adozona.hu
Értéknövelő beruházás és örökösödési illeték
//test-adozona.hu/archive/20080128_kerdes-felelet_illetek_ingatlan_orokosode
Értéknövelő beruházás és örökösödési illeték
Mekkora az örökösödési illetéke a kincstári takarékjegynek? A külföldi bankszámláról örökölt pénz illetékköteles? Illetékköteles az ajándékba kapott pénz? Értéknövelő beruházásnak számít-e a víz- és csatornaművek részére fizetett társulati hozzájárulás?
Kincstári takarékjegyet örököltem, mekkora az örökösödési illeték mértéke?
Az értékpapír – így a kincstári takarékjegy – főszabályként öröklési illeték-köteles. Ugyanakkor a törvény szerint mentes az illeték alól az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 ezer forintot meg nem haladó része, így amennyiben az örökölt ingóság – jelen esetben a kincstári takarékjegy – értéke az említett összeghatárt nem haladja meg, úgy az mentes az öröklési illeték alól.
Amennyiben az örökölt kincstári takarékjegy értéke meghaladja a 300 000 forintot, és így öröklési illetéket kell utána fizetni, úgy az illeték mértéke tekintetében különbséget kell tenni aszerint, hogy az örökös áll-e, és ha igen, milyen rokonsági viszonyban az örökhagyóval.
A törvény három csoportot különböztet meg:
- ha az örökös az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik), úgy az illeték mértéke 18 millió forintig 11 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15 százalék, a 35 millió forint feletti rész után pedig 21 százalék.
- ha az örökös az örökhagyó első csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére, akkor az illeték mértéke 18 millió forintig 15 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21 százalék, a 35 millió forint feletti rész után 30 százalék.
- minden más, az előző két csoportba nem tartozó örökös esetén az illeték mértéke 18 millió forintig 21 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30 százalék, a 35 millió forint feletti rész után 40 százalék.
Ha magánszemély külföldről örököl bankszámlán lévő pénzt, az adó- és illetékmentes?
Az illetékekről szóló törvény öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseit magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés az örökösnek kell bizonyítania.
A törvény szerint ingónak minősül a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog. A magánszemély bankszámlán, illetőleg folyószámlán elhelyezett pénzére és kamataira a takarékbetétre vonatkozó szabályozások érvényesek (kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát). Mivel a takarékbetét mentes az öröklési illeték alól, ezért a bankszámlán elhelyezett pénz után sem kell öröklési illetéket fizetni.
Figyelembe véve tehát az előzőekben megfogalmazottakat, amennyiben a szóban forgó magánszemély (örökös) magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár, akkor a külföldön lévő bankszámlán elhelyezett pénzeszközei Magyarországon mentesülnek az öröklési illeték megfizetése alól.
Ha valaki pénzt kap ajándékba, akkor az adó illetve illetékköteles-e? Valamint van-e különbség a tekintetben, hogy az ajándékba kapott pénzt közvetlen hozzátartozótól, vagy pedig távoli rokontól esetleg mástól kapjuk?
Ingó ajándékozása után illetéket kell fizetni. A törvény szerint ingónak minősül – és így ajándékozási illetékköteles – a törvényes fizetőeszköz, azaz a pénz is. Megjegyezzük azonban, hogy az ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.
A törvény az illeték mértéke tekintetében különbséget tesz aszerint, hogy a megajándékozott áll-e, és ha igen, milyen rokonsági viszonyban az ajándékozóval. Eszerint a törvény az alábbi 3 csoportot különbözteti meg:
- Ha a megajándékozott az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik), úgy az illeték mértéke 18 millió forintig 11%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18%, a 35 millió forint feletti rész után pedig 21%.
- Ha a megajándékozott az ajándékozó 1. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére, akkor az illeték mértéke 18 millió forintig 15%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21%, a 35 millió forint feletti rész után 30%.
- Minden más, az előző két csoportba nem tartozó megajándékozott esetén az illeték mértéke 18 millió forintig 21%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30%, a 35 millió forint feletti rész után 40%.
Pénz ajándékozásával kapcsolatban a fent írtakon túlmenően felhívjuk még a figyelmet arra, hogy mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése. Takarékbetétnek minősül a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.
Egy belterületi ingatlan eladásakor értéknövelő beruházás-e a víz- és csatornaművek részére fizetett - csekkel igazolható - társulati hozzájárulás?
A hatályos szabályok szerint az ingatlan átruházása esetén értéknövelő beruházásként a külön jogszabályban meghatározott korszerűsítést és bizonyos korlátokkal az állagmegóvást lehet elszámolni. A korszerűsítés fogalmába beletartozik többek között a víz és csatornaközmű bevezetése. Azaz, ha a víz és csatornaközmű kiépül, és arra az adott ingatlan rákapcsolódik, a rákapcsolódással összefüggő összes költség, többek között a víz- és csatronaművek részére befizetett társulati hozzájárulás is elszámolható értéknövelő beruházásként.
Ugyanakkor, ha az értékesítésig a közműre az ingatlan nem kapcsolódik, akkor az értéknövelő beruházás nem valósul meg, így a társulati hozzájárulás sem számolható el. Az értéknövelő beruházás igazolására a csekken túl a Társulat által kiállított hivatalos okirat, illetve a szerződés is szükséges.