Online póker, osztalék és szja-kedvezmény ügyvezető munkáltatónak

Megosztás Tetszik

Online szerencsejátékból származó nyeremény után kell adózni? Az osztalék és a vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelemadóját az eva kiváltja, de bármilyen más közteherrel kell-e számolni az esetükben? Ha egy ügyvezetőt, a munkáltatói jogok gyakorlóját munkaviszony keretében foglalkoztatják, akkor érinti az szjá-val kapcsolatos adókedvezmény, és a természetbeni juttatás lehetősége?

Külföldi bejegyzésű cégnek dolgozom, amely jutalékot fizet a magánszámlámra. Ezután hogyan kell a személyi jövedelemadózni (forrásadósan, vagy összevont jövedelemként?). A külföldi cég, tájékoztatásuk szerint levon adót (nem nevezte meg a tájékoztatón, hogy milyen címen). Ez a jövedelem egyéb járulékfizetési kötelezettséget von-e maga után?
A kérdés megválaszolásához nem áll elegendő információ a rendelkezésemre. Az adókötelezettség megállapításához – a külföldi elem jelenlétére is tekintettel – a következő adatok szükségesek:
- Melyik országban bejegyzett céggel van Önnek jogviszonya? Ezzel az állammal kötött-e Magyarország a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, illetve szociális tárgyú nemzetközi egyezményt?
- Ön Magyarországon bír illetőséggel (állandó lakóhelye Magyarországon van)?
- Ön Magyarországon vagy külföldön végzi a munkáját?
- Milyen jogviszony áll fenn Ön és a társaság között (munkaviszony vagy megbízási, illetve vállalkozási szerződés)?
- Ön magánszemély, vagy egyéni vállalkozó?
- A külföldi cégnek van-e Magyarországon telephelye?
- Ön biztosított-e valamelyik országban?

Tekintettel arra, hogy a fenti kérdések mindegyikének jelentős kihatása lehet az adókötelezettségre, így konkrét választ nem tudok adni. Tájékoztatásul közlöm, hogy amennyiben (1) a kérdéses társaság az Európai Unió egyik államában, (2) míg Ön Magyarországban bír illetőséggel, (3) és a munkát Magyarországon végzi, (4) illetve Önök között munkaviszony áll fenn, (5) és Ön nem egyéni vállalkozó, (6) a külföldi cégnek nincs Magyarországon telephelye, (7) végezetül pedig Ön Magyarországon biztosított, akkor az adó- és járulékkötelezettség a következőképpen alakul:

Az adóztatásra jogosult államot a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények szabályai alapján lehet megállapítani. Az egyezményeknek általában a 15. cikke szabályozza a nem önálló munkából, munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat, függetlenül attól, hogy munkabérről, vagy más hasonló térítésről, jelen esetben például jutalékról legyen is szó. Az egyezmények 15. cikkének első bekezdésében foglalt főszabály szerint a munkaviszonyból származó jövedelem abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik. Mivel az egyezmény 15. cikkének speciális szabályai jelen esetben nem alkalmazhatóak, így az Ön jövedelme, azaz a jutalék is Magyarországon adóztatható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a külföldi államban levont adó az Ön részére – feltehetően a külföldi adóhatóságtól – visszajár.

A jutalék Magyarországon ugyanolyan módon válik adókötelessé, mint a munkabér többi része. Azaz a jutalék – mint nem önálló tevékenységből származó jövedelem – után az adótábla szerinti adót kell megfizetni.

A közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71. (EGK) sz. Tanácsi rendelet és az annak végrehajtására kiadott 574/72. (EGK) sz. Tanácsi rendelet 13. cikkének (2) bekezdés szerint egy tagállam területén munkát végző személy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, még abban az esetben is, ha egy másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, vagy külföldi illetőségű vállalkozás foglalkoztatja. E szabályok alapján a magyarországi munkavégzésre tekintettel a járulékokat is Magyarországon kell megfizetni. Mivel azonban Ön a külföldi illetőségű társasággal, azaz nem kifizetővel áll biztosítási jogviszonyban, így a járulékokat (29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, továbbá 3 + 1,5 százalékos mértékű munkavállalói járulékot) saját magának kell bevallania és befizetnie.

