adozona.hu
Csapdahelyzet: politizáló adóhivatal?
//test-adozona.hu/archive/20071029_apeh_vagyonosodas_politika_vamosi
Csapdahelyzet: politizáló adóhivatal?
Tetszik
A politikai elit egyes ellenzéki tagjai személyi jövedelemadó ellenőrzésükről kaptak értesítést az adóhivataltól. A verdikt kész: állításuk szerint az adóhivatalt politikai eszközként használják, hiszen a pénzügyminisztert ért bírálatok retorziójának tekintik a vezetők vagyonosodási vizsgálatát. A kormány és az adóhivatal tagad. A szóvivő szerint - kérésére - már átesett ilyen vizsgálaton a kormány minden tagja, a főpolgármester, sőt, éppen most a kormánypárti frakciók egyes képviselői is hasonló „invitálásban” részesültek.
Mi lehet az igazság? Ezt valószínűleg sose tudjuk meg, mivel az adóhatóságot az adózással kapcsolatos adattal, ténnyel, körülménnyel összefüggésben adótitok, pontosabban titoktartási kötelezettség terheli. Mondhatjuk, így van ez rendjén. Hogyan várható el akár a magánszemélytől, akár a vállalkozásoktól, hogy bevallásaikban a valóságos adatokat írják be, ha fennáll a veszélye annak, hogy azt másnap valamelyik bulvárlap közzéteszi? Ha valami személyes adat, akkor a polgár jövedelme és adója biztosan az. Bizonyos esetekben, törvényben jól körülhatárolt módon egyes szervezetek (nyomozóhatóság, bíróság, ÁSZ, stb.) hozzáférhetnek az adatokhoz, de ezek a kivételek tényleg csak erősítik az általános szabályt. Ebből következően az adóhatóság ilyen ügyekben nem teheti közzé a tényleges adatokat, vagyis nem tud védekezni. Létezik ugyan a törvényben egy speciális felhatalmazás, de ennek fennállását bizonyítani kell. Eszerint ha az adózó adózásával összefüggésben valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, adatot megtévesztő módon tett közzé, se ez alkalmas arra, hogy az államigazgatás munkájába vetett bizalmat megingassa, az adóhatóság – a pénzügyminiszter engedélyével – jogosult ennek nyilvánosság előtt történő cáfolatára. A döntés előtt az érintettet tájékoztatni kell.
Magam csak egy ilyen esetre emlékszem, többre nem. A tényleges háttéresemények és tények ismeretében dönthető csak el, hogy a tényállás most megvalósul-e vagy sem.
Az ügy kapcsán az is felmerült, hogy a vizsgálatok kezdeményezésében kormányzati indíttatás sem zárható ki. A törvény alapján az adóhatóság köteles az ellenőrzést lefolytatni, ha azt a pénzügyminiszter rendeli el. E szakasz alapján került sor az EU csatlakozás évében a nagy összegű áfa-visszaigénylések tömeges ellenőrzésére, amelynek megvolt a tényleges adójogi oka (megszűntek a vámkezelések), de a költségvetés éppen kritikus helyzetén is segített a visszatérítések egy részének elhalasztása. Ki-ki meggyőződése, beállítódása szerint ítélte meg annak idején ezt az eseményt… Amúgy a mindenkori pénzügyminiszterek nem éltek ezzel az 1991 óta létező törvényi felhatalmazással, miért is tették volna.
Az ellenőrzési kiválasztás – szakmai kérdés. Ha az adózatlan gazdaság nagyságát is figyelembe vesszük aligha kétséges, hogy az akkor jó, ha minél több eltitkolt adót derít fel. A társadalom azért tart el egy komoly apparátust, hogy az adókat hatékonyan szedje be. A jog a kiválasztást – bizonyos keretek között – az adóhatóságra bízza. Az APEH elnökének nyilvános ellenőrzési irányelvei alapján az első fokú adóhatóságok állítják össze az ellenőrzési terveket, kellő mozgástereket biztosítva az esetleges külső megkereséseknek (rendőrségi javaslat, közérdekű bejelentés stb.).
Ezen belül vagyonosodási vizsgálatokat akkor érdemes indítani, ha a rendelkezésre álló adatok jelentősen nagyobb összeg elköltéséről szólnak, mint a bevallott jövedelmek. Itt értelmetlen az véletlenszerű kiválasztás, amely egyébként az ellenőrzési irányelvben nem szereplők nyugalmát kívánja megzavarni, már amennyiben van titkolnivalójuk. Értelmetlen a „vagyonosodási vizsgálatot kérek magam ellen” effektus is, hiszen ha nagy összegű pénzköltésről nincs adata az adóhivatalnak, akkor a bevallott jövedelmet sem tudja mihez viszonyítani.
Az alapkérdéshez visszatérve az adóhivatal „a politika eszköze”- váddal szemben aligha tudja magát megvédeni. A politika-mentességre akkor következtethetne a pártatlan közvélemény, ha megpróbálnák azok a kormánypárti politikusok, akik ellen indított már ilyen eljárást az adóhatóság (vállalva persze a következő kérdésre is a választ; milyen eredménnyel?) ezt a körülményt nyilvánosságra hozni. Őket ugyanis nem nevezték meg, míg az ellenzékiek jelezték, névre szólóan a vizsgálatokat. Az adóhatóság az adótitok miatt egyik ügyben nem nyilatkozhat. Azt pedig senki nem vonta kétségbe, hogy nemcsak az egyes vállalkozók, szabadfoglalkozásúak eshetnek ilyen vizsgálat alá, hanem a politikusi réteg is. Itt különösen fontos a „tisztának lenni, tisztának látszani” elv teljesülése.
Az ügy tanulságos. El kellene gondolkodni azon, hogy a jövőben az ilyen csapdák hogyan kerülhetők el.
A politika-mentesség biztosítékaként sokan felvetik, hogy az adóhatóságot ki kellene venni a kormány felügyelete alól, az Állami Számvevőszék mintájára az Országgyűlés alá helyezni. A Számvevőszék politikai mentességét eddig nem vonták kétségbe, hátha ez lenne az adóapparátus esetében is. Ez az intézményi váltás valóban sok kérdést megoldana, ráadásul egy-két külföldi példával is megtámogatható (pl. Svédország). Azt hiszem, mégsem valósítható meg. Egy ilyen rendszerben ugyanis abba a közjogi akadályba ütköznénk, hogy a költségvetés végrehajtásáért felelős mindenkori kormány kerülne lehetetlen helyzetbe. A költségvetés bevételi oldalának túlnyomó részét biztosító szervezet felügyeletének elvonása ezt a kormányzati kompetenciát döntené meg.
A másik lehetőség már kivitelezhetőbbnek tűnik. Ma a képviselőknek, a minisztereknek és az államtitkároknak vagyonnyiltakozatot kell benyújtaniuk, amelyek nyilvánosak (sokaknak derültséget is okoznak egyes vagyonnyilatkozatok). Ha ezt a nyilvánosságot kiterjesztenék az érintettek adóbevallására és adóellenőrzésére is, bizonyára elkerülhetők lennének a különböző vádaskodások. Az intézkedés javítaná a sokat áhított átláthatóságot is. Amikor az Amerikai Egyesült Államok elnökének jövedelméről, adóvizsgálatáról olvasunk, azt azért tehetjük, mert ott ez a szabály. Sőt, az Inland Revenue Service (az amerikai APEH) az elnököt kétévente köteles megvizsgálni, s az eredményt közzétenni. A változás 2/3-os törvényt igényel, így a mai „politikai kultúrában” minimális esélye lehet egy ilyen javaslatnak.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
