adozona.hu
Milyen kapcsolat lehet az elvárt adó és a vagyonosodási vizsgálat között?
//test-adozona.hu/archive/20071221_elvart_ado_minimum_adoalap_ellenorzes
Milyen kapcsolat lehet az elvárt adó és a vagyonosodási vizsgálat között?
Tetszik
Jövőre az elvárt adóval kapcsolatban fokozott ellenőrzést ígér az adóhatóság azoknak a körében, akik nem a jövedelem (nyereség) minimum után fizetnek adót, inkább nyilatkozatot adnak be alacsonyabb adóalapjukról. Az Adózóna szakértője szerint az így kiszűrt cégtulajdonosok, vállalkozók lehetnek a vagyonosodási vizsgálat következő körének alanyai. Kit és miért választ ki ellenőrzésre az adóhatóság? Az adóalanynak kell bizonyítania, hogy nyilatkozatában állított dolgok, megfelelnek az igazságnak. Ha ez nem sikerült, az APEH becsléssel állapítja meg a befizetendő adót.
Ebben az esetben az adózó választása szerint dönthet úgy, hogy (először a 2007 évi vállalkozási tevékenységéről az egyéni vállalkozó a 2008. február 15-ig, míg a társasági adó hatálya alá tartozó adózó a 2008. május 31.-ig benyújtandó) bevallásában – az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével - nyilatkozatot tesz, vagy a jövedelem (nyereség) minimumot tekinti adóalapnak.
Szikora János, az APEH elnöke korábban már úgy nyilatkozott, hogy a jövőre felduzzasztott létszámmal működő adóhivatal a vagyonosodási vizsgálatok mellett az elvárt adóval kapcsolatos ellenőrzésekre koncentrál majd. Azokat az adózókat választja majd ki az adóhatóság, akiknél „alapos okkal feltételezhető”, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak az eredménye – tájékoztatott az adóhivatal.
A bevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül folytatja történik meg a kiválasztás az APEH-nél, és az ellenőrzésről minden esetben az adózót értesíti az adóhivatal. Az ellenőrzést a kiválasztástól számított 1 éven belül kell megkezdenie az adóhatóságnak, a vizsgálat tényleges megkezdésének időpontjáról azonban külön értesít kap az adózó.
.
A vizsgálatot során elsősorban a kétségbe vont tételek bizonyítására vonatkozó dokumentumok, iratok, bizonylatok összevetésével folytatja le az adóhatóság. Ennek során ellenőrzik a gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel. Az ellenőrzés során az adózónak van bizonyítási kötelezettsége. Akkor azonban, ha nem sikerül jelentős számban és mértékben bizonyítani a kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, vállalkozás érdekében történő felmerülését, akkor az adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót utólag, becsléssel állapítja meg.
A bevallások utólagos ellenőrzésének megkezdéséig az adózót megilleti az önellenőrzés joga, azaz a megállapított adókötelezettségét módosíthatja.
„A fokozott ellenőrzés vélhetően azokat a cégeket éri majd el, amelyek amúgy is problémákkal küszködnek, esetleg felszámolás előtt állnak” – véli Dr. Maros Andrea, az Adózóna szakértője. Az egykori APEH-revizor jogász szerint a fokozott ellenőrzések eredménye egyrészről az lehet, hogy „kipucolja” azokat a cégeket, amelyek tulajdonképpen nem működnek, másrészről, a fantomizálódott cégek tulajdonosai lehetnek a jövő évi vagyonosodási vizsgálat alanyai. A szakember szerint fontos kérdésekre nem adott még választ az adóhivatal, többek között arra, hogy konkrétan milyen szempontok alapján választja ki a cégeket. Mivel az ellenőrzésre kiválasztott cégeknek módjukban áll az értesítést követően 30 napon belül a nyilatkozatukat visszavonni, így az is kérdés, hogy az első értesítés után lesz-e következő szűrő vagy valóban minden kiértesített céget ellenőrzik majd.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