Online szerencsejátékból (nem Szrt. érdekeltség hanem külföldi site-ok) - származó nyeremény után kell-e adózni? Ha igen akkor milyen mértékben?
A külföldi szervező által juttatott, online szerencsejátékból származó jövedelmet Magyarország akkor adóztathatja, ha a játékos magyar illetőséggel (állampolgárság, állandó lakhely, szokásos tartózkodási hely, létérdek központja alapján) bír. Fontos azonban, hogy az online szerencsejátékok nem tartoznak a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, így a szerencsejátékokra vonatkozó speciális jövedelemadó szabályok sem alkalmazhatóak. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik minden jövedelem, kivéve amit kifejezetten mentesít a törvény. Mivel pedig ilyen adómentességre vonatkozó szabály nem szerepel a törvényben, így az internetes szerencsejátékból származó jövedelem is adóköteles.

Abban az esetben, ha a magánszemély valamilyen hosszabb ideig folytatott tevékenységéhez kapcsolódik a nyeremény megszerzése (például az online póker), a nyeremény a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének minősül. Abban az esetben pedig, ha a nyeremény megszerzése nem függ tevékenység gyakorlásától (például internetes lottó, sportfogadás), akkor a nyeremény egyéb jövedelmet képez. Mindkét esetben csökkenti a bevételt a nyeremény megszerzése érdekében felmerült, igazolt költség, így például az esetleges regisztrációs díj, és magának a tétnek az összege. Azonban a különböző játékalkalmakkor, illetve különböző fogadások alkalmával elszenvedett veszteséggel a nyeremény nem csökkenthető. Így például internetes póker esetében az egy játékalkalommal (ami feltehetően több partit jelent) elszenvedett veszteség nem vonható le a következő játékalkalom során elért nyereményből. Amennyiben a játék önálló tevékenységnek minősül, akkor a felmerült és igazolt költségek helyett a magánszemély alkalmazhatja a 10 százalékos (vélelmezett) költséghányadot is azzal, hogy az adózó az adóévben a választásától nem térhet el. A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetében a jövedelem a bevétel 90 százaléka.

Az így kiszámított jövedelem után a magánszemélynek az adótábla szerinti adót (18, 36 százalék), illetve 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Fontos, hogy a magánszemélynek a negyedévet követő hó 12-ig adóelőleget is kell fizetnie.

Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. esetében a tagnak juttatott osztalékot, vagy a vállalkozásból kivont jövedelmet terheli-e bármilyen más adó vagy további járulék, ha az eva egyébként megfizetésre került a teljes bevétel után? Azaz az osztalék és a vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelemadóját az eva ugyan kiváltja, de bármilyen más közteherrel kell-e számolni az esetükben?
Az eva hatálya alá tartozó betéti társaság tagjának juttatott osztalékot, vállalkozásból kivont jövedelmet nem terheli az eván túli további adó- vagy járulékkötelezettség. Ez azonban nem érinti azt a járulékkötelezettséget, amelyet a társaságnak a személyesen közreműködő tagja után kell teljesítenie (a minimálbér vagy annak kétszerese után történő járulékfizetés).

A 2007 szeptember 1-i gazdasági társaságokról szóló törvényt és cégtörvény módosítása alapján az eddigi munkáltatói jogokat gyakorló tag csak főfoglalkozású tag lehetett, és ezzel nagyon sok olyan természetbeni juttatást és adójóváírást nem vehetett igénybe ami a munkavállalóinak megadatott- most lehetőséget ad az említett törvényi hely, hogy munkaviszony keretében lássa el eme feladatokat. Kérdésem, hogy ezzel egyidejűleg ha a taggyűlés úgy dönt, hogy munkaviszony keretében kívánja az ügyvezetőjét, munkáltatói jogok gyakorlóját foglalkoztatni akkor rá is vonatkozik automatikusan a törvényben leírt adókedvezmény és adómentes természetbeni juttatás.
A kérdéssel kapcsolatban az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium között jelenleg egyeztetés folyik. Az egyeztetés eredményét az adóhatóság feltehetően Adózási kérdésre adott válasz formájában közzé fogja tenni.