután azonban az eva adóalany éves bevalló, ezért neki a nyugdíjfolyósító szervhez külön bejelentést kell tennie arról, hogy járulékalapot képező jövedelme meghaladta a minimálbér tizenkétszeresének összegét. Megjegyezzük, hogy a 62. életév betöltése után már nincs kereseti korlátozás.  


Fiam Angliában dolgozik, munkaviszonyban áll, ott biztosított, ott fizet járulékot az angol jogszabályok szerint. Ha hazajön, Magyarországon hogyan lesz jogosult egészségügyi ellátásra, kell-e utána fizetni azt a bizonyos 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot (átvállalhatom-e helyette)?
Bár az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett helyett más személy (vagy szerv is) átvállalhatja, ebben az esetben nem célszerű. A közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint ezek családtagja egy uniós polgár abban a tagállamban biztosított és ott fizet járulékot, ahol keresőtevékenységét végzi. Az uniós egyenlő elbánás elvének megfelelően egy tagállam biztosítottja ugyanolyan feltételek mellett veheti igénybe az orvosilag indokolt egészségügyi szolgáltatásokat, mint az adott tagállam biztosítottja. (a szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK. Rendelet értelmében )

Fiának nem kell mást tennie, mint mielőtt hazatér Magyarországra, Angliában váltsa ki az angol nyelvű (a magyarral teljesen megegyező) uniós egészségbiztosítási kártyát. Ennek felmutatásával ugyanúgy igénybe veheti az ellátást, mintha Magyarországon állna munkaviszonyban. Hangsúlyozzuk, hogy itthon ne a magyar TAJ – kártyájával próbálkozzon, mert az nem jó! Ha esetleg el is látnák ennek alapján, s ez később kiderülne, még a nyújtott ellátás értékének megtérítése is felmerülhetne. Ha a külföldi uniós egészségbiztosítási kártyát mutatja fel, az ennek alapján nyújtott ellátás összegét a Magyar egészségbiztosítási szerv kiszámlázza az illetékes teherviselőnek (oda, ahol a biztosítás fennáll, és a járulékfizetés megtörténik). Így aztán idehaza külön ilyen 4350 forintos egészségügyi hozzájárulást fizetni nem kell.

Főiskola nappali tagozatos hallgatója vagyok, emellett dolgozom egy cégnél. Gyermeket várok, a szülés várható időpontja 2008. május vége. Kérdésem, hogy kaphatok-e terhességi- gyermekágyi segélyt, gyedet?  
2008-től erre van lehetőség! A jogosultsághoz az kell, hogy a szülés a biztosítási jogviszony (a munkaviszony) fennállása alatt (vagy annak megszűnését követő 42 napon belül történjen). A másik feltétel, hogy a szülő nő a szülést megelőző két éven belül rendelkezzék legalább 180 napi biztosítási idővel. A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe beszámítják a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét. 

Az ellátás összege függ a munkaviszonyban elért – a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező – kereset nagyságától. 2008. előtt az említett ellátások ilyen tanulónál az egyéb feltételek megléte esetén sem volt megállapítható, mert hiába dolgoztak, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizethettek, így az ellátásnak nem volt alapja. Noha, véleményünk szerint az iskola nem erre való, ha valaki dolgozik mellette, a szüléssel kapcsolatos társadalombiztosítási ellátások már megilletik.

Annak az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult nőnek, aki idén márciusban tölti be az 57. életévét, a nyugdíj igénybevételéhez vissza kell-e adnia a vállalkozói igazolványát, ki kell-e lépne a betéti társaságból?
2008-tól a 62. életév betöltése előtt igénybe vehető előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság feltétele az is, hogy a nyugdíjigénylő biztosítással járó jogviszonyban ne álljon. A nyugdíjtörvény szerinti biztosítási jogviszonyt kell megszüntetni az előrehozott öregségi nyugdíj megállapíthatósága érdekében. Így a nyugdíjjogosultság érdekében meg kell szüntetni munkaviszonyunkat, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyunkat, de annak nincs akadálya, hogy később ilyen jogviszonyt nyugdíjasként újra létesítsünk (de ez esetben kereseti korlátozással kell számolnunk). A  Társadalombiztosítási jogszabály (Tbj.) szerint biztosított a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni, illetve társas vállalkozó is.  (Az 1997. évi LXXX. nyugdíjtörvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) – b) és e) – g) pontja határozza meg a biztosítási jogviszonyt)

Emiatt merül fel a kérés, vajon az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele előtt vissza kell-e adni a vállalkozói igazolványt, fel kell-e számolni a gazdasági társaságot (vagy meg kell szüntetni ottani tagsági jogviszonyunkat)? A válaszunk egyértelműen nem! Csak a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó biztosítottnak. Az egyéni, vagy társas vállalkozó attól a pillanattól kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó lesz, amikor saját jogú nyugdíjassá válik (ilyen az előrehozott öregségi nyugdíj is). Vagyis ettől kezdve már nem áll fenn biztosítással járó jogviszonyban, ezért már nincs olyan jogviszony, amelyet meg kellene szüntetnie[merthogy az magától megszűnt].