Amit a nem látható és az eltitkolt jövedelemről tudni kell

dr. Vámosi-Nagy Szabolcs

2007.12.21., 10:43 Frissítve: 2008.01.30., 15:52

Tetszik

A személyi jövedelemadó mindössze vékony szelet a magyar adórendszerben, az ezen a címen befizetett összeg a teljes adóbevétel ötödét sem éri el. Mégis állandó témája közéletünknek, sorozatos viták zajlanak annak mértékéről, progressziójáról, avagy éppenséggel lineárissá változtatásáról.

Érthető a folymatos eszmecsere, hiszen ez az az adó, amelyet rögtön látunk a bérpapíron, vagyis az a bér, amelyet meg sem kapunk. Ennek ellenére személyes tapasztalatom, hogy sokszor a vitázók nem, vagy alig ismerik azokat a tényeket, adatokat, amelyek nélkül jó néhány megállapítást nem is tennének, vagy nem úgy tennének, mint az adatok pontos ismeretével.

Az adatok pedig hozzáférhetők, mégpedig az adónem megszületésétől, 1988-tól. Az adóhivatal minden évben közzéteszi a bevallások főbb számait – értelemszerűen az adótitok veszélyeztetése nélkül. Ezekből a számsorokból megtudhatjuk, hogy hányan vallottak adóköteles jövedelmet, mi az átlag, hányan nem adóznak, holott rendelkeznek adóköteles jövedelemmel, milyen rétegek viselik az adótömeg nagyobbik részét stb.

Ezek az ismeretek annak ellenére érdekesek és hasznosíthatók, hogy tudjuk, a bevallásokban nagyon sok jövedelem nem szerepel, mert azt eltitkolják. A fusimunka ellenértéke, a borravaló és paraszolvencia, a magánbérbeadás és – óraadás stb. ellenértékeinek csak kis része jelenik meg az adóbevallásokban. Ha mechanikusan erre a szegmensre vetítjük a nemzetgazdasági szinten számított adózatlan gazdaság nemzeti össztermék (GDP) arányos mértékét, akkor is az egyébként adóköteles jövedelmek legalább 20 százaléka után nem adózik senki.

Azt se feledjük, hogy a kiáramló jövedelmek nem jelentéktelen hányada a törvényi előírások miatt nem is látható a bevallásokból. A nyugdíjak nagy része, a családi pótlék, az étkezési hozzájárulás, az üdülési csekk és még vagy százféle jövedelem kívül marad ezen a körön.

Az adóhivatal – idén kicsit megkésve – novemberben tette közzé az utolsó lezárt adóévre, 2006-ra vonatkozó adózási adatainkat. Nézzük ezek közül azokat, amelyek vélhetőleg közérdeklődésre tarthatnak számot.

Csaknem 4,5 millió magánszemély szerzett adóköteles jövedelmet. A bevallott átlagjövedelem évi 1 677 000 forint volt, ez havi nettó kb. 80-85 ezer forint, lássuk be, nem túl sok… Természetesen a KSH átlagjövedelmi adatai ennél magasabbak, hiszen egyrészt a mintavétel reprezentációjából hiányoznak a kevés alkalmazottat foglalkoztatók adatai, másrészt statisztikai szempontból az adómentes jövedelem (pl. étkezési jegy) is jövedelem.
Az adóköteles átlagjövedelem immáron második éve beleszaladt a felső kulcs sávjába, ami 2006-ban 1 millió 550 ezer forintnál kezdődött. A sávos progresszióból következően ebből 127 ezer forint után kell 36 százalékos ú.n számított adókulcsot alkalmazni, az alatta levő részre 18 százalék az elvonás mértéke.

Érdekes a közteherviselés aránya a különböző rétegek között. A 4,5 millió emberből 1 milliónak úgy volt jövedelme, hogy nem kellett adót fizetnie. A 3,5 millió adót fizető magánszemélyből 994 ezer vallott évi 2 millió forint feletti jövedelmet, ugyanakkor ők fizették az adó tömegének 79 százalékát! A 6 millió forint vagy ennél magasabb éves bruttó jövedelmet elérő 113 ezer fő pedig az adó tömegének mintegy 30 százalékát fizették. Tehát a jövedelemtulajdonosok 2,5 százaléka állja az összes szja közel egyharmadát. Ez aztán igazán meredek progresszió, amelyet nem is gondolnánk a kétkulcsos (18 és 36 százalék) adótábla láttán. Az ok az adókedvezményekben keresendő, amelynek többségét jövedelemhatárhoz kötötten élvezhetjük. Ez a progresszió a 2007-es jövedelmeknél még meredekebb lesz, mivel a 4 százalékos különadó a magas jövedelműeket sújtja.

A közzétett adóterhelés 18,8 százalék (egytized százalékponttal alacsonyabb az előző évinél). Azt nem tudtuk meg a tájékoztatásból, hogy az adót fizetők átlagos adóterhelése milyen szintű volt. Ez nyilván magasabb, hiszen a jövedelem-tulajdonosok 22 százalékának egyáltalán nem kellett fizetni. Közel járhatunk az igazsághoz, ha legalább 22-23 százalékot becsülünk. Az egyéni vállalkozások jövedelme (már ott ahol volt) nem érte el átlagosan az évi 700 ezer forintot, alig éri el a bevallott átlagjövedelem 40 százalékát. Tudom, sok az ú.n. kényszervállalkozó, de az átlagjövedelemnél is sok a minimálbéres, vagy az alatti jövedelemmel rendelkező magánszemély. Ez az aránytalanság lassan két évtizede áll fenn.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.